*Bad*

Mikor felkeltem arra lettem figyelmes hogy Skeppy hátulról ölel, mit ne mondjak nem úgy néztem ki mint egy paradicsom ááhh nem dehogy... Ki akartam kelni vagy pedig hogy ne öleljen nem akartam hogy lássa biztos nem érezné magát konfortosan. De mivel nem akartam felkelteni, ezért inkább körül nézek a szobába. Előttem egy íróasztal volt a tetején egy monitorral és lent volt a gépház, még volt ott egér billentyűzet igazából ilyen alap dolgok, egy kis lámpa az íróasztal polcain könyvek, gondolom a fiókban is azok vannak. Felette volt a tv felszerelve a falra. Pont úgy hogy. Az ágyból kényelmesen tud nézni. Mellettem volt egy éjjeli szekrény de a másik oldalt is volt, hogy minek kettő jó kérdés. Volt még a szobában egy szekrény ami ahhoz képest jó nagy volt, biztos hogy sok ruhája lehet. A szoba falai világos kék volt. Ezeket persze annyira nem láttam csak annyi fény volt amennyi beszürödőtt a redőnyőn. Nyúltam volna a telefonomért de pont nem értem el, hát ez csak is velem történhet meg. Egyszer csak mozgolodásra lettem figyelmes, Skeppy elkezdett ébredezni. Ekkor rám nézett és megszólalt.

Skeppy: Hmm.. Ohh.. Jó reggelt Bad. - micsoda reggeli hangja van.

Bad: Jó reggelt Skeppy. - mosolyogtam rá.

Ekkor már észre vette hogy még mindig öleljük egymást.

Skeppy: Ohh bocsi.. - el is húzódott tőlem és a hátára fordult.

Bad: N..em d..e..hogy.. - próbáltam mentegetőzni..

Skeppy: Nyugi... Nem baj.. - kicsit mintha mentegetőzni próbálna.

Ezután csak néztük a plafont, meg sem szólaltunk. De én meg törtem a csendet.

Bad: Szerintem ideje lenne felöltöznöm és haza mennem. - ekkor ki is keltem az ágyból és nyúltam a ruháimhoz.

Skeppy: Jó...- mintha kicsit szomorú lenne.

Fel is kaptam a ruháimat és elköszöntem Skeppy-től, és már mentem is az utcán rohantam haza hogy minnél hamarabb otthon legyek. Mikor haza értem úgy felrohantam a szobámba, és becsuktam az ajtót, és bebújtam az ágyamba és magamra húztam a takarót, nem akartam elhinni hogy mi is történt ott velem inkább velünk. Még bele gondolni is durva még mindig vannak pillangók a hasamban de ezt el kell hogy felejtsem ő nem szeret és kész, szóval ennyi semmi esélyem. Ideje hogy valaki mást keressek ami nem is olyan egyszerű, kevesen vannak akik szeretnének engem, de nincs más választásom.

*Skeppy*

Borzalmasan érzem magam, Bad olyan gyorsan haza sietett. De annyi jó dolog volt hogy együtt aludtunk. Valamiért kezdem nagyon is megkedvelni, vagyis hát a hasamban lévő pillangók ezt mondják. De nem teljesen hiszek nekik, majd később úgyis kiderül mit fogok pontosan érezni. Inkább magamra húztam a takarót és becsuktam a szemem, hátha ezek a gondolatok eltűnnek a fejemből. De mivel nemsokára megéheztem ezért muszáj volt lementem enni valamit, de utána vissza is mentem a szobámba és vissza bújtam az ágyba és egész nap szinte a telefont nyomkodtam.

Mire észbe kaptam már este 9 volt, szóval el is intéztem az esti rutinomat és vissza bújtam az ágyba egyáltalán nem tudtam még aludni szóval tovább telefonoztam de egy idő után meguntam és csak feküdtem és bámultam a plafont és egyszer csak bealudtam.

Reggel az ébresztőmre keltem, nem akartam nagyon felkelni de muszáj volt, Bad-el nem tudom mi van tegnap egész nap nem beszéltünk, és még nem is írt. De én se írtam neki, nem tudom miért legalább én irhattam volna, de nem tettem meg. Elkészülödtem és elindultam a suliba, kicsit hideg volt reggel kicsit fáztam is, de túlélem ezt a reggelt, délután úgyis melegebb lesz.

*Bad*

Mikor reggel felkeltem, rájöttem hogy tegnap semmi értelmeset nem csináltam, Skeppy-vel azóta se beszéltem, de a suliba nem kerülhetem csak úgy ki. Szóval ideje összeszednem magam. Miután ezzel meg voltam el is indultam szép lassan direkt nem siettem, emiatt majdnem el is késtem az első órámról, de éppen beértem becsengő előtt. Gyors oda is ültem a padomhoz, de persze nem Skeppy mellé, nem akartam egyből ezek után oda ülni mellé, rá se mertem nézni. De szerintem nagyon ő se, de azért éreztem magamon egy tekintetet.

Mikor vége lett az első órának le is siettem valami kaját venni magamnak mert elfelejtettem reggel hozni magammal. Be is álltam a sorba mikor egyszer csak valaki nekem jött oldalról.

? : Ohh sajnálom, csak.... - rám nézett egy időre de utána folytatta- siettem mert még nem nagyon tudom mi hol van. - mosolygott zavartan.

Bad: Jah semmi baj.- mosolyogtam vissza.

? : Akkor én megyek.. Mert sietős dolgom van.

Bad: Jó menj csak nyugodtan.

És márcsak hátulról láttam ahogy rohan a folyosón, én meg vissza fordultam a sorba.

*Skeppy*

Egész első órán nem nézett rám Bad én volt hogy rá néztem, ezt szerintem ő is észre vette. De mikor vége volt az első órának Bad csak úgy ki rohant szinte a teremből, én persze követtem őt, a büfé fele vette az irányt be is állt a sorba, ekkor hirtelen valaki neki ment oldalról egy lány volt, nem ismertem, de szerintem még ő se láttam hogy bocsánatot kérnék egymástól és a lány tovább is állt, nem tudom de olyan rosszul esett. Mintha féltékeny lennék, ahhh én biztos hogy nem... Bár... Nem, nem vagyok az.. És kész.. Inkább hagyjuk is nem is nézem tovább, ez nekem túl sok. El is indultam vissza a terembe amikor már félúton voltam hangos lépteket hallottam magam mögött és egyszer csak valaki megfogta a vállam.

Quackity: Szia Skeppy.

Skeppy: Ohh.. Szia Quackity.

Quackity: Mi a baj? Olyan lehangoltnak nézel ki.

Skeppy: Jah, nem nincs semmi.

Quackity: Hát nekem nem így tűnik.

Skeppy: Pedig jól vagyok hidd el.

Quackity: Ha te mondod, de ha bármi van csak szólj.

Skeppy: Persze, mindenképpen.

Quackity: Hol van Bad? Mindig együtt járkáltatok vagy... Most össze vesztetek?

Skeppy: Hát most nem tudom mi van, de nagyon nem jó, mert tegnap még tök jól elvoltunk most meg mintha nem ismernénk egymást.

Quackity: Ahh szóval ezért vagy ilyen lehangolt, szerintem ezt megkéne beszélnetek ezt nem hagyhatjátok így.

Skeppy: Jó majd megbeszéljük suli után, úgy sokkal nyugodtabban tudjuk.

Quackity: Jó, de mindenképpen. Badet nagyon nehéz elvesziteni mert ő mindenkivel kedves, és ha valakivel barátkozik akkor ő nem fogja elengedni őt.

Skeppy: Akkor azt a lányt... Mármint tényleg akkor lenne még esélyem?

Quackity: Micsoda?! Milyen lány?!

Skeppy: Jah semmi...

Quackity: Itt már nem szállhatsz ki belőle. Szóval mondjad csak.

Skeppy: Hát össze futott egy random lánnyal a büfében mert neki ment, és olyan furán néztek egymásra.

Quackity: Ahh és ez téged miért érdekel?! - nézett rám mosolyogva.

Skeppy: Hát... Nem tudom...

Quackity: Szóval neked bejön Bad? - mostmár szélesebbre húzta a mosolyát.

Skeppy:....

Quackity: Nyugi ha igen segítek, és nem mondom el neki és senki másnak, bennem bízhatsz.. - itt a vállamra tette a kezét.

Én meg, meg öleltem, és a fülébe sugtam hogy köszönöm.

*Bocsánat hogy nagyon sok idő után jött ki új rész csak nem tudtam hogy mit írjak de most itt van, remélem tetszik. *