Reggel 5:20-kor  ébredtem meg, de ahelyett, hogy felkeltem volna inkább pihentem még egy tíz percet.
Miután rávettem magam arra, hogy felkeljek elindultam a fürdőmbe a reggeli rutinomat elvégezni.
Fogat és arcot mostam.

Visszamentem a szobámba és egy sötétkék farmert vettem fel egy szürke pólóval és az egyik kedvenc pulcsimmal. De nem csak azért, mert a Noelnak  is olyanja van. Áááá nem.

Felvettem az említett ruhadarabokat és utam újra a fürdőbe vezetett, mert még a hajamat ki kellett fésülnöm és össze kellett fognom. Sajnos gyakorlat lesz és nem lehet kiengedve.

Mindent megnézve, hogy elraktam-e a táskámba mentem le a konyhába reggelizni valamit.
Reggeli közben megnéztem a közösségi oldalaimat, de sehol semmi érdekes.

Raktam tízórait a táskámba amit, ha minden összejön majd megeszek a lyukas órában, ha csak a drága Noelnek nincs jobb dolga velem. Bár ahogy ismerem nem fogja nagyon hagyni, hogy egyek, de ez rajtam is múlik, hogy mennyire hagyom magamat.

Telefonommal és a táskáimmal együtt léptem ki a házból és indultam az iskolába.

Mindenben van valami jó és rossz is.
Ilyen, hogy közel lakok a sulihoz. Jó, mert közel van így nagyon korán nem kell indulnom, pedig most is 6:05 van, mert hát ja kell segíteni az előkészítősöknek és a rossz, hogy minden más messze van, de inkább sétálok egy kicsit többet. Nekem nem okoz nagy gondot.

6:20-ra sikeresen a suliba értem. A 15 perces utat az is teszi, hogy vettem a boltban egy kis édességet és sokan voltak a boltban.
De az édesség miatt kivártam a sort. Remélem mindenki megérti. Köszönöm. 😂😂

Beértem abba a létesítménybe amit egyes emberek iskolának míg mi börtönnek nevezünk. Lementem az öltözőkbe és átöltöztem gyorsan, hogy mire jönnek a többiek és kész legyek.

-Szia Márk - köszöntem neki.

-Szia Liza, te már itt? - lepődött meg a barátom legjobb barátja.

-Aha, segítek előkészíteni.

-Jajj, de jó - túrt bele egyik kezével sötétbarna hajába - Én is azért vagyok már itt - néztem kék szemébe.

-Öltözz át, fent várlak - indultam el.

Felmentem az előkészítőkhöz és láttam, hogy az osztályfőnök rakja össze az előkészíteni valót.

-Jó reggelt tanárúr! - köszöntem be a tanárnak.

-Szia Liza. Hogy-hogy ilyen korai vagy? - nézett egy pillanatra rám majd a munkájához fordult vissza a tanár.

-Mindig ilyenkor szoktam jönni, de most gondoltam hátha kell előkészítéshez segítség, de a Márk mindjárt jön, mert ő az egyik aki ma jön és vele most találkoztam.

-Akkor jó. Legalább egyel több segítség. Még a Tamás is jön ma.

-Rendben.