Aine nehezen ébredt fel, a fejfájása csábította vissza az álmok tengerébe. Fény áradt be az ablakon, úgy ítélte sokáig aludhatott. Megdörzsölte a szemeit, máris kívánta a holdbogyólevet. A mély csendből ítélve a gyerekek még nem kelhettek fel. A nő kinyújtózott, elég merevnek érezte az izmait. Oldalra nézett és szinte szívrohamot kapott, amikor megpillantotta Anakint mellette feküdni. A kezei a mellkasán voltak, az ujjai összekulcsolva. Abban az ingben volt, amit mindig a tunikája alatt hordott. Amikor Aine megmozdult ő is kinyitotta a szemeit és felé fordult a fejével.

Aine gyorsan felül az ágyban. Az arcát vörösség öntötte el, kutakodni kezdett emlékek után a fejében. Mi történt az éjszaka? Nem emlékezett arra, hogy ágyba bújt volna a férfival. Emlékezett arra, hogy a javítás befejezése után a házba jöttek. Anakin védekezően felemelte a kezét, próbált legalább ő higgadt maradni. A lány látta, hogy ugyanannyira zavarban van, mint ő. Nehéz volt nem zavarba jönni, amikor a válláról leesett a férfi hiányzó ruhadarabja. A markába szorította az anyagot. Anakin megfagyott, a kék szemei egyenesen rá szegeződtek, kitágult pupillákkal. Mint egy tetten ért rabló, az ajkába harapott.

- Megmagyarázom. - lihegte Anakin. - Lázas voltál, borogattalak.

Aine meglepetten nézett rá. Ez megmagyarázná a hasogató fejfájását és rosszul létét. De ledöbbent, hogy a férfi ennyire kitartóan ápolta. Nem volt adósa, mégis megtette. A nő ajkai szétnyíltak a csodálattól. De miért? A jedi nem kérte ki magának, nem várt dícséretet és nem dörgölte az orra alá. Nem vallt rá az efféle szerénység, de kimonhatatlanul jól esett neki. Váratlanul nyílaló fájdalmat érzett a homlokában.

- Borzalmasan fáj a fejem. - morgolódott Aine - Mintha szétmenne.

Az összekuszálódott vörös hangtenger ellenére is jobban festett, mint tegnap, állapította meg a férfi. Kipihentebbnek, a hangja is erősebbnek hangzott. Anakin örömmel tapasztalta a változást. Tegnap nem volt önmaga. A láztól suttogó, védtelen Aine képét látta maga előtt.

- Emlékszel arra, hogy miket mondtál az éjszaka? - kérdezte Anakin, a kezével a nyakát vakarta.

Aine rázta a fejét, nem ugrott be semmi. A hirtelen fejmozdulat viszont rosszabbított a fejfájásán. Nagyobb problémája lett hirtelen, mint a jedi az ágyában. Lekapta magáról a férfi tunikáját és átnyújtotta neki. Anakin közelebb csúszott az ágyon, hogy elérje a ruhadarabot. Az ingje szegélye elcsúszott, egy pillanatra betekintést engedett a férfias izmaira. Aine elszégyellte magát, mert a szeme célt tévesztett egy kicsit.

Az ablakon beáradó napfény a borzos tincseire esett, fényessé téve Anakin homokszőke haját. Aine egy pillanatig elbambult, a keze a pokróca szélét csípdeste. Alig hitte el, hogy egy ágyban töltötték az éjszakát. Történhetett volna valami. De mégsem történt. Magán találta minden ruhadarabját, így kizárta, hogy a férfi hazudott volna. Azon kapta magát, hogy erre a gondolatra elpirul.

- Hagyjuk. - sóhajtott Anakin - Lázas voltál és félre beszéltél. 

Anakin elfordult tőle, leszállt az ágyról és maga köré tekerte a tunikáját. Aine az ajkába harapott, nehezen tudta levenni a szemét róla. Érzett egy feszültséget közöttük. Főleg, amikor a kezeik találkoznak. Hálás volt, de elkötelezve érezte magát. Soha senki előtt még nem volt ennyire védtelen. Idegen és szinte már megalázó volt az érzés.

- Köszönöm, Anakin. - mormogta a nő.

A jedi bólintott. Nem jelentett neki terhet, nem hagyhatta sorsára. Az éjszaka folyamán nem aludt volna nyugodtan, ha nem tudja ellenőrizni a lázát. Maga a bűntudat is a nő mellett tartotta. Nem értette, miért kerülgette a bűntudat. Megfordult felé, Aine is elkezdte rendbe szedni magát.

A jedi emlékezett, ahogyan megérezte az ujjai melegségét, a száraz bőréhez dörzsölődött. Aine ugyanúgy kétkezes kemény munkát végez, akárcsak ő. Rájött, hogy talán terhet jelent a jelenléte Aine-nek. Keményebben kell dolgoznia, hogy számára is biztosítson ételt, és visszafizesse a tartozását. Kicsit bűnrészesnek érezte magát a tegnapi legyengülését illetően.

A nő már a konyhában sertepertélt. Főzni kezdett, mielőtt még a gyerekek felkelnének. Anakin egy darabig tétován állt, majd  leült az egyik székre. Aine-t nézte, ahogyan szótlanul végzi a dolgát.

- Azt akarod, hogy ne jöjjek többet?

Anakin kérdése megtörte a csendet. A nő megállt a mozdulatban, az ajkába harapott. Már benne is megfogalmazódott ez a kérdés. Megváltozott az életük, mióta a jedi meglátogatja többet. De még maga is félt kijelenteni azt, hogy jobbra fordult minden. Anakin egy idegenként érkezett és szinte ijesztő, hogy mennyire beépült oda. Egy részüket neki adták és fordítva. Mély elköteleződéssé vált.

- Én csak azt akarom, hogy ne kelts hiú reményeket. - válaszolt érzéstelen hangon Aine - Bennük.

Az egyetlen, akit még most is félt, azok az öccsei voltak. Megszerették a fiatal férfit, összetörné őket a tény, hogy egy nap a barátjuk nem tér vissza. Mert megunja őket. Nem akarta, hogy az érzéseikkel játsszon.

- Én nem szoktam ígergetni. - vágta rá felháborodottan Anakin. 

Aine húzta a száját. Megfordult és szembe nézett az értetlen arcú jedivel. Keresztbe fonta a karját, dacosan állt előtte.

- Minden alkalommal, amikor eljössz, számukra az egy ígéret, hogy még egyszer el fogsz jönni.- magyarázta Aine - Apát látnak benned. Olyasmit, amit soha sem kaphattak meg.

Anakin meglepetten pislogott. Apjuk lett, véletlenül és mégsem bánta annyira. Egy keserű gombóc érlelődött a torkában. A saját sérelme jutott eszébe, az apátlan a gyermekkora. Sejtette, hiszen egy ideje már a szívéhez nőttek ezek a fiúk. De bele sem mert gondolni abba, hogy ennyit jelenthet. Hiszen az ikrek be vannak ide zárva, nekik talán Anakin a minden, az univerzum.

Talán Aine is azt gondolja, hogy ő is csak egy csepp a tengerben számára, gondolta Anakin. De előbbre helyezte tudni, ő mégis mit jelent számára.

- És te? Mi vagyok én neked? 

Aine nem válaszolt, de továbbra is farkasszemet nézett vele. Anakin lassan közeledett hozzá. Ahogyan elérte újra ráeszmélt, hogy mennyire is alacsonyabb nála. A nő arcát pír öntötte el, mert magában tudta a kérdésre a választ. A férfi hallani akarta, tudni végre, hogy a tegnap esti vonzalmuk csupán pillanatnyi volt vagy sem. Nem találkozott ellenállással, így egyre közelebb hajolt, a választ halászta ki a szemeiből. A lehelete már az ajkait kóstolta, amikor harsány gyerekhang szakította őket félbe:

- Anakin, gyere velünk játsszani!

