A dél-franciaországi kis sziget rövid időn belül Niall kedvenc helye lett. Tetszett neki a forró levegő, a régi macskaköves utak, a régimódi házak és utcák. Szerette, hogy az ég kék volt és egy esőfelhő sem rondította el. Imádta a gyönyörű kristálytiszta tengert, amelyet hatalmas szigetek vettek körül és már alig várta, hogy ő és Zayn lemenjenek majd a partra. A kedvence pedig az egészben az volt, hogy az ide látogatok, az itt élők mind vidámak voltak. Egy alakot sem láttak a zsúfolt utcákon szomorúan, lebiggyedt ajkakkal. Egy alakot sem láttak, aki ne mutogatott volna az égre vigyorogva. Mintha az egész lakosságot átitatta volna a boldogság és a remek életérzés, Niall pedig már is sokkal jobban érezte magát. És még boldogabb volt, amiért Zayn szorosan mellette sétált, karját átvetve a vállán. Mögöttük Paul telefonált, de közben szemeit a két fiatalon tartotta.
-Nem bántja a szemedet a Nap?-kérdezte Zayn, napszemüvege mögül nézve le a kékszeműre. Niall arca a napsütéstől vörös volt, kissé leégett, de ezen kívül nem nagyon volt rá hatással a meleg időjárás.
-Annyira nem-mosolyodott el a fiatalabbik.-igyekszem nem belebámulni a Napba, Zayn.
A pakisztáni játékosan forgatta meg szemeit, éppen amikor befordultak egy, üres szűk utcába és lefellé ballagtak a macskaköveken egy a tenger part közelében lévő helyes kis étterem felé tartva.
-De ha lenne egy napszemüveged, akkor ez nem lenne probléma. Miért nem hagytad, hogy vegyek neked egyet?
-Azért, mert nekem is van, csak a villában hagytam-vont vállat a fiatalabbik fiú.-feleslegesen ne költs rám.
Zayn egy pillanatra megtorpant, szemöldökeit ráncolva nézett le a kékszeműre, aki imádnivalóan nézett ki a pakisztáni pólóiban. Sajnos, mint kiderült Liam beletett néhány olyan ruhadarabot is Niall bőröndjébe, amik már nem igazán passzolnak rá a pocakja miatt. Így hát hosszú hisztis órák után, Zayn megnyugtatta szerelmét és kölcsönadott neki pár pólót, valamint megígérte neki, hogy amíg itt vannak megejtenek egy vásárlást is és Niallnek nem kell többé a saját kényelmetlen strand nadrágjait viselnie.
-Sosem költök rád feleslegesen-rázta fejét a pakisztáni.-sőt, pont, hogy szeretek rád költeni.
A kékszemű fiú szégyenlősen simította kezét a pocakjára, szemeit strandpapucsba bújtatott lábaira szegezve.
-De már most túl sokat költöttél..-mogyogta halkan.-a..azt sem tudom, hogyan fizessem vi..vissza.
A pakisztáni fiú szaporán pislogva állt az alacsonyabbik előtt.
-Már miért akarnád visszafizetni?-értetlenkedett a fekete hajú, fejét a tőlük pár méterre álló Paul felé fordítva, mintha tőle várna választ az imént hallott ostobaságra.
Niall vállat vont.
-Mert..mert go..gondolom így illő..ez..ez egy szívesség-suttogta halkan a kékszemű. -a szívességet pe..pedig vissza ke..
-Niall, én nem szívességből hoztalak el ide-sóhajtotta az idősebbik, egy lépéssel közelebb lépve kedveséhez, akinek dereka köré fonta karjait és magához húzta a kis testét. Niall remegő ujjaival, a Zayn mellkasát borító cikk-cakk mintás trikó anyagával játszadozott, nem nézve az idősebbik arcára. -hanem, mert boldoggá szeretnélek tenni. És ha azzal teszlek boldoggá, hogyha beutazzuk az egész világot, mert te így akarod..akkor legyen. Mellesleg én is jól érzem melletted magad, és ezért se gondold, hogy nekem vissza kell bármit is fizetned.
-Mint már mondtam fontos vagy nekem-suttogta az idősebbik fiú mielőtt lehajolt  és megcsókolta volna a kékszeműt.
Niallnek újdonság volt, hogy valaki végre megcsókolja őt egy nyílt utcán. De még nagyobb dolog volt az, hogy élete szerelme, maga Zayn Malik csókolja meg őt. A kékszemű remegő ujjait bénán pihentette a pakisztáni kemény mellkasán, mialatt az idősebbik fiú két tenyere közé fogta kedvese arcát. Úgy csókolta a fiatalabbikat, mintha egy törékeny porcelán baba lenne, aki egy óvatlan érintéstől is, de összetörhet. Niall szíve eszeveszettül vert a mellkasában, lábai remegni kezdtek és félő volt, hogy felmondják alatta a szolgálatot.
-És csodálkozik, hogy apa lesz...-morogta Paul, a két fiút nézve csípőre vágott kezekkel.
A két fiatal kuncogva vált el egymástól, Zayn utoljára nyomott még egy csókot Niall duzzadt ajkaira, mielőtt a fiú pocakjára simította volna az egyik tenyerét.
-Induljunk, mert szerintem a kisfiam már éhes-vigyorodott el a pakisztáni.
Niall hangosan nevetve karolta át a fiú derekát, miközben megindultak előre.
-Honnan veszed, hogy kisfiúnk lesz? Lehet, hogy lány lesz és akkor Perrievel együtt elvesztetek egy fogadást.
-Én nem fogadtam a saját gyerekemre, édesem-puszilta meg a homlokát Zayn, óvatosan vezetve le Niallt néhány régi kő lépcsőn. -Engem csak az érdekel, hogy egészséges legyen.
-Jó ezt hallani.
Aztán Zayn halkan hozzátette.
-De azért remélem fiam lesz-suttogta, mire Niall szemeit forgatva engedte el a pakisztáni derekát, amint ismét nyílt terepre kerültek. Paul is közelebb húzodott hozzájuk, miközben végig mentek a hosszú növényekkel körbe vett úton, ügyesen kerülgetve az eléjük tévedő turistákat. Niall kezdte egy kicsit kényelmetlenül érezni magát, amiért olyan sok ember  sétált az utcán és még szerencse volt, hogy néhányan nem lökték fel őt nagy sietségükben.
-Minden rendben?-nézett rá Zayn szemöldökeit felhúzva.
A kékszemű idegesen elmosolyodott és egy aprót bólintott, miközben közelebb húzódott a pakisztáni fiúhoz, aki azonnal átkarolta a vállát és szorosan magához húzta. Látván a sok turistát, -akik ezt az útvonalat választották a kis sziget különböző pontjainak felfedezésére,- Paul előre sietett, és igyekezett utat törni a két fiatalnak.
-Csak pár perc, Ni. Ígérem-szorította meg a fiatalabbik remegő ujjait. Zayn lecsúsztatta kezét Niall válláról, hogy derekát átkarolhassa, tenyerével pedig a fiú pocakjának oldalát simogathassa úgy, ahogy szokta.
A kékszemű fejét leszegezve igyekezett mély lélegzeteket venni és nem pánikrohamot kapni ennyi ember előtt egy nyílt utcán, ahol bárki láthatja őket. Kicsit nehéz volt.
Amikor végre elértek a parthoz közeli étteremhez, Zayn jól hallható, megkönnyebbült sóhajt hallatott.
-Vidd, és keressetek hátul egy helyet. Lehetőleg közel a vízhez, a szabadban, napernyős asztallal-adta át Niall vékony karját Paulnak. A kékszemű fiú lebigyesztett ajkakkal fordult a pakisztáni felé, mire Zayn elmosolyodva nyomott egy gyors csókot a szájára.-egy perc és már is ott leszek veled, gyönyörűm.
