Sokat faggattalak a csillagok népéről, te pedig nagyon szívesen meséltél róluk. Ámulatba ejtett, hogy mekkora szeretet bújik meg a hangodban ahogy egykori otthonodról, családodról beszéltél. Én soha nem éreztem így a holdkőpalota iránt, sőt mióta az eszemet tudom, utáltam ott élni, de mióta te is velem voltál, mindent sokkal szebbnek láttam – bár szemeidnek csillogása mindennél kedvesebb volt a szívemnek.