10
-Bácsikám ugye itt nem lesz baj?
-Kat....nem tudom...tudod itt támadhatnak repülők!
-Félek....-gyűlnek könnyek a szemembe.
-Kat bármi is lesz az a lényeg,hogy a végén mindig haza jutunk.-Értettem mire célzott és szörnyű volt a tudat,hogy a halált mondja.
Harryre néztem aki Fionnt nyugtatta...rámemelte tekintetét és elmosolyodott.
De ez a mosoly hanar lehervadt és helyette igen meglepett arca lett.Felém közeledett majd engem kicsit finoman arébb lökve ment a hajó orrához.
-James,ott egy pilóta!
-Látom Harry.Próbáljuk meg kiszabadítani mielőtt lesüllyed a repülő.
Egy kötelet dobtak át a férfinak akinek sikerült kiszabadulni a repülője fogságából.
Harryék meg segítettek neki a hajóba mászni.
-Jól van?
-Igen.
-Üdv a fedélzeten!-mosolygott a bácsikám majd kezet fogott a pilótával.
Harryhez mentem aki átkarolt és kérdően nézett rám.
-Csak melletted akarok lenni.
-Cuki vagy.-simít végig arcomon.
-Harry ha ennek vége mit fogsz csinálni?
-Haza megyek anyához.-mosolyodik el szélesen.-Sőt...remélhetőleg nem egyedül.
-Fionnal?
-Veled.-kuncog.
-Velem?Mert?
-Mert a bácsikádnak,ha tetszik,ha nem mindig azt akarom,hogy együtt legyünk.
-Annyira Sz...
-Német gép!!!!!-kiálltja az egyik katona.És máris lőttek ránk.Én ijedségemben majdnem bele estem a vízbe,szerencsére Harry elkapott és azonnal a földre húzott.
A gép elment de mi veszélyben voltunk mivel a hajónk oldalán nem egy helyen ömlött be a víz.
-Ezt nem hiszem el!El kell hagynunk a hajót vagy itt halunk meg!-üvölt a bácsikám miközben menti a methetőt.
A közelben láttam egy Angol hajót,nagyobb volt a miénknél.
-Észre vehették,hogy süllyedünk.-motyogja Harry.
-Igen...Mindenki vegye fel a mellényt!
Mindenki tette amit kellett...de én elveszett voltam.Már sokan a vízben voltak és úsztak az egyre közeledő hajó felé.
-Kat figyelj,itt leszek veled de muszáj lesz úszni!Jó?
-Uhum...-bólintok.Harry beugrott a vízbe majd a kezét nyújtotta és én is ezt tettem.Ijedtemben azonnal erősebben szorítottam a karját de tudtam,hogy bátornak kell lennem...hát nem minden nő való a katonaságba.
Én csak próbáltam nem meg fulladni a tengerbe és Harry után úszni.
Végülis sikerült és a hajó mivel közelebb volt nem kellett nagy távot megtenni.
Kihúztak minket a vízből,kínosan éreztem magam mert csupa víz vagyok és fehér ruha van rajtam...
-Szépség.-Harry egy pokrocot csavar körém.
-Köszi.-motyogom.
-Most gyere szívem lemegyünk a kabinba.-kezd lefelé húzni.
Mikor belépünk Harry bezárja az ajtót.
-Ismered őket?
-Igen.-bólint.
-Hol vannak James bácsiék?-ülök az ágyra.
-A kapitánnyal beszélnek.
-Okés.
-Jól vagy?-simítja arcomra a kezét.
-Csak elfáradtam.
-Aludj hercegnőm.-ad egy csókot a számra.
Nem kellett kétszer mondania.
Kérlek komizz!❤️❤️
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro