Reggel meleg ölelő karok megnyugtatasára ébredtem. Harry már ébren volt. Csókokkal terítette be az arcomat kivéve a számat. Amikor már megelégedett a kínzásommal hosszan megcsókolt.

-Jó reggelt-köszöntött a reggeli dörmögős hangján amit annyira imádok.

-Neked is. Ma mit csinálunk?-kérdeztem kíváncsian.

-A fiúkkal be kell mennem a kiadóhoz felvenni az új dalt a Drag Me Dawn-t. Ha akarsz jöhetsz, hogy ne legyél egyedül.

-Nem fogok ott zavarni?

-Nem. Szerintem Niall is örülne ha a közelében tudhatna téged.

-Ok, és mikor mentek?

-Mivel most 07:00 óra van és 09:30-ra kell ott lenni, 2 óra múlva indulunk.

-Megyek készülődök.

Elindultam a fürdőbe. Miután lefürödtem, felöltöztem, sminkeltem és fogat mostam, elindultanm le a a földszintre Harry-t egyedül hagyva. A konyhában találtam a többieket.

-Sziasztok-köszöntem a fiúknak boldogan.

-Mi ez a nagy vidámság-kérdezte meglepetten Louis.

-Semmi, csak most végre helyre jött minden az életemben.

Miután reggeliztünk, elindultunk a kadóhoz az egyik kocsival. Szerencsére ülhettem Harry mellett hátul. Amikor megálltunk egy épület előtt kiszálltunk a kocsiból, és Harry-vel kézenfogva indultunk be a kiadóba. Bent nagy sürgés-forgás volt. Mindenki intézte a dolgát. Én Hazza kezét szorongattam és úgy mentünk be egy irodába. Bent egy harmincas éveiben járó férfi ült a forgószékében, az íróasztala mögött. Az érkezésünkre felkapta a fejét.

-Sziasztok fiúk. Te ki vagy, ha szabad megtudnom?-fordult hozzám a pasas.

-Sophia Horan a nevem és Niall húga vagyok.

-Nem tudtam, hogy van húgod-fordult Niall felé-Téged pedig akkor üdvözöllek. Simon vagyok, a fiúk kiadójának vezetője.

Miután a fiúk eggyeztettek Simonnal, elindultunk a stúdió részlegre.Nagyon jó hely volt. Tele volt hangszerekkel, erősítőkkel, és mikrofonokkal. Nagyon tetszett a hely. Mialatt a fiúk felvették a dalt én csodálattal néztem őket. Amikor végeztek kimentek a helységből és egyedül maradtam. Gondoltam éneklek valamit. A telefonomon elindította a Remény című számomnak a zenei alapját és a mikrofonba elkezdtem énekelni. Amikor végeztem arra eszméltem fel, hogy sokan állnak előttem és hallgattak. Kicsit megijedtem, mert eddig nem énekeltem sok ember előtt.

-Ez nagyszerű volt.-szólalt meg először Simon-Nagyon szép hangod van.-dícsért tovább.

-Köszönöm.

Miután végeztünk úgy döntöttük elmegyünk kávézni és sütizni. Sütizés közben elkezdett csörögni a telóm és furcsa módon ismeretlen számot írt ki.

-Igen, tessék?

-Maga Sophia Horan?-kérdezte egy mély dörmögős hang amit már megszoktam.

-Igen én vagyok százados. Megint bent van?

-Igen. Tudja, hogy ez már nem az első eset.

-Igen tudom. Mi lesz vele most?

-Ez az utolsó eset, hogy elengedem. Legközelebb börtönben végzi.

-Megértettem és ezer hála. Mikor mehetek érte?

-Akár most is.

-Oké, köszönöm. Már megyek is.-tettem le a telefont.

-Fiúk mennem kell. Majd otthon mindent elmondok.

Gyorsan indultam a rendőrség felé. Amikor kifelé sétáltunk Alexszel az épületből elkezdtem vele kiabálni. Amikor haza értünk mindenki kíváncsi tekintettel nézett minket. Akkor kezdjük a mese délutant.

-Fiúk ő itt...