~Párizs~

- E-el kell kísérned a Mesterhez!
- A Mesterhez?
- Igen! Egyedül nem tudod legyőzni, én pedig....nem tudok segíteni!- lábadtak könnybe szemei.
- Semmi baj, ez nem a te hibád! Hozzam Méhkirálynőt?
- Nem!
- Akkor?
- Útközben!- mondta meg a címet, és a srác már karjaiba is vette.- Azt mondtad, az áldozat nagy, ezért védelemre lesz szükséged!
- Páncélos?
- Igen, és.....én nem tudok segíteni a szerencsetalizmánommal, ezért ravaszság is elkellhet!
- Rena Rouge?
- Pontosan! Mindkettőjükre szükségünk van!
- De, én nem tudom kik ők!
- Majd a kwamim mindent elintéz!
- Nem lenne egyszerűbb, ha én...
- Valakinek védenie kell a civileket, amég nem érkezik meg az erősítés!
- Igazad van!- sóhajtott a srác.- Megérkeztünk!- tette le, majd kopogott a férfi ajtaján.
- Fekete Macska, Katicabogár? Miben segíthetek?
- Fu Mestert, bemehetnénk?
- Persze, gyertek!- engedte be a két fiatalt.- Látom a szemed sajnos nem javult meg!- mondta, miután leültek.
- Sajnos nem, de....nem emiatt jöttünk!
- Hanem hőstársaitok talizmánjáért! Melyiket adhatom?
- A Rókát és Teknőst!
- Viszont, hogy akarjátok eljuttatni hozzájuk?
- Tikki, mindent megold, és Macska addig vissza tud menni!
- Rendben!
- Fekete Macska, megkérhetlek akkor, hogy menj?
- Persze!
- Viszont.....kelleni, fog a segítséged, ha odaért Rena és Páncélos! Oda kell valahogy jussak!
- Rendben, hívj Bogaram!
- Köszönöm!- fogta meg a srác karját.
Adrien elmosolyodott, majd elment.
- Tikki, pöttyöket le!- szólt kwamijának.
- Marinette, nem hiszem, hogy jó ötlet, ha Tikki viszi a talizmánokat! Amint meglátnak a csatatéren, kíváncsiak lesznek rád! Az lenne a legjobb, ha te magad adnád át!
- D-De, hogy jutok el hozzájuk?
- Majd a kwamid vezet! Nem laknak messze, menj el hozzájuk, és változz át, ha odaérsz!
- De.....addig Macska...
- Tizenöt percet kibír még, ebben biztos vagyok! Nem kockáztathatod a csata végkimenetelét, ezzel!
- Igaza van! Rendben, máris indulok!- nyújtotta tenyerét, hogy elvegye a talizmánokat.- Köszönöm! Visszahozom őket, megígérem! Gyere Tikki!- lépett ki az ajtón.
Elővette botját, és kinyitotta.
- Na, most kiderül, hogy mennyit tudok!- kezdett előre botorkálni, amilyen gyorsan csak tudott.- Nincs előttem semmi?
- Kihalt az utca, mehetsz gyorsabban! Szólok, ha ki kell térj valamerre!- csipogta a kis katica.
A lány kissé rákapcsolt, de még így sem mert futni.
Lassan, de biztosan közeledett úticéljához.
- Itt vagyunk!- szólalt meg egyszercsak a kwami.- Ha elfordulsz jobbra, akkor pont Alya ablaka irányába fogsz nézni!
- Rendben, de...elbújok ide a falhoz te pedig kopogj be! Utána átalakulok és felkiáltok neki!
Tikki bólintott és felreppent, kopogott majd vissza.
- Nincs itt senki, mehet!
- Tikki, pöttyöket fel!

°°°°°

~Alya szobája~

Alya és Nino épp a katiblogról beszéltek telefonon.
A lány mindenképp ki akart menni felvenni az eseményeket, de még Nino is túl kockázatosnak találta, így Noraval egyetértve otthon tartották.
Ennek természetesen Alya nem örült, de nem tudott mit tenni.
- Alya értsd meg, vesz.....- szakította félbe Ninot egy kopogtatás az ablakon.
- Várj, kopogtak, ki lehet?- állt fel a lány, hogy kinyissa.
Kinézett, de nem volt az utcán senki.
- Fura, mer.....
- Alya!- kiáltott fel akkor Marinette, immár Katicabogár ként.
- Az anyját, ez Katica!- tette le egyből a telefont.
- Gyere le kérlek!
Alya olyan gyorsan száguldott le, ahogy csak tudott.
- Miben seg.....a....- képedt el a lány.- A sz-szemed......
- Pontosan ezért van rád szükségem! Macska nem képes egyedül legyőzni az ellenfelünket, de nekem is ott kell lennem, hogy elkapjam az akumát! Alya Césaire, felajánlom neked a Róka talizmánt, a nagyobb jó érdekében, de amint vége a feladatodnak, vissza kell add!
Marinette érezte, hogy a dobozkát elveszi tenyeréből.
- De, mi történt a szemeddel? T-te nem látsz?- kérdezte aggódva.
- Az előző akumatámadásnál sérültem meg, de mivel nem használtam a szerencsetalizmánom, ezért nem tudtam mindent a végén helyreállítani.
- Más is....megsérült?
- Csak egy lány! Alya erre sajnos most nincs időnk! Alakulj át és menj segíteni Macs....illetve....Te ugye tudod ki Páncélos?
- Tudom, hogy nem szabadna tudnunk egymás kilétéről, de.....ő Nino, a barátom ugye?
- Igen! Ezesetben, kérlek vigyél el hozzá! Utána pedig egyből siess Macskához!
Ezután Alya felnyitotta a dobozt, és ekkor fényesség hatolt át a sötéten, amit többé-kevésbé Marinette is érzékelt.
- Trixx, cselre fel!- szólt ezután kwamijának.- Katica, öhm....felveszlek az ölembe, és odaviszlek, rendben?
- Köszönöm!
Barátnője segítségével Mari hamar elért a srác házához. Rena direkt az ajtó előtt tette le.
- Nagyon hálás vagyok, a segítségedért! Most viszont siess kérlek! A fegyvereden van egy kis képernyő, azon megtalálod Fekete Macskát!
- Katica! Nem lesz semmi baj!
- Tudom!- mosolygott.
Mikor hallotta elszökkeni, becsöngetett. Remélte, hogy a fiú nyit neki ajtót, de sajnos nem így lett.
- Katicabogár?!- hallotta Nino anyukájának meglepődött hangját.
- Öhm...asszonyom...Mrs. Lahiffe, kérem idehívná a fiát?
- Ninot?
- Igen! Aaaz...akuma valamiért őt keresi, és biztonságos helyre akarom vinni! Oda, ahol biztos nem keresné, így nem találhat rá!- mondta végig, kerülve az anyuka tekintetét.
- R-rendben, azonnal hívom! Nino!- kiáltott fel.
- Igen anya? K-Katica? Hát te....
- Azt mondja, az akuma téged keres!
A srác kissé zavarodottan pillantott a hősnőre, de a lány csak kacsintott egyet, jelezve, szó sincs ilyenről.
- Asszonyom, ön kérem menjen át a szomszédhoz, nehogy baj legyen, ha esetleg a gonosz itt keresné a fiát! Ninot majd mi megvédjük Macskával!
- Köszönöm Katicabogár!- szorította meg a lány kezét.- De mondd csak....a szemeddel minden rendben?
- Persze? Hehe....mi baja lenne? Viszont indulnunk kell, hogy minnél hamarabb biztonságba legyél!- fordult a fiú felé.
- Szia anya!
Marinette miután hallotta az ajtó kattanását, odafordult barátjához.
- Kérlek vezess a legközelebbi sikátorba, ahol átalakulhatsz!
- Vezesselek?
- Anyukád jól látta, nincs minden rendben!- nézett bele a fiú szemeibe, legalábbis a vélt helyükre.
- Veled meg...
- Hosszú! Az előző támadásnál történt! Viszont siessünk! Fekete Macska és Rena Rouge számít ránk!
- Rena?- képedt el a srác de egyből megfogta Katicát, és bevezette a kis mellékutcába.
- Nino Lahiffe, felajánlom neked a Teknős talizmánt, a nagyobb jó érdekében! Küldetésed után viszont vissza kell vennem! Számíthatok rád?
- Mint mindig tes....úgy értem Katica! Wayyz, teknőt fel! Akkor gyere!- vette ölébe a lányt.
Őszintén Marinak már kezdett kicsit elege lenni abból, hogy hordozgatják, de hozzá kellett szokjon.
Elővette fegyverét, és megmutatta a srácnak.
- Hol jelzi Macskát és Renat?
- Öhm....a mozi közelében!
- Akkor vigyél kérlek oda!

°°°°°

Macskának nagyon jól jött Rena Rouge segítsége.
A harc a nagy monstrummal elég nehéznek bizonyult, mert termetéhez képest jóval gyorsabb volt az elvárhatónál.
- Kérsz egy segítő mancsot?- csapott le a magasból az akumatizáltra a lány belépő képp.
- Jókor jössz!- vidult fel szemmel láthatóan a srác.- Katica?
- Páncélost intézi, hamarosan csatlakoznak!
- De ugye semmi baja?
- Nyugi cicus!
Ezután folytatták a harcot. Ellenfelük szerencsére az észnek híján volt, vagy csak a vak gyűlölet homályosította el elméjét, nem tudták, de jól jött a hősöknek.
Egy kis idő után Páncélos is feltűnt, Katicabogárral együtt.
Adrien egyből szólt hőstársának, hogy vonuljanak vissza úgy, hogy ellenfelük ne tudja hova tűntek.
Egy magasabb ház mellett álló alacsony épületen kerestek menedéket, hogy a tető takarja őket.
Páncélos is odaszökkent, majd letette Katicát.
- Minden rendben ment?- nézett Adrien Páncélosra.
- Igen! Semmi akadályba nem ütköztünk!
- Mégegyszer köszönöm, hogy segítetek nekünk! Le kell győzzük ezt a fenenagy gonoszt, minnél előbb! Gyertek közelebb!- intett a lány, majd belekezdett terve elmesélésébe.

Sziasztook!😊

Nos, itt is lennék egy újabb résszel, remélem elnyeri tetszésetek!
A következő fejezet jövőhéten várható! Már holnap elkezdek dolgozni rajta, szóval hozom amint tudom!
Addig is szép hetet!😊🐾

Annalulu🐞