11. fejezet
MARK
Kilépés a Sötétségből
Rohantunk tovább, mert Thanos utánunk küldte az egész seregét, ami megmaradt. És ebbe több szörny is bele tartozott, amik egyaránt jöttek a Földről és a Sötét Világból is. Percy az újonnan kapott hatalmával elég ügyesen tartotta fel az ellenséget, de az elemek ereje a hatalmas hatfejű szörnyeket nem sebezte. Őket csak Aang és Korra tudta sebezni, de ők sem bírtak el velük. Úgyhogy maradt a futás, mint egy utolsó mentsvágy. De amikor már épp kiértünk volna a Sötét Világból, körül vettek minket. Túl lassúak voltunk. Thanos kilépett a soraiból.
- Nem fogtok elmenekülni! - mondta idegesen.
- Megölted Iscys-t, Jackson! - üvöltött Percyre Pnévma. - Ezért halállal lakolsz!
- Legalább egyel kevesebbet kell megölnünk tőletek - válaszolta vissza Percy.
- Nem hiszem, hogy a szemtelenség jóra vezetne, Percy - súgta Korra a srácnak.
- MOST! - kiáltotta el magát Percy, és egy sziklát emelt ki a földből, ami pont eltakarta Thanost, Korra, Emily és Aang a másik oldalról húzott fel falakat, én pedig Bolinnal együtt lávafolyót zúdítottunk az ellenségre. Aztán Korra és Emily a falak segítségével szényitotta az ellenség gyűrűit.
- Indulás! - kiáltotta Korra, és mindannyian elkezdtünk futni. Hallottam, amint a mögöttünk levő fal felrobban. Én reflexből megfordultam, és mégegy falat idomítottam. Szerencsénkre. Ugyanis Thanos egy sugarat küldött felénk, ami így csak a falat robbantotta szét.
Még mielőtt Thanos egy újabb sugarat indíthatott volna, mi átléptük a Sötét Világ kapuját, és odaát egy egész sereg félvér és íjász várt minket, és a mögöttünk érkező ellenséget mind lenyilazták. Csak az volt a baj, hogy nem sokan lépték át a kaput. És már Thanos is belátta, hogy ha most kirohamoztatná a seregét, akkor ő is meghalna. Ezért még egy ideig szemezet Percyvel, aztán visszafordult.
- Meglakolsz azért, amit tettél, Percy Jackson! - kiáltotta Pnévma. - Halállal fogsz majd érte felelni!
Pnévma aztán megfordult és a serege után ment.
- Kösz, hogy itt voltatok, Kalüpszó - csókolta meg a barátnőjét Leo.
- Ne nekem köszönd - mondta, és Annabeth lépett elő a harcosok közül. Percy megölelte, és az első kérdése rögtön az volt:
- Hol van Charlie?
- A táborban - válaszolta. - Anyám vigyáz rá.
- Mi történt odabent? - kérdezte Sadie. - Hol vannak a többiek?
- Elkapták őket - válaszoltam. - És nem a palotában voltak. Minket is majdnem átszállítottak egy börtöntáborba, de szerencsére Percy még épp jókor tért észhez.
- Jókor tért észhez? - kérdezte Annabeth.
- Majd mindent elmagyarázunk - mondta Percy. - De előbb menjünk haza!
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro