A tegnapi hogy úgy mondjam elég furcsa volt. Még sosem fürödtem eggyütt fiúval. De nem történt semmi olyan. Amit annyira nem sajnálok. Viszont egész végig Harry járt a fejemben. Miért mondta hogy vissza akar szerezni? Miért nem adja fel?

Na mindegy, kikeltem az ágyból és az órára pillantottam. 6:30, fel kéne öltöznöm. Nagyot sóhajtottam majd a fürdőbe mentem. Bambán bámultam a tükörbe. Most kb egy zombi kinézetével egyenlő a kinézetem. Megmostam az arcom majd miután megtörölköztem felvittem egy kis szempilla spirált és voálá, kész is van. Nem vagyok valami nagy sminkes. Átmentem a szobámba majd a szekrényhez sétáltam. Kivettem belőle egy feke hosszú farmert és egy rózsaszín haspólót, felkaptam a táskám és leszaladtam az emeletről. A suli innen kb 10-15 perc gyalog. Amint leértem az emeletről, Zayn felöltözötten várt rám, a megszokott ing+zakó kombinációval.
-Mehetünk? -kérdezte, nekem meg leesett hogy azt mondta tegnap hogy elvisz.
-Ja, aha. Csak nincs nálam kaja. -mondtam a táskámra mutatva.
-Majd adok pénz, a büfében veszel majd valamit. -mondta rám mosolyogva. Én meg közbe felvettem a torna cipőm.
-Ja, nem úgy értettem. -mindtam zavarodottan de közbe megfogta a kezem és kimentünk a kocsihoz. Beültetett majd átment az ő oldalára és ő is beszállt. Beindította az autót majd elindultunk.
-De, az én feladatom hogy eltartsalak drága, szóval kapsz pénzt. -felém fordult majd vissza nézett az útra, inkább ráhagyom.

8 perc múlva megérkeztünk a sulihoz. Zayn felém fordult majd elővette a tárcáját és kivett belőle 5$-árt majd a kezembe nyomta.
-Jó legyél! -adott puszit a homlokomra, rámosolyogtam majd kiszálltam az autóból, Zayn elhajtott én meg a suliba vettem az irányt.

Amint beléptem a terembe meghallottam azt az írtó nagy zajt amit ilyenkor szoktam. Majd hátul az utolsó előtti padban megpillantottam a legjobb barátnőm, Stephanie-t.
-Sziaaaa! -üvöltötte majd a nyakamba ugrott.
-Szia Steph! -köszöntem én is- Hogy telt a szünet? -kérdeztem mosolyogva.
-Hmm, elment, de mesélnem kell. -mondta majd izgatottan leült a helyére én meg mellé ültem.
-Nekem is van mit mesélnem. -mondtam majd csillogó szemekkel nézett rám, én pedig már gondoltam hogy mi történt vele.