💘 Lakótársak (Minchan) !18+!
Ez a történet az előző Gay Chicken mellékszálának a kibontása, így azt érdemes előtte elolvasni!
Minho türelmetlenül feküdt a kanapén. Két barátját várta, de úgy tűnik késtek. A harmadik barátja és egyben lakótársa, Chan viszont teljes nyugalommal merült el a telefonjában, nem messze tőle. A lámpa megvilágította a gyönyörű arcát és a göndör, szőke haját, ami olyan puhának tűnt, hogy Minho meg akarta érinteni. Felsóhajtott, és gondolatban megint leszidta magát, amiért elkalandozott a vonásain, bár nem ő tehet róla, hogy Chan ilyen dögös.
Minho hálát adott a csengőnek, ami ebben a pillanatban szólat meg, megakadályozva őt abban, hogy elmerüljön egy újabb megkérdőjelezhető fantáziában a barátjáról.
- Helló... Hát ti? Összejöttetek végre, vagy mi van? - kérdezte az ajtóban álló Changbintól és Felixtől, akik egymás kezét fogva érkeztek.
- Gay chicken-t játszunk - jelentette ki Felix, ahogyan beléptek.
- Nem vagytok normálisak... - jött oda Chan, a fejét csóválva.
- Neked ez újdonság? - nevetett fel Minho, mire Chan is elmosolyodott, amitől ő ott helyben el tudott volna olvadni.
A délutánjuk jól telt, elhülyéskedtek, de nem tudták nem észre venni a változást, ami a Changlix duó viselkedésében történt.
- Szerinted összejöttek? - kérdezte Minho, miután a vendégeik elmentek.
- Ezer százalék. De nem értem miért így.
- Nem tudom, nekem ez a chicken-izé elég hatásosnak tűnik - mondta Minho, miközben leült a másik mellé a kanapéra.
- Viccelsz? Ezer jobb módot tudnék mondani arra, hogy hogyan mondd el az érzéseidet a legjobb barátodnak.
- Ez köztük van?
- Mi...? - Chan nem tudta befejezni a mondatot, mert Minho rámászott, és szenvedélyesen csókolni kezdte az ajkait.
Chan nemcsak, hogy visszacsókolt, de átvette a dominanciát, és végig döntötte Minhot a kanapén. Nem volt szükségük fancy szerelmi vallomásokra, ennyiből tudták, hogy mindketten vágynak egymásra. Chan ráhajolt Minho ajkaira, majd időnként áttért a nyakára, és azt kezdte kényeztetni. Minden egyes mozdulattal egyre jobban belendültek, a sóhajtásaik betöltötték a nappalit.
Minhonak ennyi már nem volt elég, ezért befuttatta a kezeit Chan pólója alá, aztán le is húzta róla az anyagot.
- Mi az, ennyire akarsz engem? - mosolyodott el Chan.
- Igen. Dugj meg, daddy! - kérte Minho, miközben kicsatolta a másik övét, és lehúzta a nadrágját, a boxerével együtt. Vágyakozva nyalta meg az ajkát, amikor meglátta Chan méretes farkát, és nagyot sóhajtott annak a gondolatára, hogy ez hamarosan benne lesz.
Channak nem kellett sokáig könyörögni, ő is levetkőztette az alatta fekvőt, majd megnyalta az ujjait, és feldugta az elsőt. Minhonak ez meg se kottyant, nem volt már kezdő, így sorba jött a többi is. Mikor úgy érezte, szerelme már elég tág, Chan kihúzta az ujjait, és be pozícionálta magát.
- Mehet? - nézett fel Minho csillogó szemeibe.
- Igen - bólintott ő.
Alig, hogy kimondta ezt a szót, érezte, ahogyan Chan beléhatol. Hangosan felnyögött a hirtelen ingerre, és belemarkolt az idősebb vállába. Az egyik kezét végig ott tartotta, míg a másikat feljebb vezette, és Chan göndör fürtjeit ragadta meg velük.
Egyre gyorsabban és gyorsabban mozogtak. Ahogyan a tempó nőtt, úgy szaporodtak a nyögéseik is, megtelt a hangukkal a szoba, és az agyukat elborította a kéjes köd.
- Ahh, igen, ott! - kiáltott fel Minho, amikor a másik eltalálta azt a bizonyos pontot benne.
- Baby, én mindjárt ehlmegyek - zihálta Chan.
- Mmhm, én is! - nyögött Minho, és még jobban hozzábújt.
Tényleg nem kellett nekik sok, mire elérték a gyönyört. Miután végzetek, lihegve bújtak össze a kanapén, nem érdekelve őket, hogy mennyire izzadtak vagy koszosak.
Eskü egyre jobban élvezek smutot írni, lol
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro