Luhan

Nem tudom honnan volt ennyi erőm. 4 évvel ezelőtt beszéltünk utoljára, akkoris azért mert szakítottunk. Most újra hallani a hangját.. Undorító volt. Még jobban látni akarom szenvedni. A két szememmel szeretném látni, hogy padlón van, hogy senki nem tudja felhúzni onnan. Maradjon ott örökre. A húgát is ugyan így szeretném látni. Ugyanolyan ribanc mint a nővére csak nagyobb szájjal. Mindenképp látnom kell a Jung testvérpárt szenvedni. És milyen nagy öröm lesz ha miattam fognak szenvedni. Legjobb esetben valamelyiknek komolyabb baja is lehetne.

Luhan: - Találkozzunk!

Jessica: - De.. De Luhan. Nem lehet. Én férjnél vagyok,és dolgozom. Sajnálom..

Luhan: nevettem.- Nem randira hívtalak Jessi. Most is dolgoznál. A kórházunknak kellene egy modell. Már meg van beszélve minden. Én lennék az a nagy ajánlat.

Jessica: - Egy óra múlva találkozunk.

Ez ő. Ez tényleg Jessica. A pénzért képes lenne meghalni is.

Kopognak.

Luhan: - Igen?

Krystal: - Elnézést Dr. Seggfej a papírokért jöttem. -mosolyogtam.

Luhan: - Ohh, tényleg?-mosolyogva mentem oda hozzá.- Nem azért, hogy engem láss?

Krystal: - De, pontosan arra van időm, hogy téged bámuljalak egész nap.És ne közelíts.

Luhan: - Hiányoztál.-nevettem majd hátat fordítottam. - El kell mennem, később oda adom a papírokat. Miután végeztél,haza viszlek.

Krystal: - Csak nem új barátnőd van?-vontam meg szemöldököm.

Luhan: - Komolyan ennyire bunkónak nézel? A régihez megyek.-mosolyogtam.- De ne aggódj, hozzád is sietek.

Válaszát meg sem vártam, felkaptam kabátomat és elindultam Jessicahoz.

Krystal

Komolyan ennyire hülyének néz? Velem akar játszani? Hát játszunk, meglátjuk ki szeret hamarabb a másikba. Minden nővel ezt csinálja, látszik még soha nem volt senkije. Olyan valaki aki összetörte volna a szívét, legalább akkor nem játszana másokkal így.De miért gondolok már megint rá? Nem, nem gondolhatok rá, még egy perce sem.Felhívom Jessicat mi van vele.

Krystal: - Eonni, mit csinálsz?

Jessica: - Dolgozom édesem, később vissza hívlak.

Választ sem adhattam csak kinyomott.De az ő hangját hallottam,"Jessi". Már a hangját is beképzelem? De tényleg olyan volt mintha az ő hangját hallottam volna, megörültem volna?

Akaratom ellenére is az irodája előtt kötöttem ki.Nem tudom miért, de ott voltam.Az ajtó nyitva volt, ezért bementem. A levegőben éreztem az illatát, szemeimet lehunyva álltam ott mint valami idióta.Székére pillantottam és hiányoltam azt az embert aki hosszú ujjait összekulcsolva perverz vigyorral néz rám.Hahaha nevettem magamban. Nem, nem hiányolom.Már látom is, teljesen oda képzeltem. Luhan van csak a gondolataimban.

Jó, oké most már biztos. Teljesen megörültem.