Rámézett azzal a gyönyörűen kék szemeivel, de nem mondott semmit. Hallgatót, de nem akartam megtörni a csendet. Ő akar velem beszélni, akkor ő is kezdeményezze a beszélgetést és ne én.

-Liz elszeretnék neked mondani valamit - nézett rám majd a földre és folytatta - Én írtam az üzeneteket - ezt meghallottam köpni-nyelni nem tudtam, de őrültem is, hogy nem valami vadidegen az.

-De miért tetted? - kérdeztem és felnézett rám. Láttam, hogy egy kicsit megkönnyebbült, hogy nem akadtam ki rá. Nem tudok rá haragudni hisz szeretem, szerelmes vagyok belé csak ő ezt nem tudja.

-Nemtudom. Szóban nem nagyon tudtam volna elmondani valamit, de nekem az egyszerűbb lett volna, de azt sem akartam, hogy írok neked egy üzenetet és abban mondom el - nézett ez elején rám majd megint a cipőét kezdte el tanulmányozni.

-És mit szeretnél elmondani?

-Liz én szerelmes vagyok beléd.  SZERETLEK!!! - kimondta amit én is érzek iránta.

-Én is téged. És nem haragszom rád, hogy azt csináltad amit.

Leszálltam a padról és szorosan  megöleltem. Mikor elengedtem visszaültem vele szembe a padra.
Egymást néztük egy darabig majd közelebb lépett hozzám és megfogta a kezemet, majd a pillangók a hasamban felkeltek.

-Liz, leszel a barátnőm? - nézett végig a kérdés közben a szememben.

-Igen - mondtam.

Egyék kezét tarkómra vezette a másikat hátamra, míg én mind a két kezemet az oldalára raktam és megcsókolt. Végre akibe évek óta szerelmes vagyok az enyém lehet.

-Szeretlek Noel -mondtam miután elváltunk egymástól, de homlokunkat egymásénak döntöttük.

-Ugye nem haragszol azért amit tettem? - kérdezte csukott szemmel.

-Dehogy haragszom. Nagyon szeretlek és nem tudok rád haragudni - öleltem magamhoz és ő is visszaölelt.

-Gond, ha szünetben lemegyek a Márkkal? - nézett fel rám.

-Nem egyeltalán nem gond, csak egyet kérek, hogy a cigit tedd le. 18 évig éltem cigifüstben. Ezekután már nem szeretnék abban élni.

-Már leraktam, fél éve egyszer nem gyújtottam rá, de nem is hiányzik.

-Akkor jó - adtam egy puszit a homlokára, majd leszálltam a padról - Gyere menjünk ki szóljunk a többieknek, hogy bejöhetnek - mentem elöte, de láttam, hogy nem indul így nyújtottam felé a kezemet, hogy fogja meg. Jött is és összekulcsoltuk ujjainkat. Így mentünk ki az osztályhoz.

-Gyertek, már bejöhettek - mondtam mikor kiértünk.

A lányok rohantak hozzám mikor látták, hogy hogyan sétáltunk ki a teremből. Bementünk és én a padra, mellém pedig a Noel és a Kitti ültek egy-egy oldalamra.

-Gratula Noel, de meg ne bántsd ezt a lányt. Én tudom, hogy min mentél keresztül érte - jött oda a Márk, a padtársa. Noellel lepacsizott engem meg megölelt.