Jisung kissé zavartan áll Minho előtt, mikor a fiú megtorpan, és a kertes házra mutat, hiszen megérkeztek. Az idősebb még szüleinél lakik, hiszen az egyetem közel van a házukhoz, így nem volt szükséges külön költöznie.

- Szóval...- köszörüli meg torkát a fiatalabb - Hogy érezted magad?

Már este fél tíz van, hamar eltelt az idő, és Minho kétség kívül élvezte ezt az estét, és megengedte a kisebbnek, hogy a hazafelé úton megfoghassa kezét, hiszen már senki sem volt az utakon.

- Egészen jól - vallja be halkan, majd újra a virágra pillant, ami már halványan elkezdett hervadni - Esetleg tervezted, hogy máskor is, tudod...

- Hogy máskor is elmenjünk randizni? - kérdezi vigyorogva Jisung, mire Minho arca pírba borul, de bólint halványan - És mikorra gondoltál?

- Jövőhét szerda? - kérdezi halkan, mire Jisung mosolyog.

- Rendben van.

Minho vörös arccal néz a kisebb szemeibe, akinek csillognak íriszei az örömtől. Jisung lassan simít végig a másik karján, és gyengéden húzza magához egy ölelésre.

A nagyobb az elején be van feszülve, de amint megérzi Jisung nyugtató illatát, belefúrja a kisebb vállába arcát, és karjait annak derekára helyezi.

Elég sokáig így maradnak. Talán három perc múlva húzódnak el, és mikor Jisung édes mosolyát látja a nagyobb, egyszerűen csak nyom egy apró puszit a fiú arcára, majd vörös arccal szalad be a házba, menekülve a zavar elől.

Eközben a kisebb persze alig bírja, hogy ne kiabáljon egyet örömében, majd vigyorogva veszi a lakásához az útját.

Minho zakatoló szívvel csukja be maga mögött az ajtót, és a rózsát szorítja egyik kezével, a másikat pedig mellkasára rakja, hogy megnyugtassa kicsit magát.

- Minho?

A fiú meglepve pillant oldalra, mikor meghallja édesapja hangját, aki gyanúsan végigméri Őt, és megakad a tekintete a rózsán.

- Kivel randiztál?

Minhonak hatalmasat kell nyelnie. Csak azt mondta, hogy randizni megy, azt nem, hogy kivel.

- Egy festővel, akivel egy egyetemre járok.

A férfi kemény tekintettel nézi zavart fiát, akinek kezei remegnek, miközben a virág szirmait simogatja.

- Egy fiúval randiztál, igaz?

Minho agya lezsibbad. Rettentően gondolkozik, hogy most erre mit mondjon. Ha hazudik, később kiderülhet az igazság, viszont ha elmondja, lehet örökre megutálja apja. Így csendben marad. Nem tudja, mit válaszoljon.

- Akkor jól láttam - morogja a férfi, mire Minho szemei kikerekednek - És azt is láttam, hogy arcon csókolod.

A fiú nem tudja mit mondjon, hogy hogyan reagáljon. Lehajtja fejét, és még mindig a rózsát cirógatja ujjaival.

- Remélem tudod, hogy ez egyáltalán nem vall rád - néz jelentőségteljesen a fiára - Legalább három lánnyal jártál eddig. Mégis mi olyan vonzó abban a kisfiúban?

Minho szája belsejét kezdi el rágni. Mégis mit mondjon, hogy ne rontsa el teljesen a kapcsolatát az apjával?

- Jisung kedves - kezdi el suttogva - És figyel rám. Tudja, hogy még nem állok készen, hogy komolyra forduljon ez az egész már most.

A férfi végigméri a fiú kissé remegő alakját. Összeráncolja homlokát, majd a fia elé áll. Halványan megpaskolja annak arcát.

Sóhajt egy nagyot és kiveszi a másik kezéből a virágot, letépi szirmait, leszórja őket a földre, majd megfordul.

- Minho, te nem vagy meleg. Nem vonzódsz hozzá. Úgyhogy ne találkozz vele többet.