A dolgok időnként akaratunk ellenére is megváltoznak körülöttünk. Az viszont már a mi döntésünk, hogy elfogadjuk-e őket, vagy ellenállunk nekik. Changbin és Felix úgy látszott, az utóbbit választja... 

Éveken át nagyon jó barátok voltak, egészen gimi óta. Mindig is össze voltak nőve, de nem gondoltak bele többet. Az utóbbi időben azonban mindketten elkezdtek érezni valamit, ami túlmegy a barátságon. De annyira elvakította őket a saját szerelmük, hogy nem vették észre, a másik is ugyanazon megy keresztül. Ezért nem merték bevallani, mert nem akarták a kapcsolatukat kockára tenni. Ebben az őrlődésben éltek már hónapok óta. 

Egyik este egy kisebb összejövetelről indultak haza, sötét volt már, az őszi hideg szél pedig kíméletlenül csapdosta őket. Felix igyekezett a még meleg, útközben vásárolt Pumpkin Spice Latte-ját magához szorítani, hátha az felmelegíti. De végül csak elfogyott az ital, Changbin lakásának pedig még a közelében se voltak, így feladta, és inkább hozzábújt a mellette lépkedő sráchoz, hátha annak a széles válla mögött el tud rejtőzni a szél elől. 

- Mi az? - kérdezte Changbin, amikor a másik odatörleszkedett hozzá. 

- F-fázom - mondta Felix kiskutya szemekkel, amivel elérte, hogy barátja szélesen elmosolyodjon. 

- Gyere - Changbin átkarolta és magához húzta a törékeny, kissé remegő testet, miközben Lix igyekezett kizárni a fejéből a gondolatot, hogy mindennél jobb érzéses, ahogyan ő és Bin egymáshoz simulnak. 

Így mentek egy darabig, szerencsére senki sem látta őket a sötét utcákon. Aztán az időjárás úgy döntött, megtréfálja őket, úgyhogy elkezdett esni az eső. Amit ők megérezték a cseppeket magukon, befutottak a tőlük pár méterre lévő éjjel-nappali kisbolt eresze alá. 

- Hát ezt nem hiszem el! - háborgott Felix, aki eddig is eléggé küzdött az elemekkel. 

De Changbin észre sem vette a morgolódását, az elméjét túlságosan lefoglalta az előtte álló angyal. A tekintete bejárta Lix arcának minden szegletét, az állától a dús ajkain, majd az imádnivaló szeplőin át, elidőzött a fiú csokoládészínű szemein, végül megállapodott a puha, szőke haján. Nem bírta megállni, muszáj volt megérintenie. 

- Olyan gyönyörű vagy - súgta Bin, miközben beletúrta a kezét a selymes tincsekbe. Erre persze már Felix is felfigyelt. 

- Micsoda? - pislogott. A hisztis kedve egy pillanat alatt tovaszállt. 

- Nem tudom tovább titkolni. Szeretlek Lixie - simított Changbin szerelme arcára, a hüvelykujját végig futtatva azokon a szépséges szeplőkön. 

Felix egy tizedmásodpercig nem mert hinni a fülének. De amint eljutott az agyáig Changbin mondta, abban a pillanatban a srác nyaka közé kulcsolta a kezeit, egészen közel hajolt hozzá, majd finoman összeérintette a szájukat. Bin erre mindkét kezét a fiú derekára vezette. Megnyalta Lix ajkait, aki elnyitotta azokat, engedve Changbinnak, hogy elmélyítse a lágy csókukat. 

Miután kigyönyörködték magukat egymás ajkaiban, kézen fogva léptek a boltba esernyőt venni. Ezek után nevetve indultak meg az esőben hazafelé, sőt már a hideg sem számított, hiszen a szerelem felmelegítette őket. 

Ezzel a kis fanfictionnal pedig hivatalosan is megnyitottam az őszt! 🧡🧡 Happy Pumpkin Season everyone! <33