~42~
Zayn szemszögéből
Elcsesztem. Nagyon elcsesztem. De annyira hogy most nem merek Hannah szemébe nézni. Bántottam és ennek nyoma is maradt. Ha nem is a testén de a lelkében igen. Hazafelé tartottam és ezeken gondolkodtam. Na meg azon hogy hogyan kérjek bocsánatot tőle. Nehéz lesz. Hiszen több mint egy napig nem voltam otthon. Egy régebbi ismerősömnél szálltam meg. Ittunk is, természetesen nem csak vizet, sőt egyáltalán nem vizet. A fejem lüktetett. És belül arra számítottam hogy nem lesz még otthon mikor haza érek.
Már egy jó ideje otthon voltam és miután megbizonyosodtam arról hogy nem volt otthon, azonnal haza küldtem mindenkit. Az összes konyhás lányt, a szobalányokat és még Bill-t is. Ezek után elő készítettem a fürdő szobát.
A fürdő kád szélére apró illat gyertyákat tettem. Forró vizet engedtem, és mikor már majdnem szinültig volt a kád akkor szórtam bele vörös rózsa szirmokat. Azután lementem és egészen az ajtótol egy csíkban szórtam ugyanolyan szirmokat. Egészen a fürdőszobáig. Minden tökéletes volt. Már csak meg kellett várnom hogy haza jöjjön.
Hannah szemszögéből
Egyszerűen nem vagyok tisztában azzal hogy mit csinálok. Miután kiléptem az iskola kapuján azonnal megpillantottam Harry autóját és benne Őt. Ebben a pillanatban elkezdett görcsölni a hasam. De nem fájt, csak olyan volt mintha....nem is tudom. Talán hülyeség, de úgy éreztem mintha pillangók repkedtek volna a gyomromban. De az lehetetlen hisz én Zaynt szeretem. Vagyis azthiszem, hogy ezt csak azért mondom hogy bebeszéljem magamnak. Mert ezt kéne érezném Zayn iránt, azt amit Harry iránt érzek.
De aztán a gondolataim Harry szakította félbe ugyanis oda jött és megpuszilta az arcom majd elvette a táskám.
-Szia, mehetünk? -kérdezte mosolyogva.
-Szia, persze. -mosolyogtam rá én is.
Majd elindultunk a kocsihoz. Beszálltunk majd elindította a kocsit
-Milyen napod volt? -kérdezte kedvesen mosolyogva.
-Eddig jó volt. -nevettem fel.
-Ezután pedig még jobb lesz. -jelentette ki kaján vigyorral a száján.
-Mit is fogunk csinálni ha szabad kérdeznem? -kérdeztem komoly tekintettel.
-Mit csináltunk utoljára mikor nálam voltál? -kérdezte még mindig mosolyogva.
-Spagettit! -vágtam rá, de közben tudtam mire gondol.
-Jah spagettit. -nevetett fel.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro