5
-Bácsikám!-kiáltok mire szaladni kezdenek felém.
-Harry kelj fel...-kezdem nézni a pulzusát.
-Ügyes vagy Kat!-mondja James bácsi majd Harryt kezdik nézni engem meg Fionn felhúz a földröl.
-Eresz el!!-kapálozok kezei között de a hátára kap.
-Vidd a hajóba!-adják ki neki a parancsot.
A hajóban várakozok...mindenki jön végre.
Harry még mindig ájult és én még mindig szomorú vagyok.....
-Harryt kórházba kell vinni!- hallom James bácsikám hangját. Elhajózunk a kis városunkba és az utunk egyenesen a kórházba vezet.
-Bennt kell tartanunk a fiatalembert addig amíg fel nem épül!- mondja az orvos.
-Felkelt már?- kérdem.
-Igen, de alszik az altató miatt. Ha szeretne, bemehet hozzá, kisasszony!- mosolyog a doki, én meg beindulok a kórtermébe. Olyan nyugodt... Csak derékig van betakarózva, ezért elém tárul meztelen felsőteste. Leülök a kisszékre és végigsimítok a tetoválásain. A pillangón, a madarakon, és végül a kockáin. Teste megrendül,de nem kel fel. Látom a karján,hogy libabőrös lett. Adok egy puszit az arcára, aztán felállok és sóhajtva kimegyek a folyosóra,ahol a többiek tartózkodnak.
~Másnap
James bácsi hangjára kelek.
-Kat, keljél kicsim, megyünk Harryhez! Felébredt!- mosolyog, mire nekem egyből kipattannak a szemeim és kiugrok az ágyból. Kicsit csinosabban felöltözök és indulásra készen leindulok a nappaliba.
-Mehetünk Kat?- mosolyog James bácsi.
-Uhum!- mosolygok én is.
A kórházba beérve leállít minket Harry orvosa.
-Jó napot! Harry felébredt, és,ha gondolja, hazaengedjük, ha készen van a zárójelentés!- mosolyog a doki.
-Be lehet menni hozzá?- kérdem.
-Természetesen!-
Bemegyek Harryhez. A tévét nézi, mert bizony az is van. Érkezésemre felkapja a fejét és mosolyogva néz.
-Szia...-suttogom vigyorogva.
-Szia!-mosolyog.
-Na és...hogy vagy?-ülök az ágy szélére.
-Sokkal jobban!Hallottam,hogy te találtál meg.Köszönöm!Nélküled valószínű halott lennék.
-Semmiség!Én csak...látni akartalak...-hajtom le a fejem.
Átöltözik és elindulunk.
-Egy darabig tényleg nem mehetsz frontvonalra!-motyogja James bácsi.
-Tudom.-húzza félre a száját Harry.
Felkísérem a szobájáb ahol átöltözik egy kényelmesebbe.
-Aahh...-vág kínzott fejet én meg azonnal rákapom fejem.
-Baj van?-kérdem.
-Csak fáj a műtét helye!-fogja a kötést.
-Majd rakok rá új kötést!-mászok be mellé az ágyba.-Kérsz valamit?
-Nem.-rázza a fejét végig a szemembe nézve.
-Zavar ha ide bújok?-kérdem.Csak átkarol,vállára hajtom a fejem és így hallgatom szívverését.Annyira aggódtam de ezt nem merem neki elmondani...lejönne,hogy belezúgtam!
-Aggódtál miattam?-hallom halk hangját.
-Igen Harry!-nézek fel arcára.Végig simít arcomon és egy csókot ad rá.
Elmosolyodok és jobban hozzá bújok.
Kérlek komizzatok!!!😍❤️🙏🏻
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro