Luhan

Boldogabb vagyok mint valaha voltam. Mindig erre vágytam, hogy legyen ki miatt élnem. Most két ember miatt is élhetek, mindkettő a gyerekem. Jessicaval összeházasodtunk, vettünk egy gyönyörű lakást Kínában. Most vagyunk az utolsó hetekben. Igen, mi vagyunk jobban izgulok mint Jessica. Nem tudom, hogy lehetne magam kifejezni, csak azt érzem, hogy boldog vagyok. 3 hónapja más életet élek 3 hónapja más ember vagyok. Teljesen megváltozott az életem és minden Jessicanak köszönhetek. Soha nem gondoltam volna, hogy ezt fogom mondani. Ő volt a múltam amit mindig is elakartam temetni de most ő adja a legnagyobb boldogságot számomra. Hogy szeretem-e? Nos, igen. Szeretem Jessicat. Mindig is szerettem viszont azt az egyet sajnálom, hogy nem szerelemből.Éveken át ő volt az egyetlen nő az életemben akiért képes lettem volna meghalni is. De közbe jött egy ember... Igen, Krystal az. Hónapok óta az utolsó beszélgetésünk jár a fejemben. 

Kris mint a legjobb barátom randizgat azzal a nővel akit szeretek. Mint kiderült gyerekkora óta szerelmes volt Krystalba.

Krystal felmondott a kórházunkban. Gondolom azért mert mint a sógoraként nem akar látni, sem mint az exeként. Állítólag most egy másik kórházban dolgozik szintén sebészként. Persze az előtt felmondott mielőtt tudta volna, hogy én nem leszek ott.

Jessica és Krystal tartják a kapcsolatot mint eddig is.

Laptopom előtt ülve az ujjaim a billentyűzeten simultak mikor éreztem, hogy a nyakamon keresztül két kar összefonva ölel. Számsarkát mosolyra húztam akaratom ellenére is majd megfordítottam székem, hogy szemtől szembe legyünk egymással. Mosolyogva néztem rá majd szememmel intettem, hogy jöjjön közelebb. Miután közelebb lépett csípőjénél fogva magamhoz húztam. Fejemet hasára tettem, kezével a hajamat simogatva nézett a laptopomra.

Jessica: - Már megint? - mutatóujjammal felemeltem az állat.- Pihenned kellene inkább, édesem. Mert ahogy te is mondtad, soha nem fogja senki elolvasni. Akkor miért írod?

Luhan: - Mert mint ahogy mondtam le szeretnék mindent írni ami eddig velünk történt.

Jessica: - Mert az én férjem igazából nem is orvos hanem egy remek író, ugye? -nevetve simogattam állkapcsát.

Luhan: - Nem, nem. Egy remek orvos aki egyben egy remek író is.- nevetve bújtam hozzá.

Jessica: - Luhan..- pislogva néztem rá.

Luhan: torkomat megkaparva álltam fel a székemből. - Már megint? Most nem fogsz oda utazni. Ha látni akar akkor jöjjön el ő maga.

Jessica: - De édesem.- megfogtam kezét majd a karjához hozzábújtam. - Ne légy ilyen. Ezt már megbeszéltük. Ő a húgom.

Luhan: - Igen, ő a húgod. Viszont a te húgod az én volt barátnőm.- tekintetem a padlóra szegeztem. - Ha látni akar akkor el fog jönni.

Jessica: - Tudom, hogy ő a volt barátnőd tudom jól. De nem szeretnék megint ebből veszekedni.

Luhan: - Nem veszekszünk. Csak elmondtam, hogy nem mész sehová két gyerekkel a hasadban.

Jessica: bólogatva megöleltem.

Luhan: - Menjünk aludni.- mosolyogva karoltam át.

Jessica: fejemmel szorosan mellkasához bújtam. - Umm.. Menjünk.

Krystal

Pár hónapja fenekestül felfordult az életem. Kiderült, hogy a nővérem első szerelme az én barátom volt. Vagyis, a volt barátom. Most nagynéni leszek a nővérem gyerekeket vár Luhantól. Én is párkapcsolatban élek már 3 hónapja a legjobb barátommal Krisel. Első szerelmem volt így jobb kapcsolatot el sem tudnék képzelni.

Luhan egy olyan dolog az életemben amit igyekszem minél hamarabb elfelejteni.Viszont Kris mindig is "álmaim" pasija volt. De még így sem sikerült elfelejtetnie velem Luhant.

Viszont most fogok férjhez menni ezért elfogok menni Kínába a nővéremhez és persze Luhant is látni fogom. Hónapok óta nem találkoztam vele. Nem tudom milyen érzés lesz újra látni. Ettől is nagyon félek, ha újra látom lehet, hogy megfogok hátrálni ettől az egésztől. De nem tehetek mást. Az esküvőmön muszáj ott lennie a nővéremnek és a nővéremhez már ő is hozzá tartozik. Krisel pár napra megyünk látogatóba viszont ezt ők még nem tudják. Szeretném a nővéremet meglepni.

A szobában a padlón ülve pakolgattam a bőröndbe a ruháinkat. Kris az ágyon feküdve nézte a tv-t majd rám nézett mosolyogva.

Kris: - Túl sok cuccot pakolsz pár napra, nem gondolod? - felálltam majd a padlóra feküdve a fejemet az ölébe hajtottam.

Krystal: - Sok? Ez még kevés is. -nevetve simogattam mellkasát.

Kris: - Lesz egy meglepetésem.-néztem szemeibe.

Krystal: - Mi az? -mosolyogva néztem rá.

Kris: - Azt majd csak Kínában tudod meg.

Krystal: - Kiskutya? Cica? Nem, nem lehet utálod a macskákat. Taláán végre...

Kris: - Nem.. nem találkozom az anyámmal.

Krystal: - Rendben drágám nem beszélünk erről tudom.

Némán néztük egymást egy ideig majd felálltunk megágyazni. Hamar lefeküdtünk mert másnap hajnalban már indulunk is Kínába.

Másnap már a repülőtéren próbáltam elérni Jessicat de nem vette fel. Így tényleg úgy mentünk oda, hogy nem tudtak róla. Csak egyet remélek. Luhan valahol messze dolgozik. Vagy pár napig valaki elrejti míg ott leszek. Nem szeretnék újra a szemébe nézni, de úgy látszik muszáj lesz.