Követte őket, ahogyan a jedit játékba ráncigálja a két fiú. Elhatározták, hogy fa kardokat csinálnak és azzal próbálnak harcolni. Aine nem avatkozott bele a kissé veszélyes ötletbe. Tudta, hogy Anakin nem hagyná, hogy bántódásuk esne. Akármennyire is nehéznek tűnt a felismerés, megbízott benne. Olyannyira, hogy a testvérei jóllétét is rábízza.

Anakin talán jó apa helyettes lenne, gondolta Aine. A gondolatra meleg érzések költöztek a belsőjébe. Az azt jelentené, hogy elismerje a fiút párjaként.Ők egy család lehetnének. Aine-ban először merült fel a felvetés: Anakinnak családja lehet. Hiszen megszakításokkal látja csak, mintha két életet élne egyszerre. Mi vagyok én neki? Egy időtöltés? gondolta kétségbeesetten. Nem akart egy játékszer lenni. Egy hűtlen férfi segítője az érzelmei kiélésében. Elhesegette ezeket a feltételezéseket, hiszen a jedi nem próbálta rá erőszakolni az intimitást. 

Akármennyire is megfenyítésnek hangzott az, hogy megfontolásra intette a visszatértét illetően, akarta újra látni. Anakin egy ki nem olthatatlan parázs, ami sosem hagyja hidegen és minden pillantásra újra lángra lobbanhat. Hiába feszült neki, tudta, hogy nem fogja bántani. Anakin már a szemeivel már megnyerte a csatát. Ugyanazt a szikrát látta benne, mint anno a műhelyében, amikor utána kutakodott.

Aine az ajkába harapott, mindig felcsigázta a veszély és a kiszámíthatatlanság ami ebből a férfiból sugárzott. Anakin hozzá lépett, majd minden további nélkül belekortyolt az italába. Az ital keserédes íze beborította a nyelvét, kellemes nosztalgiát ébresztve benne.

x

Másnak is rosszul menne a meditáció, ha nem járna egyéb a fejéből, mint az érzés, hogy Aine mellett aludt. Ha folyton azok a pillanatok ugranak be, amikor a testük szinte egymáshoz ért. Egek, még csak meg sem csókolta és ennyire a fellegek felett lebeg. Hát akkor mennyire fel lenne dobva, ha elcsattan egy csók...?

Valahogy azt érezte, hogy Aine is vonzódik hozzá és megcsókolta volna, még akkor is ha nem égett volna a láztól. Anakin férfi maradt, egy ilyen megpróbáló és erkölcsileg megingató helyzetben is.Ha én hozzá értem volna, akkor egy másféle láztól égett volna, gondolta magából büszkén Anakin. Itt megállítani próbálta a gondolatait, mert ennél jobban már maga sem tudná elterelni a figyelmét a meditációról.

Nem lenne szabadna ennyire vágyakoznia rá. Félő, hogy itt már a puszta ész képtelen lenne visszarántani a rációba. Elhatározta, hogy visszatér. És akkor választ vár majd. Arra is gondolt, hogy esetleg ő kezdeményez majd. Ha kell megcsókolja, ha kell elengedi. De választ fog kapni, mihamarabb. A vágyai képeket vetítettek elé, maga sem hitte, hogy ennyire elveszíti majd a fejét egy nőtől. Aine már nem volt akárki a szemében. A tolvaj, aki ellopta a szívét. Anakin megrázta a fejét, tagadni akarta magának a tényt, hogy szerelmes lenne belé. Nos, úgy minden férfi addig tartja magát erősnek, míg nem győzi le az önuralmát egy nő.

Az égből érkezett ez a szídás, hogy kicsit helyre parancsolja.

- A sorsoddal játsszol, Anakin. - hallotta Obi Wan rekedtes, mély hangját.

Még szerencse, hogy Anakin szeretett nyerni.

Megrázta a fejét, magába morgolódva fordult a mestere felé. Gombóc volt a torkában, inkább nem válaszolt. Jobb, ha az idősebb férfi nem tudja mit tett és nem tett Aine-al tegnap. Az ajkába harapott, egy diadalmas mosolyt fogott vissza.

Author's note: Sajnálom a rövid fejezetet, a következő kárpótol majd! Végre találtam egy becsületes OC-t Aine-nak :D és csináltam pár gifet, remélem tetszik!