Dazai olyan szorosan magához ölelte Chuuyát, hogy az egy pillanatra azt hitte, ott helyben megfullad.

-Tudtam, hogy szeretsz~! -dalolta önelégülten-

Válaszul először Chuuya kiharcolta magát a férfi karjai közül, kalapja majdnem leesett a fejéről.

-Idióta barom! -szidta- Ne telj el magadtól csak azért, mert... -Chuuya érezte, hogy vörösödni kezd, gyorsan le akarta zárni a mondatát- Érted miről beszélek!

Dazai két tenyerét Chuuya arcára helyezte, mire a kék íriszek meglepetéssel és zavarral néztek vissza rá.

-Észre se veszed, milyen aranyos vagy és mennyire megbolondítasz ezzel, törpe~! -ezek után váratlanul egy gyors, rövid puszit helyezett Chuuya ajkaira-

Mikor megint felvette társával a szemkontaktust, Chuuya vér vörös arcával találkozott. Társa szíve hevesen kalapált. Ha volt valami, amire nem volt felkészülve, hogy Dazai megtesz, az ez volt.

-TE. -nyögte ki végül a férfi- TE.

-Én~? -dalolta Dazai-

-Kinyírlak. -jelentette ki röviden és tömören-

-Félek~

-Nem tudok semmi olyat mondani, ami letörné a jókedved, mi, meztelen csiga? -mondta Chuuya, kicsit nehezen érthetően, mert még mindig Dazai kezei közt volt az arca-

- Olyan édes vagy~ -Dazai megabajgatta a férfi arcát-

-Elég már! -Chuuya kihúzta a fejét a kezek közül- Idegesítő vagy és nyálas. Faszkalap.

-Vicces, hogy pont te mondod ezt, egy kalappal a fejeden... -jegyezte meg Dazai gyerekes duzzogó hangon- Szóval, most mit fogunk csinálni? -ezúttal kíváncsiság tükröződött a hangjában-

-Hogy, hogy "mit"? Szépen elmondod a stratégiát a főnöktől kapott küldetésünkre!

-De nem úgy "mit". Mint egy pár mit fogunk csinálni? -kérdezte Dazai kerek szemekkel-

-Egy p-pár... -Chuuya megint elpirult, ezúttal a kalapját az arcába húzta- Megmondtam, hogy ne mondj ilyen nyálas dolgokat... Leülünk valahol és te szépen elmondod a terved, aztán majd foglalkozok a gyerekes faszságaiddal.

-Ehhh...

A barna végül nem igazán erősködött a döntés ellen. Tudta, hogy most okosabb egy kicsit hanyagolnia a témát, még ha maximum fél óráról is van szó. A beszélgetésük helyének egy kávézót választottak, ami a maffia tulajdonában állt. Leültek egy sarokban, egymással szembe és kávézgatás közben Dazai kifejtette az esti rajtaütés részleteit.

Chuuya partnerére nézett pár másodpercig, majd elkapta tekintetét és a földre szegezte azt. Ez ismétlődött egész idő alatt. Borzasztóan zavarban volt. Az alacsonyabbik tudta, hogy Dazai ezt már rég észrevette, esetleg az elejétől kezdve, csupán nem szólt semmit, talán élvezte a látványt.

Miután Dazai befejezte a beszédet csend honolt közéjük. A barna nem kezdett bele újabb beszélgetésbe, azt akarta, hogy ezúttal Chuuya kezdeményezzen felé. Chuuya fejében viszont annyi kiengedetlen gondolat lappangott, hogy nem tudott megszólalni. Hol arra gondolt, milyen eszelős faszfej Dazai, hol pedig arra, hogy, ugyan csak egy pillanat erejéig, de összeértek ajkaik. Az őrületbe kergették a kettős érzései a férfi iránt. Most már tisztábban látta: egyszerre akarja megfojtani és megölelni, egyszerre akarja halálra verni és megcsókolni. Bár az utolsó gondolatot hamar kirázta a fejéből.

Egyszerűen nem tudta, hogy álljon a szituációhoz. Ráadásul az előbb, legnagyobb zavarában, elfogadta a meztelen csiga érzéseit. Most mit fog csinálni? Ők most már egy pár. Nem viselkedhet vele úgy, mint eddig, sőt még talán nem is tudna. Teljes gubanc volt Chuuya fejében. A padlóról Dazaira emelte tekintetét, aki arcát bal kezével megtámasztva figyelte őt egy nyugodt, szeretet teljes tekintettel párosítva. Chuuya ismét a padlóra süllyesztette szemeit, mielőtt még elpirulhatna.

Tanácstalan volt. Ugyan legnagyobb titokban, de néha gondolt valakire, aki egyszer csak felbukkan az életében és egymásba szeretnek, jól meglesznek együtt. Egy valakire, akivel egy hosszú nap után össze tud bújni és nyugodtan pihenni.

Na már most. Ő sose gondolta volna, hogy ez a "valaki" Dazai Kibebaszott Osamu lesz, aki ráadásul férfi. Dazai egyértelműen nem az az ember, akivel tudna élvezni egy hosszú nap utáni pihenést, sőt! Több, mint valószínű, hogy miatta volna hosszú napja.

Végül nagyot sóhajtott és eldöntötte, hogy ideje megszólalnia. A kettőjük közt lévő kínos csendnél minden jobb.

-Szóval... -Dazai érdeklődve nézett rá azon nyomban, ahogy kinyitotta a száját - Most már, hogy együtt vagyunk... Hogy kéne viselkednünk egymással..? -nyögte ki végül nagy nehezen-

Dazai kuncogott egyet - Itt akadtál el? Természetesen úgy viselkedünk majd, mint ahogy a párok szoktak. Persze bizonyos helyzetek, azért kivételek. -tette hozzá-

-"Bizonyos helyzetek" -ismételte meg a szavait Chuuya, miközben egy kérdés szúródott a fejébe- És mondd csak, barom arc... A kapcsolatunkban... -átfutott az agyán, hogy ezt mégse kéne megkérdeznie, már csak a maga érdekében sem, de végül úgy döntött, befejezi a mondatot- A kapcsolatunkban ugyebár nem én leszek a "lány" szerepében..?

-Természetesen de. -Chuuya számonkérően nézett rá, de Dazai folytatta- Persze, attól függ mit is értesz "lány" szerep alatt és, hogy mikor. -belekortyolt a kávéjába-

-Hogy érted azt, hogy mikor?

-Dazai jóízűen elvigyorodott, remélte, hogy erre rá fog kérdezni társa- Például, az ágyban ki lenne felül, illetve alul.

-Hülye vagy?! -csattant fel Chuuya elvörösödve- Nincs az az isten, hogy olyan dolgokat csináljak veled. Pláne abban a szerepben. -tette hozzá, jelezve, hogy őt még mindig és nem kicsit zavarja, hogy a "lány" szerepet kapta-

-Ne legyél morcos. Én, természetesen sosem gondoltalak és soha sem foglak lánynak gondolni. -felelte komolyabban Dazai- Csupán kettőnk közül te vagy a nőiesebb és valljuk be, én vagyok a dominánsabb.

-Én úgyszintén tudok domináns lenni, pöcsarcú.

-Hmmm~ Ezt mondod, noha alig húsz perce te voltál az, aki teljesen alárendelte magát nekem. Azt hiszed, ez olyasvalami, amit nem érez meg az ember? Ráadásul eléggé látszott is rajtad, Chuuya-kun~

-