Reggel élesen beszűrődő napsugár keltett – nyoma sem volt már az éjszakai égi felfordulásnak. Épp úgy helyezkedtem volna, hogy a szememet bántó tényezőt figyelmen kívül hagyva folytassam a zavartalan pihenésem, ám rá kellett jönnöm, hogy még a megkezdés előtt akadályba ütközne a megvalósítás. Gondtalanul álmodó fiú pihent a mellkasomon.

Hajnali, aranyló fényben úszó arcának minden apró részlete gyönyörűen nyugodt volt, szemeimből pedig az összes fáradtság elillant abban a pillanatban; úgy éreztem, órákig ébren maradnék, csak, hogy csodálhassam fekete szempilláit, pisze orrát, és enyhén elnyíló, vöröses ajkait, amelyek közt pontos ritmusra fújt ki gyengéd, langyos levegőt, ezzel szabadon hagyott bőrfelületemet lágyan simogatva. Kissé kócos, selymes haja szabálytalanul tökéletes rendszert alkotva hullott szerteszét fején, foglalt el kis területet rajtam, és nyúlt le sötéten homlokába.

Pillantásommal fesztelenül játszottam vonásain, mintha tekintetem kisgyermek lenne, és játszótérként használná arca rezzenéstelen valóját; halántéka bőrén lassan fel, szemöldöke vonalán végig, ügyesen egyensúlyozva, majd szép ívű orrnyergén könnyedén lecsusszanva, szájának puha párnáira érkezve – ezt egészen addig ismételve, míg végül már nem maradt olyan négyzetcentiméter, ami felfedezetlenül árválkodna kíváncsi szemeim apró léptei alatt.

Jobb karommal vékony derekát tartottam erősen, közben bal kezem szinte öntudatomon kívül indult cselekvésnek. Kifejezhetetlen vágyat, belső késztetést éreztem, hogy kisbabákéhoz hasonlóan puha arcbőrére simítsak, ezzel megbizonyosodva, nem csak kósza ábránd, illékony képzelgés a mellettem békésen pihenő angyal. Ahogy ujjaimat lassan először fekete tincsei közé vezettem, hogy szemhéjai elől arrébb igazítsam őket, pillanatnyi mocorgásba kezdett. Meg is ijedtem, nem szerettem volna felébreszteni, de egy hangosabb szusszanás után nyugodtan aludt tovább. Gyengéden értem az állát fedő, napfénnyel lágyan borított felülethez, majd kicsikét feljebb alsó ajkához. Bár úgy éreztem, naphosszat képes volnék porcelánszerűen gyönyörű pofiján tapintásommal szórakozni, félő volt, hogy valóban megzavarom őt álmaiban, ezért ujjaimat végül a hasfalamon pihenő kézfejére kulcsoltam, és számhoz közelítve azt, leheltem rá apró csókot.