Miután meg történt a kínos bemutatkozás, azután Zayn körbe is vezetett. Mint meg tudtam a ház hatalmas volt és nem csak kívülről, belülről is. És az én szobám is elvarázsolt Zayn-en kívül. Hát igen tetszik, a mosolya és az udvariassága, elég magas hozzám képest, hogy úgy mondjam óriás. De az én össz-vissz 167 cm-emhez mi nem magas?? Aztán azt is mondta hogy az apja vette Őt rá erre a dologra, mert már neki is kellett egy barátnő, és 2 év múlva lesz az esküvő ha minden igaz. Viszont 2 év alatt elég jól össze szokok Zayn-el. És nem rabszolgaságból vagyok itt, mert akármikor akárhova el mehetek, de akkor az anyám miért nem kísérhetett el? Ezt nem értem, de Zayn elég őszinte, szóval majd meg kérdezem tőle. Holnap mert, el ment sok idő a bepakolással, igaz nem én pakoltam be mindent, mert a vőlegényem, ha nevezhetem így, ragaszkodott hozzá hogy segítsen és még Bill is be szállt szóval igazán nem panaszkodhatok, aranyosak az itt lakók. Mi után meg fürödtem le mentem enni és már a lépcsőnél finom illatokat éreztem a levegőbe.
Le mentem az ebédlőbe és láttam vagy 5 nénit, mert 3 nő aki ott volt tuti elmúlt 40 a másik kettő az szerintem 20-25 között lehetett, aztán mikor meg láttak kicsit oda súgtak egymásnak majd aranyosan köszöntek.
-Öhm.. Jó estét mindenkinek-mosolyogtam rájuk aranyosan.
-Jó estét hölgyem-mondták visszhangozva, majd mosolyogva aranyosan meghajoltak. Miért?
-Aranyosak vagytok de nem kell hajolgatni, nem vagyok hozzá szokva, és nyugodtan hívjatok csak Hannah-nak-mondtam kedvesen.
Majd bólintottak, és az egyikük oda kísért az asztalhoz majd le ültem és kértem egy pohár kakaót vajas kenyérrel, aztán mindannyian furán néztek rám, de nem tudok mit csinálni, én nem voltam még olyan helyzetben hogy válogathassak az étel témában.

Miután meg kaptam a vacsorám, Zayn lépett oda hozzám majd kedvesen köszönt.
-Jó estét-mosolygott rám arányosan. Itt mindenki mosolyog?
-Neked is-mosolyogtam rá vissza míg bele haraptam a kenyerembe.
-Miért eszel vajas kenyeret? Mikor egy csomó kaja van-mondta kuncogva.
-Ja hát nem vagyok hozzá szokva-nevettem fel én is szégyenlősen.
-Majd hozzá szoksz-mosolygott, majd folytatta-holnap a szüleim ellátogatnak hozzánk-mondta miközben az egyik nő letett elé egy tál gőzölgő levest. Nem látszik meg rajta hogy ilyeneket eszik vacsorára.
-Értem, akkor szépen öltözzek fel? - kérdeztem, a kakaómba kortyolva.
-Inkább elegánsan, de amúgy van a szekrénybe ruha-mosolygott.
-Mármint szoknya? - fintorogtam.
-Igen, miért?Nem szereted a szoknyát?-kérdezte meglepődötten.
-Csak akkor veszem fel ha muszáj, na meg nyáron-kuncogtam fel.
-Hát felőlem azt veszel fel holnap amit szeretnél-állt fel az asztaltól majd oda sétált a vállamhoz és a fülembe súgta-de szerintem szoknyában csini lennél.-majd rám kacsintott és elment a szobájába. Hát ez most meglepett de jól is esett egyben. Mosolyogva álltam fel az asztaltól majd megköszöntem a vacsorát és el akartam vinni a poharat a mosogatóba hogy elmossam de aztán az egyik lány, kikapta a kezemből a poharat és nevetve elmosta. Mondván hogy nem én vagyok a szolga. Nem értettem először, aztán megértettem hogy itt engem kiszolgálnak. Rossz úgy itt lenni hogy tudom hogy anyám közben egyedül van otthon. Felmentem a szobámba és az ágyamban feküdve azon gondolkodtam hogy kik lehetnek a szülei Zayen-nek.