Krystal

3 hónapja nem láttam Jessicát. Ami nagyon furcsa, mert mindig haza jön akármi van.Gondoltam már arra is, hogy a szüleink eltiltották tőlem, ami miatt mindig elszomorodom.Nagyon hiányzik már és aggódom is miatta. Naponta többször hívom, de nem mindig elérhető ami még furcsább, pont Jessica nem elérhető?

Luhannal voltam épp mikor hívott. Nem szoktam felvenni a telefont ha Luhannal vagyok, de ha Jessica hív, legyen akárki akkor is Jessica a legfontosabb.

Krystal: - Eonni, hol vagy? Jól vagy? -kérdeztem elcsukló hangon.

Jessica: - Édesem, nagyon hiányzol nekem ugye tudod? Jól vagyok. Még mindig Franciaországban vagyok, sajnos elhúzódott ez a munkám.De igyekszem minél hamarabb haza menni az én örült húgomhoz.

Krystal: - Te is nagyon hiányzol.Múlt hónapban is ezt mondtad.. Mikor fogsz haza jönni?

Jessica: - Nagyon sajnálom.2 hónap múlva már ott leszek és végleg ott is maradok, örülsz?

Krystal: - Mi? 2 hónap? Tudod te mennyi 2 hónap? Jessica miért tűntél el? 5 hónapig kell dolgoznod valahol úgy, hogy haza sem jöhetsz? Végleg itt is maradsz? Persze, hogy örülök annak, hogy nem fogsz mindig utazgatni, de 3 hónapja nem láttalak eonni.

Jessica: - Tényleg nagyon sajnálom Krystal. Mindent elfogok magyarázni, csak ne aggódj.Te jól vagy? Munkával minden rendben?

Krystal: - Igen, jól vagyok. De inkább kapcsoljuk be a kamerát, múltkor sem akartad mert nem volt időd. Biztosan sokat fogytál.

Jessica: - Neeem! Nem lehet.Ne haragudj, de mennem kell. Amint tudlak hívlak, vigyázz magadra. Szeretlek.

Krystal: választ sem adhattam csak kinyomott.

Luhan

Ahogy megláttam, hogy Jessica hívja egyből kimentem.Nem akartam hallani a hangját, nem akartam, hogy véletlenül kimondja Krystal a nevem.Így a folyosón bóklásztam míg ki nem jön.

Luhan: - Na minden rendben a nővéreddel? -mosolyogtam.

Krystal: - Nem tudom, nem úgy hangzott.2 hónap múlva jön csak haza.Azt mondta túl sok munkája van, de én nem tudom elhinni, hogy tényleg 5 hónapig ott kell lennie.-mondtam csalódottan.

Luhan: - Na kicsim, neki ugyan olyan fontos a munkája mint nekünk. Ne aggódj, biztosan jól van.-megöleltem.

Tehát 2 hónap maradt nekünk. 2 hónap múlva elveszítem, egy olyan nő miatt ki nem érdemli meg, hogy Krystal szeresse vagy bárki más.Bárcsak vissza se jönne, maradna ott ahol van. Csak felejtsék el egymást.

Krystal: - De nagyon aggódom érte.Félek, hogy valami baja van. Nem szokott csak így eltűnni.-mondtam szinte sírva.

Luhan: - Nyugodj meg.-mosolyogtam. - Biztosan túl sok a munkája.-homlokon pusziltam.

Krystal: - Gondolod?

Luhan: - Ő maga mondta, nem?-nevettem.

Krystal: - Luhan.. ha nem lennél, nem tudom mi lenne velem.

Luhan: - Ó, édesem.-sóhajtottam.- Én sem tudom mi lenne veled nélkülem.-csíptem bele az arcába.

Krystal: - Menjünk haza te romantika király.-nevettem.

Luhan: - Ma nem tudok nálad maradni kicsim. Otthon kell dolgoznom, egyedül, összpontosítva, meg úgy minden.-fogtam meg a kezét.

Krystal: - Szóval otthon kell maradnod mert a padlóm nem elég kényelmes.És holnap túl sok műtéted lesz, ki kell pihenned magad.

Luhan: - Ugyan már.-pislogva mosolyogtam.- Ez nem is én vagyok.-nevettem.- De hát ha már így gondolod, nem is mondok kifogást.Gondold csak így.

Krystal: - Ó, nem. Mondd csak a kifogásokat.-mosolyogtam.

Luhan: - Dolgoznom kell Krystal.

Krystal: - Mi ez a komoly fej?-nevettem.- Jól van Dr.Luhan dolgozz csak. De jó dologról maradsz le.-mosolyogtam.

Luhan: - Azt a jó dolgot bármikor megtehetjük.-nevettem.- De a pénz nem jön magától.És tudod, első a betegeim aztán a jó dolgok.

Krystal: - Én az evésre gondoltam.-forgattam szemeimet.- De jó.-néztem rá szomorúan.- Akkor megyek.-megcsókoltam.

Luhan: - Szerinted a te tökéletes pasid nem kísér haza?-vontam meg szemöldököm.

Krystal: - Nem kell haza kísérned. Maradj csak a betegeidnek.

Luhan: - Most, hogy mondod.. Holnap igazán csinos betegem lesz.-nevettem.

Krystal: - Sziaaaaaaa.-hátat fordítottam majd elindultam.

Luhan: utána mentem majd megfogtam a kezét összekulcsolva ujjainkat. - Nem vagy beteg?-nevettem.

Haza vittem Krystalt majd haza mentem én is. Valamit mégis muszáj kezdenem Jessicával. Nem maradhat ez így. Mi van ha tényleg haza fog jönni? Fel kell hívnom.

Jessica: - Mi ez? Csak nem Luhan az?

Luhan: - Ne gyere haza, maradj ott ahol vagy.

Jessica: - Mi van? Miért? Vagyis, mi van? Mi jogon mondasz nekem ilyet?

Luhan: - Bármennyit kérhetsz, megadom azonnal.Csak ne gyere vissza.

Jessica: - Mi van ha nem egyedül fogok haza menni?

Luhan: - Mit érdekel engem kivel vagy. Csak ne gyere vissza.

Jessica: - Akkor sem érdekel, ha ez a személy hozzád tartozik?