-Megígéred?-suttogta a fiatalabbik, szorosan Paul oldalához húzódva, amikor néhány, hangosan nevető turista kanyarodott le mellettük a part irányába.
-Megígérem-biccentett.-de most menjetek, mielőtt az összes jó hely le lesz foglalva és a Napon kell sütkéreznünk emiatt.
Zayn utoljára még megsimította kedvese arcát, mielőtt Paul kézen fogva vezette le őt a kanyargos, kövekkel szegélyezett úton.
A pakisztáninak kellett néhány perc ahhoz, hogy felmérje a terepet. Nem szerette volna, ha bárki is felismerte volna, hiszen ha egy ember fényképet vagy aláírást kér tőle, akkor az rendszerint több embert is odavonz. Egy tökéletes délutánt szeretett volna eltölteni az ő manójával. Eddig pedig szerencséje volt, mert senki sem ismerte fel őt, vagy ha igen, örült, amiért megtartották a távolságot. Zayn igazság szerint jobban szerette, ha az emberek távolról csodálták őt. Posztolhattak róla, fényképezhették őt, azzal semmi baja nem volt, mert akkor legalább nem zavarták, amikor a családjával szeretett volna egy kis időt eltölteni. Már pedig most a családjával szeretett volna lenni.
A napszemüvegét feljebb tolva az orrán indult el a kanyargós úton. Zayn tetszéslt azonnal elnyerte a régi stílusú étterem, amelynek teraszán a vendégek vidáman fogyasztották a rendelt kávéjukat, miközben csodálattal nézték a kéklő égboltot. A víz csillogása mindenkit ámulatba ejtett, sokan meg is feledkeztek arról, hogy miért jöttek ide. A pakisztáni fiú mosolyogva került ki néhány kergetőző kis gyereket, mielőtt megkerülve az épületet a fából készült terasz széléhez ment, ahol szerelme és Paul beszélgettek halkan.
-Megérkeztem-szólt a pakisztáni, lehuppanva a Niall melletti vas székre. A kékszemű fiú mosolyogva fordult felé, mire Zayn automatikusan átkarolta a derekát és egy hosszú puszit nyomott az arcára, kuncogásra késztetve a fiatalabbikat. -Jobban vagy?
-Ühüm. Paul és a viccei jobb kedvre derítettek-nevetett a vele szemben ülő testőrre nézve, aki kedvesen kacsintva húzta maga elé az itallapot.
-Mondtam-vont vállat az idősebbik, hálás pillantásokar vetve Paulra.-ő a legjobb emberünk.
-Elpirulok, Malik-forgatta szemeit a férfi és valóban pírba borult az arca. Zayn vigyorogva rázta a meg a fejét, körbe nézve a teraszon. Észrevett néhány fiatal lányt, akik teljes extázisba esve integettek neki és Niallnek.
A kékszemű fiú látva ezt kissé arrébb húzódott, kicsalva egy értetlen pillantást a mellette ülőből.
-Miért húzódtál arrébb?
Niall ujjait tanulmányozta az ölében.
-Nem akarom, hogy baj legyen, amiért együtt látnak minket-suttogta halkan, és mielőtt Zayn megszólalhatott volna az asztaluknál megjelent egy pufók pincérnő, aki kedvesen köszöntve őket vette fel a rendelésüket.
Paul időközben gyorsan kisietett a mosdóba, így magára hagyta a párt, akik csendben tanulmányozták a másikat. Ebben az esetben, Zayn tanulmányozta a pólóját szorongató Niall csodálatos arcát.
-Ni..-kezdte az idősebb, átkarolva a fiú vállát.
-Hm?
-Ne csináld ezt. Azt szereném, hogy jól érezd magad és nem foglalkoznál azzal, hogy az emberek mit látnak és mit gondolnak.
-De...de..ha..ha együtt látnak..-kezdte, de Zayn félbeszakítva őt csókolta meg, elérve, hogy az őket figyelő lányok hangosan sikkantsanak fel a legtöbb vendég legnagyobb örömére.
*
Úgy érezte, mintha homokot nyelt volna. Izzadt, mint egy ló erre pedig rátett egy lapáttal a gyomra görcsölése is. Hatalmasat nyelt, miközben a vízparton sétáló fiút nézte, aki éppen vidáman integetett fel és jelzett, hogy jöjjön a teraszon lebénultan álldogáló Zaynnek.
-Gyere már! Annyira jó így sétálni!-kiáltotta a fiatalabbik. -Gyere, Zaynie!
A pakisztáni fiú nagyot nyelve bólintott, lábait pedig járásra bírta, miután hangosan szitkozódva megigazította a nadrágját. Nem tudta, hogy meddig bírja.
Ajkaira, kényelmetlensége ellenére automatikusan mosoly kúszott, ahogy megpillantotta az ő kis gyönyörűségét a hullámokkal játszadozni. Niall olyan volt, mint egy kis angyal, ahogyan csillogó kék szemeivel, szélesen mosolyogva csapkodta a vizet. A lenőtt festék maradványaitól, néhány szőke, nedves tincs a homlokába hullott, Zaynnek pedig hatalmasat kellett nyelnie. Ismét.
-Mi a baj?-sétált elé a vizes pólóját csavargató fiú, lebiggyesztett ajkakkal nézve a pakisztáni sápadt alakját. -Nem érzed jól magad?
Zayn ajkait beharapva rázta meg a fejét, elszakítva tekintetét Niall vizes pólójáról. A fiatalabbik fiú szemöldökei összeszaladtak, amikor észrevette, hogy Zayn mindenhová néz csak pont, hogy rá nem. Niall szemében fájdalom villant, amikor rájött, hogy Zaynek talán nem tetszik, ahogy látja őt.
-Ni..Niall?-pislogott nagyokat az idősebbik.
-Átöltözöm-suttogta a kékszemű, miközben szégyenkezve igyekezett eltakarni a felsőtestét, ami már rég nem volt olyan, mint régen.
-A picsába-morogta a pakisztáni, ujjaival fekete tincsei közé túrva, majd fintorogva igazította meg a nadrágjában feszülő merevedését.

Zayn mezítláb trappolt végig a fából készült padlón, egyenesen a hálószobájuk felé tartva. Az ajtót remegő kezekkel rántotta fel, amint meghallotta kívülről kedvese halk szipogását.
Niall vörös arccal, kissé ijedten nézett fel a pakisztáni fiúra.
-Eltakarom..már..máris eltakarom-motyogta sírva, ujjai között lévő tiszta pólóját sietősen igyekezvén magára kapni.
A pakisztáni fiú egy cseppet sem habozva csapta be maga után az ajtót, majd a fiatalabbik elé lépve kapta ki kezeiből a ruhadarabot el hajítva a szoba egyik sarkában.
-Soha, ne merészeld takargatni magad előttem-sziszegte az idősebbik, felállítva Niallt az ágyról, ahol eddig ült. Ujjait széttárva helyezte tenyerét a kékszemű pocakjára. -Gyönyörű vagy.
-Mi..miért mo..mondod e..ezt amikor ne...nem igaz?
A pakisztáni fiú elsötétedett szemekkel vezette ujjait Niall derekára, majd szorosan-amennyire a pocakja engedte,-magához húzta. Niall tüdejében azonnal megrekedt a levegő, amikor megérezte a fiú merevedését a combjának nyomodni.
Zayn orrát Niall nyakába fúrta, nagy levegőt véve szívta be a csodálatos illatot, amely most a sós tengervízzel keveredett. Nem tudta meddig bírja.
-Engedd, hogy megmutassam mennyire gyönyörű vagy-csókolta meg a kulccsontját.-Légy az enyém.

Aztán Niall remegő kezét felemelve simította tenyerét az arcára, elérve, hogy felnézzen. A kékszemű megcsókolta, Zayn pedig pontosan eddig tudta türtőztette magát..