Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

2.rész

Luhan

Luhan: - Ööö..Bocsánat.Ide csak orvosok jöhetnek be.Fáradjon ki legyen szíves.És vegye le azt a hacukát magáról.Azt fogják gondolni, hogy az orvosok ilyen göncökben vannak.És ami a legrosszabb azt fogják gondolni, hogy magácska orvos.-leültem.

Krystal: Hogy mondta? -nevettem.Hacukát? És maga? Talán készül az alsós iskolásokkal farsangra? Vagy miért lenne egy ilyen kölykön orvosiruha? -húztam meg a szemöldököm.

Luhan: - Mit mondtál? Kölykön? Kölyökkutyának nézel vagy mi a... -kérdeztem idegesen.

Krystal: - Miket gondol.-nézek rá meglepetten. A kutyák aranyosak.És mi ez az közvetlen beszéd? Ejj, a mai gyerekeket így tanítják az iskolában? -mosolyogtam.

Luhan: - oda sétáltam hozzá egészen közel- Megmutatom én mit kell neked tanulnod.Menj vissza a kolostorba.Már biztosan hiányolnak az apácák.Jobb lesz ha ki mész innen, vagy lökjelek ki én magam? -nevettem.

Krystal: - Hé.-kezeimet ökölbe szorítottam. - Baszodjon meg.

Mire választ adhattam volna bejött az egyik nővér.

Choa: - Elnézést.Dr.Luhan megjött a betege.

Luhan: - Köszönöm Choa.

A lányra újjal mutatok.- Veled még számolok.

Soha nem találkoztam még ilyen nővel.Mit képzel magáról,ki ő? Velem így beszélni? Velem? Tudta ő egyáltalán, hogy ki vagyok én? Még hogy kölyök.. Adok én neki olyan kölyköt.Szerencséje volt, hogy Choa közbelépett.De mégis honnan ilyen ismerős? Biztos, hogy láttam már valahol.Nem, emlékeznék rá ha láttam volna.De mégis olyan ismerős.Valamelyik bulin láttam volna? Valamelyik ismerősömmel? Kizárt.Látszik rajta honnan jött.Le sem tagadhatná, hogy szegény.Főleg a beszéde.Hogy is beszélhettem én vele.De az biztos, hogy megfogja bánni amiket mondott.Nem tudom hova tenni ezt a nőt.Azt sem tudom, hogy került ide.Ki engedte be egyáltalán.

Krystal

Krystal: - Bocsánat. Ő lenne az akire mondta hogy várjak? Ő lenne Luhan?

Choa: - Igen Krystal doktornő. Ő Dr.Luhan. Ő a legjobb sebészünk.És az elnök fia.

Krystal: - Az .. az jó. Igen,értem.Köszönöm.-mosolyogtam.

Hogy mi van.Ki ő? Ő lenne az a híres sebész? Ő lenne apuci elkényeztetett kisfia? Mondjuk, ez látszik is rajta.De még kölyök.Olyan mintha most szabadulna az általános iskolából.És mégis miket mondott ő nekem.Normális? Milyen egy bunkó seggfej.Látszik milyen tiszteletlen.Hogy lehet valaki gyerek fejjel a legjobb sebész? Átugrotta az éveket? Vagy mi a szar.Komolyan, hogy tudjak itt dolgozni.Úgy, hogy az elnök fia legszívesebben megfojtana.Bár én is őt.De még hogy fojtanám.Azt sem tudom mit mondjak neki ezek után.De muszáj lesz beszélnem vele.

Luhan: - Hát itt vagy. Már mindenhol kerestem ezt a sápadt apácát.-gúnyosan mosolyogtam.

Krystal: - Jó napot.-nyújtattam kezem.- Krystal Jung doktornő vagyok.És kérem, had ne keljen megjegyzést tennem az ön kinézetére.-mosolyogtam.

Luhan: csak állok előtte kimeredt szemekkel.reménykedtem, hogy nem ő az.gondolkodás nélkül rá kérdeztem. 

- Ho..hogy ki? Jung? Van testvéred? Nővéred van? -nézek rá kíváncsian.

Krystal: meglepetten nézek rá.baszkiii, tudja ki vagyok.nem, nem hagyhatom magam.

- Már elnézést de szerintem nem vagyunk olyan viszonyban, hogy bármit is tudjon a magánéletemről.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro