Janmi pov.:

Amikor hazaértünk...vagyis megérkeztünk a házamhoz,miket beszélek?Na tehát amikor visszaértünk a házunkhoz Jungkook ezt mondta:
-Nem lakhatok veled?
-Miért szeretnél velem lakni?
-Mert nincs hol laknom!De megértem ha nem szeretnéd hogy ide költözzek!
-Mi történt a barátnőddel?De nyugi,itt lakhatsz!
-Hát miután elmentem Angliába azután 1 hónappal később bevallotta hogy csak kihasznált és szakított velem...És amúgy köszönöm.
-Jaj bocsánat nem akartam ilyen rémes emléket felhozni!Hát én mondom kurva hülye csaj lehetett ha nem szeretett beléd!
-Tényleg ezt gondolod?
-De hogy még mennyire!Most jól fel is pofoznám!-most hogy ezt így elmondta borzasztóan megsajnáltam...Mennyire szar lehetett neki,én a csajt tuti felpofoztam volna,ch!
-K-köszönöm szépen ezt a véleményt!-dadogva és elpirulva mondta ezt a mondatot én meg majdnem de csak majdnem meghaltam.
-Jaj elpirultál!!!-kiabáltam.
-M-mi?Én?De hogy is ne nevettes!-mondta aztán elfordult az ellenkező irányba,én meg elkeztem olyan hangosan nevetni hogy az egész ház beleremegett.De aztán megszólalt de még mindig háttal volt:
Látom nem változtál semmit ahogy a ház sem!-mondta miközben megfordult Várjatok!Ez a fiú most mosolyog mint egy perverz kisfiú!Ez valamire készül!-ezzel a gondolattal elszaladtam Jungkook elől.De jól sejtettem hogy tervez valamit mert elkezdett kergetni.Pár percig kergetőztünk amikor Jungkook át esett a kanapén....Hát olyan nagyot koppant hogy az már nekem fájt...De ekkor meghallottam valamit...A röhögését.Ez komolyan ilyen hülye?De aztán bevallotta hogy igazam van mert...
-Ez kurva vicces volt és ha látnád most a fejeted!!Kész!!!!-röhögött úgy mint egy hiéna.De ez tényleg hülye.-gondoltam magamban.
-Te nem vagy normális,gyerek...-mondtam neki erre meg mit kapok?Egy lerántást magára...Deja vu!Régi szép idők!Na jó,miről beszélek?
-Deja vu!-kiabáltuk egyszerre.