Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

• 2 •

- Szaladj apucihoz kislány , szaladj amíg még vannak lábaid - Hallatszott a mély félelmet keltő hang a rémálmomban ami az utolsó napokban szünet nélkül kísértett . Mindig is azt akartam hinni , hogy ezek csak csupán véletlenek , nem én kergülök meg lassan lassan a tudattól , hogy lehet ezek életem utolsó napjai . Verejtékben kelek fel , és amennyire remegnek az ajkaim a félelemtől , annál inkább ráz meg a hajnali nap fénye amit az ablakomban látok meg felcsillanni . Nem tudom hány óra lehet , de azt feltételezem , hogy mindjárt hat .

Gyönyörű tavaszi reggel van , a madarak csicseregnek , ez az élet kegyetlen iróniája . Pont a mai nap festi ilyen csodálatosra az eget a felkelő nap . Azon a napon amikor ki kerülök a terepre .
Alig vagyok fent pár perce már is betörnek a szobámba , felkelteni jöttek , de már ébren voltam . Kik is ezek az 'ők' ? Fogalmam sincs  , de nem tűntek túlságosan meglepettnek , szerintem senkit sem találtak alva , hisz ki is tud ilyenkor pihenni .

- Rose Marlie ? - Pipálgatott valamit az alacsony teltkarcsú nő , aki csupa fehérbe öltözött . Ha nem tudnám , hogy ez lehetetlen , azt mondanám úgy fest mint azok a nővérek akik ellátják a sebesülteket a kórház falain belül . Persze ilyenhez nekem szerencsém nem lesz . Mellette egy szintén alacsony hölgy állt , aki ugyan úgy csak fehéret viselt .

- Rendben - Nézett fel az idősebb akinek a kezében egy furcsa szerkezet volt , mintha csak inekciós tűre emlékeztetett volna , csupán egy nagyobb változatban . Az ősz tincseit a füle mögé gyömöszölte majd át adta a furcsa szerkezetet a fiatalabbnak , csak csöndben figyeltem , nem mintha értettem volna valamit az egészből , nem igazán tudtam mire vélni ezt az egészet . Nem erre voltam felkészítve . Miközben az inekcióstűt sterilizálta egy monotoj betanult szöveget mormolt az orra alatt , valószínüleg a szabályzatból amit minden "gyilkos" kívülről tudott, hisz alig volt valamennyi . " Akasztás után a holttestet köteles az emberölő leszedni amennyiben marad ideje rá , a szándékos hosszadalmasabb ideig tartó kínzás illetve fogva tartás szabály ellenes , kanibalizmus nem megengedett szükség esetén sem , a csapatok nem kötelesek együtt maradni amennyiben úgy látják de adott helyzetben egymást védniük kötelező amennyiben rendelkezésükre áll . "
Mentem át a szabályokon fejben csak hogy magam is telljesen biztos lehessek benne , hogy amit az idegen nő mond eddig nem tartozott közéjük .

- Jó reggelt kedves Rose . - Olvasta le nevem a papírjáról , tudtam , hogy a kedvesség csak formalitás , annyi együttérzés nincs bennük felém mint egy patkány iránt . - A szabályzat ötödik szabálya szerint .. - Kezdett bele mire hirtelen belém hasított , hogy nincs ötödik szabály eddig sosem volt .
- Még is mi a jóisten az az ötödik szabály ? - Csattantam fel , nem akartam még nehezebb helyzetbe kerülni mint amiben így is voltam .
- Toldalék , az igazgatók úgy vélték szükséges hozzá adni a játékhoz egy bőr alá ültethető nyomkövetőt , hogy később a holttesteket vissza szolgálltathassuk a családoknak. - Magyarázta higgadtan .

- Nincs családom . - Mondtam egyszerűséggel , mivel nekem nagyon nem tűnt őszintének ez az egész . Az igazgató kiküld fiatal gyermekeket csapatban , hogy harcoljanak egymás ellen , hogy gyilkoljanak és utánna azzal jönnek , hogy végkielégítésként eltemetik a holtesteket .

- Ezesetben köztemetőbe fogják temetni . - A hangja még mindig hivatalosan csengett de ott volt benne a kis üzenet , hogy ő úgy véli így is úgy is meghalok . Nem volt mire ellenkeznem , időm sem lett volna a hideg vasat egy fájdalmas mozdulattal a bőröm alá juttatta. 

- Fáradjon Trissa után . - Biccentett fejével az idősebb nőre akitől nem rég vette azt át ami a bőröm alatt van mostanra . Nem tetszésem kimutatva arckifejezéseimbe de fel álltam .

- Jó reggelt Rose , én fogom elkísérni önt a vonatig ahol is majd megismeri jövőbeli csapat társait . - Magyarázta mire elintult én pedig követtem őt minden lépéssel közelebb kerülve a halálomhoz .

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro

Tags: