Hullámzik a tenger. A sirályok hangja betölti a levegőt, ahogy a part felett köröztek. Az ég alja narancsosan jelezte, hogy nemsokára kinappalodik. A messziről jövő parti szél sós levegőt hozott magával, miközben enyhítette a nyári forróságot. 

Harry a parton sétált, mikor meglátta őt.Perselus a vízben állt, nem volt rajta a felsője. Lába nem látszódott, mert a vízfelszín visszaverte a Nap arany sugarait. Fehér bőre és fekete haja kint még kontrasztosabb volt, mint a pince félhomályában.Harry lassan a vízbe lépdelt és megközelítette a rá csillogó ónixokkal tekintő férfit. Perselus hátrálás nélkül nézte, ahogy a fiú teljesen előtte megáll, majd ajkaival az övéire hajol. Szenvedélyes csók vette kezdetét és ahogy Harry keze egyre lentebb csúszott a férfi hátán rájön, hogy az nem visel alsót. Testeikkel összesimulva folytatták az érzéki csókot, majd Perselus felkapta őt és a sekélyebb vízbe vitte.

Ott Harryt megszabadítva egyetlen ruhadarabjától kezdte el kezével kényeztetni a másikat. Az ingerlés hatására a kéj veszélyes erővel vágtatott át testén, nyögései belevesztek a tenger és a szél harmonikus hangjába. Ahogy a férfi folytatta tevékenységét úgy haladt Harry egyre a csúcs felé. Már éppen elélvezett volna, mikor kábulatából a férfi ismerős hangja rángatta ki. 

-Potter! -szólt Perselus, mire a szemébe nézett, de annak nem látott az arcán semmilyen érzelmet. -Potter az istenért ne aludjon az órámon! -szólt újra. 

Várjunk, aludni?A fiú szeme óriási sebességgel pattant ki, majd smaragdjaival megkereste Piton szigorú tekintetét. Basszus, elaludt az óráján! És ráadásul róla álmodott nem is kicsit illetlen módon.

-E..e...elnézést uram. -nyögte ki szégyenében. -Nem akartam elbóbiskolni, csak.... 

-Csak? -vágott a szavába Piton élesen. 

-Csaaaak... -húzta a szót, miközben használható kifogást keresett tudatában. -Tegnap éjszaka nem tudtam aludni, mert... beadandót írtam. -fejezte be, miközben igyekezett arcára ártatlan kifejezést erőltetni. 

-Az nem az én problémám, hogy maga nem tudja beosztani az idejét! Ma este nyolckor az irodámban! -mondta Piton ellenkezést nem tűrő hangon. 

Harry első óráján történt esemény annyira felborzolta az idegeit, hogy még Piton ajtaja előtt is rettegett attól, hogy a férfi láthatott valamit az álmából. Remegő kezét felemelve halkan bekopogtatott, majd mikor professzora ajtót nyitott neki ámulatában azt sem tudta, hogy hova nézzen. Pitonon nem volt felső. Csupasz mellkasa sokkal izmosabb volt, mint az álmában, de fehér bőre és fekete haja hasonlóan elütött egymástól ebben a különös felállásban.

-E..e..el..elnézést uram zavarok? -dadogott. A férfi erre csak fejével befelé intett és Harry azonnal engedelmesen besétált a terembe.

Piton azonnal bezárta mögötte az ajtót, pár varázslattal biztosította is, majd az íroasztala előtti székre mutatott kezével. Harry, akárcsak korábban, egy szó nélkül cselekedett. Piton közben az asztalra támaszkodott két kezével, majd mélyen a fiú szemébe nézett.

-Tudod, hogy miért hívtalak ide? -kérdezte Perselus döntött fejjel.

-Nem...uram.

-Talán segít az, ha elmondom, hogy láttam az álmodat? -kérdezte csilingelőn, miközben ajkait gúnyos mosolyra húzta.

-I..igen, ez elég.... sokat segít. -válaszolt Harry az őt megdorgáló túlélő ösztönei ellenére is. -De uram.... továbbra sem értem mire akar utalni. 

-Ez talán többet segít. -mondta, majd ajkait Harryéhez emelte és szenvedélyesen megcsókolta.

A fiú meglepetésében elnyíló ajkakkal engedte be szájába Piton kkutató nyelvét. Régóta vágyott már a férfire és rengeteg hasonlót álmodott már róla. Tudja, hogy nagyon bejön neki, de azt nem tudta, hogy ő is Pitonnak. Harry mikor összekaparta magát ámulatából kézségesen visszacsókolt.

-Olyan régóta vágyom már rád. -mondta Perselus, miután elváltak egymástól ajkaik.

-Én is rád. -válaszolt azonnal Harry, majd Piton újra csókolni kezdte, miközben a kanapé szélében megbotolva ráestek a bútordarabra.

Nem telt el sok idő és Harry már hangos nyögésekkel haladt a csúcs felé Piton teste alá szorulva.