Chuuya idegesen mozgatta jobb lábát az asztala alatt. Az említett asztalról ugyanis szinte folytak le a papírok, amiket ki kellene tölteniük, vagy épp átnézni, megírni.

Dazai Osamu, a társa, pedig sehol.

Mostanában egyre többet vannak külön és csak magukon a küldetéséken találkoznak. Ez Chuuyát még nem is zavarná, viszont a papír munkában igazán kisegíthetné őt.
A vörös nagy mérgelődései közepette arra lett figyelmes, hogy a szoba ajtaja kinyílt és egy félig meddig részeg Dazai nézett be rajta.

-Mégis hol voltál, faszfej?

-Ittam egy kicsit Odasakuval~ Képzeld, felajánlotta, hogy fizett helyettem. -a mondatát egy csuklással zárta, majd leült egy fotelbe, ami szembe volt Chuuya helyével- Áhh~ Ki vagyok teljesen~!

Chuuya idegességében majdhogynem ketté törte a kezében lévő tollat. Felállt a székéből és Dazai elé állt, aki már teljesen szétfolyt a fotelben.

-Bűzlesz a sörtől! -kapott az orrához rögtön- Mégis mennyit ittál, rohadék?

-Már a tízedik pohárnál elfelejtettem számolni~

-És én még azt hittem, hogy visszajöttél segíteni...

-Mondtál valamit ~? Nem értettem ~!

-Azt mondtam bazd meg! Én megcsináltam a saját kibaszott papír munkámat, szóval most megyek! Nem fogok egy ilyen seggrészeg fasz miatt, mint te extra munkát végezni! -azzal Chuuya ki is viharzott a helyiségből-

Dazai még öt percet fetrenget a fotelban, miután felkelt onnan és nyújtozkodott egyet.

-"...azt hittem visszajöttél segíteni... " - ismételte meg társa szavait- Talán ezúttal túl jól színészkedtem... Apropó. -bele lehelt a jobb kezébe, majd megszagolta azt- Büdös~! Nem csoda, hogy Chuuyának nem tetszett!