~59~
Hannah szemszögéből
Amikor beléptem az ajtón, az állkapcsom a padlót verte. Harry és Zayn egymást ölelgették. Mondom mi folyik itt? Nemrég még meg tudták volna ölni egymást. Ráadásul nagyon rossz volt megpuszilni Zaynt mikor Harry ott állt mellette és végig nézte. De mikor azt mondta hogy alakul valami és rám mosolygott, nagyon elpirultam. Tudom hogy rám értette. Más különben nem nézett volna rám.
-Hannah! -szólt tekintéjesen Zayn majd teljes figyelmemet rá fordítottam- Itt szólongatlak már vagy két perce. -mondta nevetve miközben én lehajtott fejjel turkáltam az elém rakott levesben .
-Bocsi, elbambultam. -mondtam majd kanyarintottam egy kis mosolyt a szám szélére míg felnéztem Zayn-re.
-Azt láttam. -monta nevetve- Min bambultál be ennyire? -kérdezte majd felkönyökölt az asztalra, két kezét össze fogta és az álla alá támasztotta, várta hogy meséljek neki.
-Ohm...jók lesznek az év végi jegyeim. -montam gyorsan kitalálva valami kamu okot.
-Ennek örülök. -mondta mosolyogva majd hátra dőlt a székében én pedig újra a leves hanyag kavargatásának szenteltem a figyelmem és vissza hajtottam a fejem a tál felé- Te gondolnád hogy Harry-nek van egy alakulóban lévő kapcsolata? -kérdezte kicsivel később én pedig hirtelen néztem fel a tálból, kiguvvadt szemekkel.
-Hát elég kibírhatatlan személyisége van, már amennyire ismerem össz-vissz 4 találkozás után. Szóval szerintem csak kitalálta hogy menőzhessen kicsit. -nevettem fel kínosan.
-Igazad lehet. Végülis ki akarna össze állni Harry-vel? -nevetett fel ő is cinikusan- Bár az is igaz hogy gazdag illetve jóképű is. Szóval bármelyik csaj ha ránéz meg akarná kapni. -mondta végig a szemembe nézve. Én pedig nagyot nyeltem.
-Hát ez engem nem igazán érdekel, amig valaki rajtam kívül téged is megakar kapni. -mondtam kicsit sem őszintén Zayn szemébe nézve
-Hmm valóban? -kérdezte megint az asztalra könyökölve. Majd én is ugyanúgy tettem mint ő.
-Valóban, tudod mikor nézzen meg téged bárki is az utcán. -néztem rá nevetve.
-Szeretlek. -mondta ki nevetve. Már azon voltam hogy rávágom hogy én is szeretlek.
-Én is. -csak ennyit tudtam mindani. Nem éreztem Zayn iránt szeretetet. Nem éreztem semmit- Kimegyek a kertbe. -mondtam majd felálltam az asztaltól.
-Rendben, veled tartok. - állt fel mosolyogva Zayn is.
-Úgy értem egyedül. -mondtam majd odamentem hozzá és megöleltem.
-Ohm oké, majd egy óra múlva azért gyere be. -nevetett fel kínosan míg vissza ölelt.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro