Futottam. Futottam, ahogy csak bírtam. A szívem eszeveszett tempóban vert és éreztem, hogy nem fogom sokáig bírni.

- Fuss!— kiabálta a hang belül.

- Nem bírom...— fulladoztam.

- Fuss vagy meghalaz!— hangja aggódó volt.- FUSS!— kiabált rám eréjesen, majd hírtelen elsötétűlt minden.

.....

Egy erdő szélén ébredtem, szakadt ruhával és írdatlanúl fájó lábakkal, majd eszembe jutott a tegnapi. A hang a fejemben és, hogy nem itt voltam. Nagyon nem itt! Akkor, hogyan jutottam ide?

- Menekülj!— hallottam meg ugyan azt a hangot.

- Ki vagy?— kiabáltam.

- Jungkook.— kaptam meg a választ.- Menekülj!— adta ki a parancsot.

Nem tudtam miért, de bíztam benne. Menekültem. Hogy mi elől? Magam sem tudom.