FELNŐNI HÁROM FIÚ MELLETT NEM OLYAN SZÖRNYŰ, MINT AHOGY HANGZIK. Anya a munkájával törődött inkább, szóval nálunk a szerepek máshogy voltak,mindig apa vitt minket mindenhova, ő olvasott este mesét és néha napján elvitt minket meccsekre, ezt az egyet a mai napig is be tartjuk, csak hogy én utána dolgozom is.

Lassan négy éve hogy sportolókat interjúztatok,focistákat, vízilabdásokat, még ritka napokon más országok sportolóit is, de a kedvencem azért mégiscsak a foci, emellett nőttem fel és ez elkísért az eddigi életemben.

Az idei eb-n is kint voltam, a csapatunk vesztett a németek ellen, és én voltam a szerencsés aki a csapatkapitányt, Szoboszlai Dominikot interjúztathatta meg.Amint feltűnt egy mosollyal fogadtam, szabad kezemet amibe nem a mikrofon volt kinyújtottam,hogy kezet foghassunk
-Budai Lara-mutatkoztam be egy kedves mosoly kíséretében
-Dominik-rázott velem kezett, végig szemeimbe nézett mosolyogva. Avval a kibaszottul gyönyörű mosolyával.-örülök a találkozásnak,Lara-tette hozzá.Ahogy kimondta a nevemet én azt hittem ott fogok elájulni, de próbáltam összeszedni magamat, elvégre nem akarom hogy azt higgye, hogy valami őrült rajongója lennék, aki olyan szerencsés lett hogy felvették err az állásra és hogy őt választották ki hogy itt legyen.Pedig nem áll messze ez a valóságtól.
-akkor kezdhetjük?-húztam el a kezemet az ő szorításából
-kezdhetjük-bólintott egyet, mire én már tettem is fel neki az első kérdést.

-a csapat vesztett, viszont én úgy látom hogy azért mégis van benned egy kis remény és nem vagy olyan letört mint a többiek, szerinted van esélyetek arra,hogy tovább jussatok?-tettem fel az egyik utolsó kérdésemet
-persze,hogy van-mondta-arra is van esély, hogy az egészet megnyerjük, de nem akarom el bízni magamat-mosolygott-lehet hogy idén szerencsénk lesz
-és van valami ami itt reményt, vagy ahogy mondtad szerencsét hoz számodra vagy akár a csapat számára?
-a szurkolók, az hogy ennyien néznek itt és otthon a tv előtt is az elég nagy erőt ad és így van egy célunk, hogy azt el tudjuk mondani hogy tovább tudtunk jutni-mondta, én pedig egyet bólintottam
-köszönöm szépen-a kamera le állt ezután.
-jó kérdéseket raksz fel-lépett közelebb hozzám
-oh, otthon szoktam gyakorolni-kuncogtam-de örülök hogy ez nem hiába van akkor
-a többi meccsen is itt leszel?-kérdezte felvonva szemöldökét
-igen, itt leszek hátul és szurkolok nektek-bólogattam
-helyes-mosolyodott el-semmi nem hoz nagyobb szerencsét mint egy szép szurkoló lány-mondta közben felém nyúlt és egy kósza hajtincset fülem mögé tűrt-remélem találkozunk még-kacsintott rám, majd elsétált.
Ha ezután meghallom a hülye ébresztőt mint eddig mindennap, ideges leszek, hogy megint csak álmodtam.