35.~ A patak a saját medrében folyik tovább
~a parkban a Dupont iskola közelében~
Az öt hős nem maradt együtt. Ide oda ugráltak, hogy minél tovább fennmaradhasson Rena Rouge illúziója. Egy ideig sikerült is elérniük, hogy Szurok ne menjen neki egy tükörnek sem, de egyszer bekövetkezett az elkerülhetetlen.
- Rendben csapat!- kezdte Katica miután két tükör is köddé vált.- Kocentráljatok!
Ekkor még egyet csipogott fülbevalója, majd ezzel párhuzamosan megszólalt Alya nyaklánca is.
A terv természetesen az volt, hogy Páncélos egybezárja Chloét Szurokkal, hisz így Méhkirálynő megszúrja, és a fiú lebénul, így a két hős a lehető legközelebb állt egymáshoz.
Szurok óvatosan játszott. Miután rájött, hogy a tükrök egy része illúzió sem tudta megkülönböztetni a valódiaktól, így nem merészkedett túl közel. Az üvegek keltette torz képek sem könnyítették meg dolgát. Minden hősből kettő, vagy több volt tükörképtől függően.
- Túl óvatos mondta halkan Adrien Marinettenek.
- Tudom! Ki kell valamit találnunk! Valamiféle figyelemelterelést!
Ekkor Adriennek jó ötlete támadt.
- Azt bízd rám kérlek!
- Ígérd meg ho....- akadt el a lány szava.- Ne!
Mari érzte hogy az ital hatása kezd megszűnni. Mindössze pár másodperce ha volt, pánikba esett. Nem volt elég ideje elkapni az akumatizáltat. Szeme tikkelni kezdett, érezte elhatalmasodik rajta a varázslat. Ám akkor eszébe jutottak Tikki szavai. Ahogy nyugtatgatta, hogy vegyen mély levegőt.
Ha egyszer bevált, miért ne válhatna be többször is?- tette fel magának a kérdést.
Megálljt parancsolt össze vissza száguldozó gondolatainak, érzelmeinek, és vett egy mély levegőt. Hirtelen jobban érezte magát, kinyitotta szemeit és még mindig látott. Rossz érzése enyhébb lett, de érezte sietne kell, ám egy dologgal nem számolt, mégpedig Szurokkal. Túl sokáig maradt egyhelyben, így ellenfelük ki tudta találni, hogy melyik Katica az igazi és melyikek a tükörképek.
- Vigyázz!- hallotta meg Méhkirálynő sikkantását, majd egy szívó érzést érzett és egy sötét, feletébb kellemetlen helyen találta magát. Kezdte érteni miért voktak ennyire lesújtva Alyaék. Ez a sötét, rossz érzés hamar megszűnt, és az Eiffel torony tetején találta magát.
- Tessék?
- Remélem élveszted az utazást!- hajolt meg Szurok és beleolvadt egy árnyékba.
- Ne!- csippant ismét fülbevalója.- Nem volt ideje tétovázni, ideje véges volt és nem tudta, hogy a Mester itala még meddig tart ki, így hát visszaindult.
°°°°°
Adrien szinte megfagyott, ahogy látta barátnőjét beleolvadni az árnyékokba.
- Neee!- ordította el magát. Tehetetlen dühvel csapott a földre botjával.
Agyában kattogtak a fogaskerekek azzal kapcsolatban, hogy mit is tegyen. Nem tudta eldönteni, hogy valahogy utána menjen, vagy maradjon. Nem volt sok ideje dönteni. Marinette talizmánja merülőben volt, és a szemével sem tudta mi van. Végül kinyitotta fegyvere kis képernyőjét. Nagy kő esett le a szívéről, amikor látta Katicabogár helyzetjelzőjét az Eiffel toronynál. A kis pötty elindult és feléjük tartott. Viszonylag gyorsan haladt, így a fiú feltételezte, barátnője még lát, de ki tudta meddig....
Csak ezután vette észre a kissé magatehetetlenül álló hősöket. Mindenki tőle várta a választ.
- Katicabogár nincs messze jön! Addig Rena te töltsd újra a talizmánod, Páncélos te pedig hozz még tükröt! Siessetek!- fejezte be a srác, mire Alya eltűnt.
- De honnan?
- Egy hős vagy, ismernek téged! Ugorj be egy közeli boltba!
Nino bólintott és elszökkent.
- Mi pedig várjuk Szurkot!- szólt Méhkirálynőnek, majd ismét rápillantott kijelzőjére. Katica már közel volt, de hirtelen lefordult és a kis pötty eltűnt, egyetemben a tükörrel amit szerencse talizmánja adott.
- Visszaváltozott!
- Akkor reméljük, hogy siet!
Macska nem tudta, hogy jó ötlet volt e ennyire szétszedni a csapatot, hisz külön- külön sebezhetőbbek, de meg kellett tegye! Rena vissza kellett változzon, és tükörre is szükségük volt.
Minden izma megfeszült miközben próbálta kiszűrni a zajokat, hátha meghallja Szurok közeledtét, miközben fejét ide oda forgatta a maradék tükör között.
Nem kellett sokat várniuk, ellenfelük hamar feltűnt, de már sokkal könnyebb dolga volt, így hogy kevesebb tükörkép közül kellett döntsön. Méhkirálynő és Fekete Macska hamar taktikát váltott. Beláttak kettőjüknek nincs sok esélyük az akumatizálttal szemben így inkább a tükröket próbálták védeni, amég valamelyik hőstársuk meg nem érkezik.
- Nem lesz ez így jó!- hárított egy újabb támadást Chloé.
Adriennek válaszolni sem volt ideje, érkezett a következő csapás, majd ellenfelük hirtelen eltűnt.
- Tessék?!- engedte le fegyverét egy percre a srác.
- Utánpótlás!- ugrott melléjük Rena Rouge és Páncélos négy új tükörrel.
- Remek!- örült meg Macska.- E-Ezt el sem hiszem!
A fiú álmában nem gondolta, hogy ennyit tudnak hozni, azonban sokkal jobban érezte magát. Újra négyen voltak! Már csak Katica hiányzott.
°°°°°
~Egy kis utcában a park közelében~
Marinette kénytelen volt megálljon, hogy Tikki visszanyerhesse erejét. Az utolsó pillanatban ugrott be egy kis utcába és vissza is változott.
- Sajnálom Marinette!- kezdett egyből enni a kwami.
- Semmi baj, csak....siess kérlek! Nem tudom meddig bírom még!- kapott újra fejéhez, amibe hirtelen éles fájdalom nyillalt.
- Semmi baj Marinette, csak lélegezz!- duruzsolta ugyanolyan nyugtató hangon a kis katica, mint akkor este.- Csak képzeld el, ahogy a lila köd- Halálfej varázslata- visszahúzódik! Képzeld el, ahogy visszaszorítod! Te irányítasz!
A lány ismét jobban lett. Nem tudta elképzelni, hogy hogyan segíthetnek ennyit Tikki szavai, de beváltak. Hálásan nézett a kwamira. Feje újra tiszta volt, így gondolkodhatott. Világossá vált számára, hogy csak a tükrökkel nem győzhetik le az akumatizáltat. Több és nagyobb kéne, hogy valódi labirintust alkothassanak. Kellett valami, plusz, és ezzel kapcsolatban jó ötlete támadt.
- Tikki, te mennyire tudod befolyásolni, hogy milyen szerencsetalizmán jelenjen meg egy egy harc folyamán?
- Hát nincs túl sok beleszólásom ebbe! Miért mire gondoltál?
- Kéne valami figyelemelterelő, vagy összezavaró mutatvány, hogy Szurok kizökkenjen egy pillanatra.
- Azt hiszem tudom mire gondolsz! Rendben, minden tőlem telhetőt megteszek! Indulhatunk!
- Csak egy utolsó kérdés! Fu Mester amikor Azt mondta neked.....
- Nem szabad megkerülni a jövőt! Mindennek eljön az ideje Marinette! Ha a Mester azt mondja ez az idő nem jött el, akkor igaza van! De te is hallottad!- mosolygott kedvesen.- Nem veszítesz el olyat, amit később ne kapnál vissza!
- Rendben!- sóhajtott szomorkás mosollyal.- Pöttyöket fel! Szerencsetalizmán!
Marinette akárhogy sietni akart, meg kellett várja a megfelelő pillanatot. Barátai nem álltak túl jól, ám még tartották magukat.
- Macskajaj!- döntött ki egy fát Adrien.
Marinette tudta, hogy elérkezett a pillanat. Felpattant rejtekhelyéről és a talizmánjától kapott nagy zsák homokot a csata közepébe szórta.
- Páncélos Méhkirálynő most!- kiáltott közben.
A két hős nem tétlenkedett bekerítették, majd Chloé megszúrta.
- Ezaz!- kiáltott fel örömében Nino, majd eltűntette páncélját, az akuma pedig felszállt.
- Számodra vége a gonoszkodásnak! Ideje, hogy megtisztulj! Minden jót kis pillangó!- engedte el a fehér lepkét, de a homokzsákot még nem dobta fel.
- Mi a baj?- kérdezte Macska, mire Katica odarohant hozzá és megölelte.
- Nagyon sajnálom!- nézett könnyes szemekkel Adrienre.
- Dehát mit Bogaram?- kérdezte, de válaszul Marinette csak megcsókolta.- Dobd fel!- kérte szomorkás mosollyal barátnőjét.
A hősnő csak akkor értette meg, hogy Adrien mindent ért. Adrien hamarabb tudta hogyan értette a Mester Tikkinek címzett szavait. A fiú tudta mi lesz, ha feldobja szerencsetalizmánját, mégsem szólt vagy tett semmit, se addig, se akkor.
- K-kérlek ígérd meg, hogy....hogy ugyanolyan maradsz! Hogy ugyanaz az idegesítő hős leszel, hülye poénokkal! Ígérd meg, hogy továbbra is a Bogaradnak fogsz hívni és....
- Marinette! Ebben az egyben soha nem fogok változni!- csókolta meg utoljára, majd ketten feldobták a zsákot
- Csodálatos Katicabogár!
Sziasztoook!😊
Nos itt is lenne a befejező rész, remélem elnyerte tetszésetek!
Nos ezt a sorozatot nehéz szívvel ugyan, de lezárom, és folytatom a novellás kötetet! Hogy következőre mikor tudok új rész kirakni, sajnos nem tudom, mert pénteken elutazom egy hétre, és ha addig nem készülök el vele, akkor gőzöm sincs, hogy tudom e folytatni!🤔😕
Mint írtam korábban ez a kis történet a Catalyst/Mayura részek előtt játszódik, szóval a folytatást már gondolom mindenki ismeri! Próbáltam teljesen elvarrni a szálakat, hogy minél jobban passzoljon a sorozatba! 😊
Találkozunk a következő novellánál!😘🐾
Annalulu 🐞
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro