Ahogyan kifelé mentek a fák közül, összefutottak Minhoval és Hyunjinnal, akik eléggé csapzottan néztek ki: tele voltak fűvel és mohával, a ruhájuk rosszul volt gombolva, kócosak voltak és Hyunjin nyakán mintha lilás nyomok is lettek volna rajta, de addig igazgatta a haját és kabátját, amíg el nem rejtette őket. Jeongin nem nagyon törődött ezzel, csak az érdekelte, hogy bedőlhessen az ágyába. Megkérte Chan-t, hogy kísérje el, így végül kettesben értek a fiú házához és mentek el aludni. 

Jeongin egy vörös hangulatlámpákkal megvilágított szobában állt. Chan hátulról belecsókolt a nyakába és a szintén vörös, csipkés baldachinú, szív alakú ágyhoz vitte. Hirtelen minden ruha eltűnt róluk, ő pedig a férfi alatt találta magát. Chan szeme megint olyan volt, mint farkas formájában, egyszerre veszélyesen villanó és lágy. Végigcsókolt a fiú testén, hosszabban elidőzve a mellbimbóinál és a combjánál. Jeongin már nagyon vágyott az idősebbre, ezért türelmetlenül megdobta a csípőjét. 

- Hhyung, hatolh belém kérhlek - könyörgött remegő hangon. 

- Ahogy szeretnéd, baby - mondta Chan enyhén morogva, és a két lába közé férkőzve egyből elmerült a kisebben. 

- AAaahh, hyung! - nyögte a fiú, és belemarkolt a piros lepedőbe... 

Jeongin laposakat pislogva ébredt. A párnája nedves volt a nyáltól, szorított a nadrágja, és ahogyan felpillantott, Chan mosolygó arcával találta szembe magát. 

- Szépeket álmodtál, Innie drága? - kérdezte. - Mert igencsak nyögtél közben. 

Jeongin elpirult amikor eszébe jutott a fönti jelenet, amit álmában látott. 

- Mi az édes? - Chan szándékosan húzta az agyát. 

- Semmi, csak melegem van... 

- Az nekem is. Feltüzelt a hangod - suttogta Chan, és odahajolt a fiatalabbhoz, hogy megcsókolja. 

Jeongin kihasználta a lehetőséget, fordított a helyzetükön, és ráült a másik derekára úgy, hogy a feneke súrolja az idősebb farkát. Chan először meglepődött a hirtelen mozdulaton, de hamar feltalálta magát. Simogatni kezdte a fiú derekát és oldalát, majd egy könnyed mozdulattal megszabadította a pólójától. Jeongin lehajolt és csókolni kezdte Chant, miközben a csípőjével mozogni kezdett, ami kellemes sóhajokat váltott ki az idősebből. 

- Hhmh, Innie baby, mit szólnál hozzá, ha meglovagolnál? - kérdezte, miközben eltűrt egy tincset a kisebb arcából. 

Jeongin bólintott, és lehámozta magáról a nadrágját. Chan utána megragadta a fiú csípőjét az egyik kezével, a másikon lévő ujjait pedig benyálaztatta vele. Amikor úgy érezte, jó lesz, az elsőt feldugta Innienek, aki egy meglepett kiáltással reagált rá. 

- Fáj? - aggódott Chan. 

- Nem - rázta meg a fejét Jeongin. - Csak fura. 

A többit már nyugodtabban fogadta, és egy idő után elkezdett rámozogni a másik ujjaira. Ekkor gondolta Chan úgy, hogy elég lesz, és kihúzódott belőle. Jeongin egy csalódott sóhajt hallatott, majd inkább elkezdte sebtiben lerángatni az idősebbről a pólót, a nadrágot és az alsót. Beharapta az alsóajkát, amikor meglátta Chan hatalmas méretét, majd végignyalt rajta, hogy benedvesítse, közben szemkontaktust tartott vele. Channak nagyon tetszett minden, amit a fiatalabb csinált, és nehezen tudott uralkodni magán, de hagyta, hogy a fiú tempójában haladjanak. 

Mikor Jeongin megunta, hogy csak a nyelvével kényezteti a másikat, bepozícionálta magát, és elkezdett óvatosan leereszkedni Chan farkán. Nem ment könnyen, és egy ideig csak ült ott, összeszorított szemekkel, szaporán szedve a levegőt, szokva az érzést. Az idősebb igyekezett simogatásokkal segíteni, és valóban, hamarosan enyhült a lüktető fájdalom Innie fenekében. Ekkor elkezdett fel-le mozogni, és nem tudott nem hangosan nyögni tőle. 

- Mhm, olyan jó szűk vagy baby - morogta Chan is, élvezve a fiatalabb látványát, ahogyan ugrál rajta. 

Egy idő után viszont nem bírta tovább, teljesen át kellett vennie a kontrollt, ezért maga alá teperte a fiút, és még erősebben és mélyebben hatolt belé. 

- AHH, ighen! Még Chanhnie hyung, gyorhsabban! - nyögte Jeongin. Igaz nehezen ment már neki a beszéd, de tudatni akarta az idősebbel, hogy tetszik neki, amit csinál. 

Egy ponton túl azonban már hang is alig jött ki a torkán, csak fennakadt szemekkel, félig az ágyrácsba, félig Chanba kapaszkodva vonaglott az élvezettől. És Chan számára ez volt a leggyönyörűbb látvány a világon. 

- Ch-chanhnieh hyu-hyung, énh, énh - próbálta mondani Jeongin, amikor érezte, már közel a vég, de szerencsére a másik ennyiből is értette. 

Az idősebb egy még vadabb tempót vett fel, már nyikorgott az ágy alattuk, hiszen neki se kellett sok. Közben rámarkolt a fiú tagjára, és olyan ütemben kezdte verni neki, amilyenben mozgott benne. Emiatt Jeongin rövid időn belül elélvezett kettőjük közé. Chan hamarosan követte, ő a fiatalabba engedve a spermáját. 

Kihúzódott a fiúból és mellé feküdt. Percekig csak lihegtek, és próbálták helyreállítani a szívverésüket. Utána összebújtak, aztán amikor teljesen összeszedték magukat, elmentek fürödni. 

Nem sokkal azután, hogy végeztek és felöltöztek, csöngettek. Jeongin ment megnézni, és meglepetésére Hyunjin állt az ajtóban. 

- S-szia, figyelj, valamit el kell mondanom - kezdte Hyunjin, és nyelt egyet - Én lefeküdtem Minhoval tegnap éjjel... 

- Kinn az erdőben? - Jeongin szemei kikerekedtek. - Az szép, respect! - nevetett fel, amikor Jin bólintott. 

- N-nem haragszol? 

- Nem - rázta meg a fejét Innie. - Történetesen én és Channie hyung is... Khmm... Összemelegedtünk nemrég. 

- Oh. Akkor kvittek vagyunk szerintem - most már Hyunjin is elvigyorodott. - És akkor gondolom szakítunk. 

- Mindenképpen. De barátok maradhatunk. 

- Okés - vonta meg Hyunjin a vállát. - De most megyek, mert Minho vár. Bye! 

- Szia! - köszönt el Jeongin is, és becsukta az ajtót. 

- Ki volt az? - kérdezte Chan, aki egész eddig a haját szárította. 

- Csak Hyunjin. Szakítottunk - válaszolt tömören a fiú, és boldog mosollyal akaszkodott szerelme nyakába. 

Chan a derekánál fogva húzta magához a kisebbet, aki megragadta az alkalmat, hogy beletúrjon a másik göndör, szőke fürtjeibe. 

- Akkor végre az enyém vagy, Innie baby? - Chan igencsak szeduktív módon nézett a szemébe. 

- Teljes mértékben - mondta, majd megcsókolta a férfit. - Ah, olyan puha a hajad! - sóhajtott fel. - Mellesleg a bundád is. Tényleg, veled mehetek következő teliholdkor? 

Chan kissé elbizonytalanodott. 

- Hát... Ha megígéred, hogy vigyázol, és nem szakadsz el mellőlem! De előbb fókuszáljunk valami közelibbre. Mit együnk? 

- Pizzát! - csillant fel Jeongin szeme, és hagyta, hogy a párja átkarolja, miközben felhívta a közeli pizzériát. 

Nos, hogy tetszett a Halloween Special második felvonása? ^^ 

Sajnos már csak két történet van hátra, de remélem ez elég hosszú és spicy volt ahhoz, hogy kielégítse a közigényt, hehe. 

Borzongató Halloweent mindenkinek! 💗🧡🧡