Szombat (4.nap) 9:57;

Alice némán feküdt az ágyán, és a plafont bámulta.

Ma nem ment el a raktárba, és nem is tervezte, hogy elmegy.

Springy túlságosan megbántotta ahhoz, hogy odamenjen.

Kopp... Kopp...

Kopogás hallatszott, majd Chica jött be az ajtón.

- Alice! Minden rendben?! Nem jöttél ma ki! Freddy azt mondta, hogy beteg vagy!- a lány ijedten bámult Alice-ra. Aggódott érte, mint mindig.

- Igen... Az vagyok... Az érzelmeim betege... Folyton csak a fájdalom... Az utálat...

- Te meg... Miről beszélsz?!- a csirkelány kissé riadtan futott oda Alice-hoz- Te depressziós vagy?!

- ... Igen...

- Mióta?!😱

- Jó pár éve... Csak most tört ki... Rendesen.

- Alice...- Chica megsimogatta a nyuszilány fejét, majd a sírással küszködve könyörögni kezdett- Alice, kérlek... Legalább nekem mondd el, hogy mi történt...! Kérlek...! Nem akarlak így látni!

- Miért...?

- Mert a barátod vagyok! És egy barát nem hagyja cserben a másikat!

- Akkor én nem lennék jó barát...

- Ne mondj ilyet! A régi barátaid se mondtak volna neked ilyet!

- Nem voltak soha sem barátaim...

- Mi...? Alice... Az nem lehet! Biztos tudsz valakit mondani, aki közel állt hozzád!

- Tudok... De az már nagyon régen volt...

- Mondd!

- A volt bébiszitterem, és a nővérem... Rajtuk kívül senkim nem volt...

- Van egy nővéred?!

- VOLT egy nővérem.

- Mi történt vele?

- .... Meghalt... Nem bírta ő se a terhet...

- Ohh...- Chica lesütötte a szemét- Hogy hívták...?

- Juleka. De mindenki csak July-nak hívta.

- Szép neve volt...

Alice erőtlenül nézett Chicára, majd megragadta a lány csuklóját;

- Chica! Biztos, hogy tudni akarod, hogy mi történt velem?

- Igen! Hiszen segíteni akarok rajtad!

- Akkor most elmesélem neked, hogy miért viselkedek napok óta furcsán... És, hogy miért nem láttok! De tudod, hogy mi az ára...

- Hallgatni fogok, akár a sír...

- Köszönöm- mondta komoran a lány, majd mesélni kezdett az eddig történtekről...

Később a raktárházban;

Springtrap dühösen járkált fel és alá...

Dühös volt Alice-ra, és egyben magára is.

Nem tudta hova tenni azt, ami történt vele...

A fejében pedig csak a tegnapi „csók" jelenet játszódott le. Újra és újra...

A fiú tudta, hogy a csók után sikeresen megsértette a lányt, de saját érdekekből jobbnak látta ezt megtenni, mint utat engedni az érzelmeinek...

De most már sajnálta, hogy ilyet tett...

Kriiiicckk...

Kinyílt a raktár ajtaja...

Springtrap arra számított, hogy Alice lesz az, de tévedett... Éppen, hogy csak el tudott bújni...

Az ajtón ugyanis Freddy és Foxy lépett be, akik dobozokat cipeltek.

- Azt légy szíves oda letenni Foxy!- próbált navigálni a maci.

- Hopp! Tessék kapitány. Még valami?

- Nem, köszönöm. Így is sokat segítettél. Ezt Alice-nak kellett volna megcsinálnia, de...- Freddy nem tudta tovább mondani.

- De mi van vele?- kérdezte aggódva Foxy.

- Nem tudom... Tudod te is, hogyha problémákról van szó, akkor hallgat, mint a sír... Igazából most éppen... Beteg. Legalábbis szerintem, és Chica szerint is...

- Beteg?

- Igen... Chica azt állítja, hogy láza van neki. És hogy egy csomó rossz dolog gyötri...

- Egy csomó rossz? De hogyan?

- Ezt szeretném én is tudni... Mindenesetre tényleg nem nézett ki jól... Amikor reggel bementem hozzá, akkor konkrétan olyan volt, mint egy hulla... Pislogás nélkül bámulta a plafont, összeszűkült szemmel, és meg. Se. Mozdult. Elég ijesztő volt...

- Nem lehet, hogy depressziós...?

- Ezt meg honnan...

- Jó! Oké, oké, tudom! Hülyeségnek hangzik, de mi van, ha nem az?! Elvégre te mondtad... Szörnyű dolgok gyötrik, és nem mondja el senkinek se, hogy mik azok... Ráadásul már beteg is... Az érzelmekbe bele lehet betegedni, Freddy...!

- Ez akkor is furcsán hangzik! Ennyire gyenge lenne érzelmileg?

- Nem. Alice-t elnézve nem lenne gyenge... Valaki vagy valakik azzá tették!

- Egy hónap alatt?!

- Nem! Évek alatt!

- Ezt meg honnan veszed?!

- Olvastam hasonlóról... Meg alapvető logika.

- ???

- Ha valaki szörnyű körülmények között nőtt fel, ÚGY, hogy kevés szeretetet kapott, akkor mindaddig depressziós és pesszimista lesz, amíg nem talál egy szerető kört, amit családnak nevezhet! Ha pedig nem talál, akkor két opció van; egy, végez magával, kettő, elkezd bűnözni, hogy kitombolja magából a sok rosszat...

- Ez ijesztően hangzik... Gondolod, hogy Alice is...

- Igen. Ezen az úton bolyong... De rajta még lehet változtatni... De ez az én véleményem.

- De akkor is... Ha úgy van, ahogy gondolod... Akkor mielőbb meg kell mutatni neki a jó utat, még mielőtt...

- Freddy. Alice beteg. Te mondtad. Még nem fog bántani senkit se... Legfeljebb magát. Rosszabbik esetben...

- De akkor vigyáznunk kell rá!

- Igen. Főleg, ha lázas... A láz ugyanis képes olyan dolgokat művelni vele, amit ő nem akar... Hallucinációk, rémálmok, félrebeszélés...stb.

- Foxy... Már kezdesz megrémíteni... Olvassál kevesebbet...

- Ne aggódj... Nem vagyok könyvmoly. Amúgy meg... Neten olvastam.

- Akkor meg PLÁNE olvass kevesebbet...

- Oké... De ettől függetlenül figyelnünk kellene Alice-ra...

- Kénytelenek vagyunk...

Azzal a két robot további beszédbe elegyedve kisétált a raktárból.

Springtrap ezalatt jéggé dermedten állt a dobozok takarásában.

Amit hallott, az megdöbbentette...

Hiszen Alice nem mutatkozott betegnek sose... Néha bánatos volt ugyan, de sosem volt olyan mélységesen szomorú...

Ugye...?

Springtrap beharapta a szája szélét.

Hibásnak érezte magát. És bolondnak.

A fiú fülei lassan lekonyultak, majd keze ökölbe szorult.

Ez mond az ő hibája... Ha nem rakott volna Alice-ra terhet, és nem bántotta volna „ugratás" címén!

Springtrap szemében könnyek gyűltek... Forró könnyek, amik akarata ellenére törtek fel...

Mindenről ő tehet...