Reggel hét órakor ébredtem meg és kialudtam magam, mert magamtól keltem és nem kellett senkinek és semminek felkeltenie. Oldalra néztem és egy alvó Noel arcával találkoztam. Olyan nyugodtan aludt, hogy nem volt szívem felkelteni, így nem tettem. Felnéztem a közösségi oldalakra és egy csomó üzenet, like jött. 

Indulás előtt feltöltött a barátom egy közös képet, hogy már az autóban ülünk. Ő a volánnál én meg mellette és ezzel a szöveggel: Irány a nagyváros #Budapest #Szerelmemmel #Nemazénautóm #Azövé #Nagyonszeretem. És természetesen megjelölt a képen így eléggé sok ismerősünk láthatta, mind neki, mind nekem.
Míg ezeket nézegettem közben egy kéz kezdte el simogatni a hasamat. Telefonomat lezártam, az éjjeliszekrényre raktam és fordítottam fejemet felé. Még mindig hasamat simogatta, de szemét azért sem nyitotta ki.

-Jó reggelt életem!!! – adtam puszit a szájára.

-Jó reggelt! Mit néztél? - bújtam hozzá, fejemet mellkasára tettem és kettőnk között lévő ujjainkat összefontam.

-A képet, hogy mennyi embernek tetszett amit tegnap kiraktál.

-Jaaa..... És sok ember látta? - érdeklődött tovább, de szerintem nem nagyon érdekelte.

-Aha. Eléggé sokan látták már - hunytam le szemeimet és vettem egy mély levegőt - Hány óra fele menjünk el a városba?

-Ebéd után elég lesz. Nem kell korábban. Addig majd max itthon leszünk.

-Hát én is úgy gondoltam, hogy ma nem megyünk délelőtt sehova. Deeeee -húztam el az "e" betűt.

-Na, mit talált ki az én hercegnőm? - néztünk egymásra.

-A te hercegnőd az találta ki, hogy ma mi főzünk. Mielőtt kérdeznéd - láttam rajta, hogy kérdezni akar valamit - Amikor itt vagyok mamáméknál mindig én főzök neki és ez most sem lesz másképp. Csak... - fejezte be a mondatomat.

-Csak most a te herceged fog segíteni neked.

-Mindig is tudtam, hogy okos vagy - adtam puszit a szájára.

-Én meg, hogy szeretsz engem.

-Az viszont igaz.

Lehajolt hozzám és megcsókolt.
Felöltöztünk és utunk a konyhába vezetett ahol senki nem volt lent csak egy cetli az asztalon.

"Jó reggelt drágáim!
Elmentünk vásárolni. Ebédhez van itthon minden. Gondoljuk, hogy ma ti csináljátok. Ebédre jövünk.
Mama, Papa"

De legalább írtak, hogy elmennek. Én már megszoktam. Máskor is csinálnak ilyet, hogy így elmennek reggelre és ebédre jönnek csak haza.

Kerestünk reggelinek valót, megreggeliztünk együtt. Elmosogattam és beállítottam a TV-t, hogy valami zene is szóljon amíg mi itt főzünk. Ilyenkor lehet, de gyakorlaton nem. Most ezt mi ki is használjuk.

Amíg a Noel felment elintézni a dolgát én nekiálltam az ebédnek, hogy előkészítsem a nyersanyagokat a főzéshez.
Mint gyakorlaton csak itt nem kell sietni, mint ott. Ott azért nagy a hajtás, de itt nem szerencsére. Na, meg, hogy most minden órán együtt kell főznünk így jobb a munkamegosztás is.

Sziasztok!
Hát megáldott valami és jó kedvemben is vagyok így hoztam most két részt is. A jövőhéten, ha lesz időm hozom a folytatást. Addig is jó olvasást.

Bogi17😘