28. L
Tesi után átöltöztem, hajamat kifésültem és felmentem az osztályba, mert még volt egy osztályfőnöki és egy elmélet óránk. Mind a kettőn majdnem, hogy aludni fogok.
Fent a teremben nem volt még senki csak mi hárman a lányokkal. Eléggé elfáradtam most is tesin, mint az esetek sok sok százalékában.
Elővettem a tolltartómat, telefonomat és nekiálltam játszani unalom űzés képpen. De ezt a nagy tevékenységemet a csengő utálatos hangja szakította meg. A két fiú is beért az osztályba akik valószínűleg a lépcsőn ültek kint. Mindig ott ülnek, de lehet néha én is oda fogok kimenni. Okés, hogy a lányokkal elbeszélgetek, de vagy, hogy elfoglalják magukat mással és akkor olyan érzésem van, hogy én nem is vagyok ott vagy én nemtudom.
Bejött az osztályfőnök helyett a pót osztályfőnökünk. Mindenki meg is lepődött, hisz ma volt a rendes osztályfőnök.
-Gyerekek az osztályfőnökötöknek el kellett mennie. Így én leszek ma bent veletek, de elfoglalhatjátok magatokat, nekem van még javítani valóm a dolgozataitokkal kapcsolattal. Nyugodtan még a telefonotokat is elővehetitek.
Kétszer nem kellett mondania a tanárnak mindenki vette elő. Az osztály egy része zenét hallgatót vagy a padtársával beszélgetett. Én is elő vettem a telefonomat is és a fülesemet is.
Noel❤: Ide ülsz mellém? A Márk meg oda ülne a Kitti mellé.
-Tanárnő, helyet cserélhetek a Márkkal? - tettem fel a kérdésemet.
-Igen.
-Köszönöm.
Liz❤: Ülök melléd.
Felálltam a helyemről és a Márkkal helyet cseréltem.
-Te mi van kettejük között? - kérdeztem a barátomat.
-Kik között? - nézett rám.
-Hát a Márk és a Kitti között? Furcsállom, hogy lyukasban egyik sem keresett minket, tesi előtt alig volt köztük pár méter, most meg tök könnyen helyet cserélt velem, mert az óra alig 3 perce megy. Hamar rá tudtad beszélni.
-Elmondok valamit neked, de ne mond el senkinek jó? Megtudja a Márk, hogy elmondtam kinyír.
-Okés, nem akarom, hogy kinyírjon - öleltem meg.
-Én sem akarom, téged nem hagynálak el - ölelt vissza.
-Na mondjad. Mostmár kíváncsi vagyok - tényleg az vagyok. Utálom, ha valaki valamit elkezd nekem mondani és nem fejezi be.
-Jó nyugi van Kincsem. Mondta a Márk, hogy nagyon bejön neki a Kitti ezért van olyan sokat a közelében. Csak nem tudja, hogy ő hogy érez iránta. Na meg, hogyan tegye meg az első lépést felé.
-Na úgy, mint te - cukkoltam.
-Tudom, hogy rossz ötlet volt az enyém, de már megbántam - hajtotta le a fejét.
-Tudom, de itt vagyok neked és soha nem tudnál megbántani - gondolkoztam egy kicsit - De, ha megcsalnál, de te nem tennél remélem olyat.
-Veled soha nem tennék ilyet - fogta meg a kezemet és az ölébe rakta a kezünket.
-Szerencséd.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro