pt 13
Jisung összegömbölyödve fekszik a takarón. Még mindig itatja az egereket, míg két legjobb barátja mellette ül az ágyon, és a fiút cirógatják halvány mosollyal.
- Ezt nagyon elszúrtam - suttogja a fiú, mire Chan a kicsi hajába túr.
- De nem menthetetlen a helyzet, Jiji - vigasztalja a legidősebb, míg a fiatal fiú, magához öleli a nagyobb kezét, és Changbin ölébe rakja fejét.
- Mindenhol letiltott - motyogja sírós hangon - Mindenhol. Esélyem sincs hogy el tudjam érni valahogy. Ráadásul még a barátai is csak azt írták, hogy rohadjak ketté - szipog, mire a fekete hajú sóhajt egyet.
- Azért valamilyen szinten érthető ez, kicsifiú - rázza halványan a fejét, és belenéz a kisebb szemeibe, aki végül lesüti azokat - Biztos nem örültek neki, hogy hazudtál Minhonak. Valószínűleg mi is hasonlóan reagálunk, ha veled történik ilyesmi - pillant párjára, aki helyesel az állításra.
Jisung halkan pityereg és Changbin pólójába fúrja arcát. Két hét. Ennyi ideje nem beszélt Minhoval, és még mindig nem lépett túl ezen a dolgon. Fogalma sincs, hogy mivel szerezhetné vissza a másik bizalmát, ha egyáltalán még lesz alkalma vele beszélni az életben.
- Mit kedvelsz a legjobban Minhoban? - kérdezi halkan az ausztrál mire a kicsi halvány mosolyt villant.
- Azt hogy tényleg érdekelte az, hogy mit szeretek, és hogy miről mi a véleményem. Nem erőltette rám, hogy találkozzunk, adott nekem időt, odafigyelt arra, hogy én mit szeretnék.
A fiú mosolya lassan lekókad, és szomorúan fúrja fejét jobban Changbin hasába. Minhot tényleg nagyon kedveli.
_______
Talán este kilenckor Jisung végre elalszik a sírás utáni kimerültségtől. Chan halkan csukja be maguk mögött a háló ajtaját, majd kézen fogva elhagyják a lakást is, persze csak az után, hogy bezárták a bejáratot.
Egészen a közös lakásukig nem szólalnak meg, csupán csendben baktatnak egymás mellett, ujjaikat összekulcsolva.
Felérve lepakolnak, majd Changbin megengedi a fürdővizet, hogy végre lefürödhessenek. Chan addig valami könnyű vacsorát készít, hogy a tisztálkodás után vacsorázhassanak is.
- Talán furcsa, de nekem Minho eléggé meleg vibeot adott már az első pillanatban - vallja be halkan Changbin, mikor nekidől Chan mellkhasának a kellemes hőmérsékletű fürdővízben.
Chris a lábai között ülő férfi derekára rakja tenyereit, és óvatosan cirógatni kezdi a bőrt. Koponyáját a kisebb fejéhez dönti, míg a fiatalabb az Őt ölelő karokra rakja sajátjait.
- Szerintem is volt benne valami ilyesmi - motyogja a nagyobb - Talán eddig még nem vonzódott egy fiúhoz sem, és ezért ijedt meg.
Changbin hümmög halkan, majd kicsit lentebb csúszik, hogy a másik vállára tudja hajtani a fejét.
- Pedig Jisung megérdemel még egy esélyt. Fiatal és kicsit lökött, nem mellesleg szerelmes is. Ilyenkor ki nem csinál baromságokat? - mondja a fekete hajú, mire a másik bólint egyet.
- Talán beszélnünk kellene Minhoval - dobja fel az ötletet az ausztrál, mire a másik elmosolyodik.
- Ez jó ötlet. Lehet, hogy beszélne Jisunggal, ha kicsit rásegítünk a helyzetre.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro