71.
Német után már féltem a terembe felmenni azért mégis csak ott van és most parázok egy kicsit tőle, hogy vajon mi lesz.
-Gyere ide - szólt a Noel mikor felértem és kipakoltam a táskámból.
Szófogadóan odamentem és az ölébe ültem. Egyből átkarolta a derekamat és mellkasomnak döntötte fejét. Én is átkaroltam őt és fejére döntöttem fejemet.
-Történt valami? - kérdeztem pár perc után.
-Csak hiányoztál és ötös lett a németem. Ja és szeretlek - emelte fel hirtelen fejét és megcsókolt.
-Először is te is nekem. Másodszor ügyes vagy és harmadszor én is - öleltem meg újra.
-Jól vagy? - kérdezte halkan.
-Igen. Amíg tudom, hogy a közelemben vagy addig nem félek.
-Akkor jó. Mondtam, hogy ugye szombaton megyek haverokkal bulizni. De ugye nem gond? Vagy nem leszekl egyedül?
- Nem gond. Menj csak. Átjön a Bianka és nálam alszik, beszéltem vele matek előtt - az említett lány neve hallatán fejét felénk kapta és hevesen bólogatott - Na látod.
-Köszi Bia - mondta barátom.
-Nem kell megköszönni. Egy ilyen nap után nem lehet tudni, hogy mi lesz a hétvégén. Főleg nem ennél a csajnál.
-Az is igaz. De akkor ma meg te alszol nálam - néztem le barátomra.
-Igen, hiszen megígértem.
-Tudom - adtam puszit a szájára és ültem a helyemre.
Hamar vége lett a két órámnak és indultunk haza. Természetesen hazaérve a nappalit vettük célként. Egész héten elfáradtam.
-Holnap elmegyek fodrászhoz - Mondtam kb egy fél óra némaság után.
-Én is megyek holnap. Már hosszú oldalt a hajam és a tetejéből is kell vágatni.
-De ugye nem fogod teljesen rövidre vágatni? - néztem hirtelen rá.
-Nem, ugyan ilyen marad.
-Huhh! Akkor jó.
-De a tied milyen lesz? - kíváncsiskodott barátom miközben egyik tincsemet tekergette ujján.
-A hátulján, a tarkóm felett fel akarom nyiratni egy kicsit. Mindig ki van engedve a hajam szóval látszódni nem fog. Tesin meg nem azt nézi a tanár, hogy milyen a hajam.
-De ne olyan durván, hogy nagyon sokáig fel van nyírva.
-Ne aggódj nem olyanra akarom, de ha együtt megyünk akkor ott leszel.
-Ez igaz.
Estig beszélgettünk, majd fürdés és vacsora után mentünk aludni.
Jobb oldalamra befeküdt, fejemet mellkasára fektetve hallgattam szívverését. Kezemet hasára tettem mire ő az én kezemre tette sajátját, amiben szinte elveszik az én kis kezem, ha megfogja. Másik kezével átkarolt és felkaromat simogatta.
-Jó éjt Kincsem - mondta, de hangján lehetett hallani, hogy mindjárt elalszik.
-Neked is Életem.
Így történt, hogy ma összevesztem elvileg a legjobb barátnőmmel, de nem nagyon foglalkoztat a dolog.
És rájöttem, hogy számíthatok mindenben az osztályomra. Na meg én vagyok a legfiatalabb és a barátom a legidősebb az osztályban így meg pláne, hogy aki a Noel haverja/barátja az hozzánk áll.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro