💫 Tizenharmadik 💫
Napokig bujkáltál a szobámban, hisz az apám oda úgysem járt be. Beszélgettünk, ismerkedtünk, de sosem beszéltél arról, hogy egészen eddig hol voltál és én sem erőltettem ezt a témát. Élveztem a társaságodat, imádtam melletted lenni és úgy tűnt te sem feszengsz mellettem. A nevetésed édes volt, a mosolyod magával ragadó, a szemeid pedig a csillogásukkal teljesen rabul ejtettek. Lehet te nem hiszel ebben, de szerelembe estem. Kedveltelek már az ismeretségünk előtt, viszont amikor mellém kerültél, kialakult bennem a szerelem érzete.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro