13. R
Óra után összepakoltam és kimentem a Kittivel a folyosóra megvárni a két fiút. Közben mindenki ment el, már a tanár is elhagyta az osztályt mikor kijöttek.
-Azt hittem már elmentetek - értek oda hozzánk.
-Ja nem csak az osztályfőnök akart valamit tőlünk - vágta rá egyből a Márk.
-Na de akkor itt vagytok és már a suli kapuját is elhagytuk - mondta a Kitti, mert már kint álltunk a suli előtt - Én megyek Liza. Van még egy kis elintéznivalóm. Sziasztok - köszönt el a Kitti és elment. A Márk már valamikor előbb elment, de én nem vettem észre.
-Gyere Liz menjünk - fogta meg a kezemet és elindultunk hozzám haza.
A házhoz érve kinyitottam az ajtót és beléptünk, de egyből zártam kulcsra a bajára ti ajtót. Nem akarok idegenekkel találkozni.
-Egyedül élsz ekkora házban? - kérdi a Noel.
-Igen, már másfél éve lassan. Összevesztem a szüleimmel és ideköltöztem, mert előtte koleszos voltam.
-És, hogy fizeted a házat? - ültünk le a kanapéra.
-Úgy, hogy - ültem le mellé és háttal nekidőltem - mindig küldenek egy bizonyos összeget a számlámra és abból fizetem ki a csekkeket és veszek meg mindent amire szükségem van.
-Már csak egy kérdés vagy kettő.
-Mond.
-Hogy jutsz el azokba a boltokba amik messzebb vannak gyalog?
-Kocsival. És a másik kérdés?
-Hülyén fog hangzani, de hétvégén itt alhatok?
-Persze, ha anyukád megengedi.
-Biztosan megengedi. Miota tizennyolcat betöltöttem nagyon nem kell mondanom neki, hogy hova megyek vagy kihez, de holnap gyere el ebédre és bemutatlak neki.
-Megbeszéltük, de te jössz el értem - mondtam, mert azért az mégis úgy korrekt.
-Hát én is úgy gondoltam.
Felálltam és kimentem a konyhába, mert szomjas vagyok. Egy poharat vettem csak le, de azért az majdnem akkora, mint egy korsó. Töltöttem bele innivalót és máris éreztem, hogy két kar ölel át hátulról, így bátran dőltem egy kicsit hátra, mert tudom, hogy megtart.
-Ennyire bízol bennem, hogy nem megyek el mögüled? - kérdezte.
-Aha. Kérsz? - tartottam felé a poharat, de ok nem is kellett neki. Egyik kezével elengedett így az helyére a sajátomat raktam és összefűztünk ujjainkat a hasamnál.
-Liz szerintem én hazamegyek. Elmondom anyunak, hogy holnap eljössz ebédre - mondta még mindig a konyhában állva - És írok, hogy mit szolt hozzá. Meg holnap akkor nálad alszok.
-Oksi - fordultam meg kezei között és lábujjhegyre állva csókoltam meg. Csak kb. másfél fejjel magasabb. De nem baj én így szeretem.
Csók után mentünk felöltözött és és még egy újjabb csók után, amit most ő kezdeményezett elment haza.
Boldog új évet minden kedves olvasómnak! Ez nap alkalmából hoztam nektek egy részt, de a szerdai sem marad el. Így a héten két részt kaptok.
😘Bogi17
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro