– Itt a napom fénypontja! – tárta ki szélesen vigyorogva a karjait Zayn, az éppen a konyhából kijövő párja felé, aki szapora léptekkel közelítette meg. Harry amint elérte, mosolyogva befészkelte magát a fekete szövetkabátba bújtatott karok közé, fittyet hányva arra, hogy egy kis hóréteg is borította a textilt. Hiányzott neki a szerelme.

– Milyen napod volt? – duruzsolta a fülébe az idősebb, miközben apró puszikkal hintette be az arcát. Harryt kirázta a hideg a hűvös ajkak érintése alatt, de nem húzódott el, csak még közelebb préselte magát hozzá.

– Elment. Nem volt túl eseménydús. Neked?

– Ugyanez – válaszolta Zayn. – Bár a havat nem hiányoltam belőle. Kurva hideg van kint – morogta a bőrébe, majd kicsit eltolta magától. – Leveszem a kabátom. Nem akarom, hogy megfázz.

Harry bólintott egy aprót, és ahogy zöld szemeivel végigkövette, amint Zayn lehámozza magáról a teljesen átázott kabátot, és a lábairól lehúzza a bakancsait, majd az előszobában kihelyezett papucsába bújtatja lábfejeit, támadt egy remek ötlete.

– Nem szeretném, ha te is megfáznál – kezdte komoly hangon, amire Zayn ismét neki szentelte minden figyelmét. – Ezért... mit szólnál egy közös zuhanyhoz? – mélyítette el a hangját, alsó ajkát csábosan beharapva, miközben smaragdzöld íriszeivel fogvatartotta párja sötétbarna szemeit.

Zayn enyhén eltátotta a száját, ami nem sokra rá egy huncut vigyorba görbült, majd átszelte a köztük lévő távolságot, és a derekánál fogva magához húzta.

– Veled bármikor – suttogta érzékien.

– Akkor gyere – fordult meg a karjai közt, és egyik kezét megragadva húzta a fürdő felé.

A fürdőszoba csempéiről a zuhanyrózsából kiszűrődő víz csobogásának, és a két test ütemesen egymáshoz csapódásának hangjai verődtek vissza.

Harry hangosan nyögdécselve és zihálva támaszkodott két kézzel a nedves csempének, miközben Zayn a csípőjét markolva egyre gyorsabb tempóban merült el benne.

– Istenem... ahh – nyöszörögte kéjesen a fiatalabb, fejét párja vállára hajtva.

– Olyan jó érzés benned lenni, Hazza – sóhajtotta a fülébe Zayn. Felsőtestét nekinyomta a hátának, egyik kezével előrenyúlt, és marokra fogta Harry előnedvekben tocsogó férfiasságát.

– M-már... nem fázol? – kérdezte remegve.

– Nem... és ez nem a meleg víznek köszönhető – susogta az idősebb. Ajkait levezette a göndör hajú nyakára, és finoman elkezdte csókolgatni, miközben laza csuklómozdulatokkal kényeztette a farkát.

Harry nem válaszolt rá. Helyette egyre hangosabban kezdett nyögdécselni, a lábai megállás nélkül remegtek, és ha Zayn nem tartotta volna olyan erősen, már rég a vizes padlón kötött volna ki.

Mindketten kétségbeesetten hajszolták magukat a kielégülés kapuja felé. Már nem beszéltek, már nem váltottak forró csókokat. Csak nyögtek, sóhajtoztak és élvezték a meleg vizet a bőrükön, az abból keletkezett párát az arcukon és egymás szenvedélytől túlfűtött érintéseit.

Zayn egyre gyorsabb tempót diktált mind a férfiasságával, mind a kezével. Amikor egy erősebb lökéssel megtalálta Harry legérzékenyebb pontját, a zöld szemű ajkait egy hangosabb kiáltás hagyta el, és minden élvezetét a markába lövellte, amit a víz azonnal le is mosott róla. Ahogy párja falai ráfeszültek a férfiasságára, neki sem kellett sok, és ő is átlépte a Mennyország kapuját.

Mindketten lihegve és fáradtan csúsztak le földre. Zayn óvatosan kihúzódott Harryből, majd finoman az ölébe ültette, neki háttal, és egy lágy csókot lehelt a tarkójára.

– Szeretlek.

– Én is téged – suttogta Harry, és egy erőtlen csókot hintett az ajkaira.