Pt.2
Mikor be értünk a tesi teremben, a tanárnak szemét szúrt és szúrós tekintettel figyelt minket és jött oda hozzánk.
Tesi tanár: Ugye tudjátok hogy mi jár ha el késtek.
Bad: Igen... De Skeppy még új ő meg nem tudja.
Tesi tanár: Hát most majd meg tudja, nyomás! - parancsolt ránk.
Bad: Gyere Skeppy.. - mondtam kissé szomorú hangon.
Skeppy: Miattam késtünk el, szóval ez az én hibám. Sajnálom.
Bad: Nem Skeppy, nem miattad van én is tehetek róla, hisz elfelejtettem hogy tesi óránk lesz és te nem tudtad hogy milyen óránk lesz mert még nem kaptad meg.
Skeppy: Figyelj hagyjuk most ezt, már megtörtént.
Bad: Jó.
Skeppy: De most mit kell csinálnunk?
Bad: 10-or körbe kell futni a sulit. Egyszer se kellett még nekem, de már másoknak igen, és mondták hogy szörnyű, és fárasztó.
Skeppy: Ohh... Hát ez borzasztóan hangzik.
Bad: Hatt az is. Nekem nem fog ez menni. Nagyon nem vagyok sportos, szóval 1 kor még talán megy de 10.
Skeppy: Hát én se vagyok teljesen sportos, de úgy nagyjából nekem sikerülne, majd megoldjuk. Elég ha csak kocogunk. És ha elfáradunk akkor majd pihenünk.
Bad: Jó kezdjük el, mert soha nem végzünk.
El is kezdtünk futni, a tanár néha azért ránk nézett hogy csináljuk-e. Minden zökkenőmentesen ment mikor egyszer megnem botlodtam valamiben és elestem.
Skeppy: Jaj Bad, jól vagy?
Bad: Igen, jól vagyok csak egy kicsit megütöttem a térdem, de semmi komoly.
Skeppy: Biztos?
Bad: Igen de fussunk tovább, meg van 3 körünk.
Skeppy: Sétáljuk le jobb lesz a térdednek.
Bad: Jó, lehet igazad van.
Lesétáltuk és vissza mentünk az öltözöbe át öltözni mert akkorra kicsengettek. Felbaktattunk a terembe, és leültünk a helyünkre pihenni. Mikor végeett a sulinak, elköszöntünk egymástól mert ellenkező irányban laktunk.
Skeppy: Akkor majd holnap, itt?
Bad: Okés.
Mikor haza értem, kidőltem az ágyamon, hulla fáradt voltam, ki se akartam kelni. De egyszer csak pityogott a telefonom. Nem akartam felnyitni a telefonom, nem volt semmi kedvem semmihez se, de végül csak megnéztem.
Skeppy: Szia Bad, remélem nem zavar hogy csak úgy rád írtam.
Mikor megláttam hogy írt, nagyon meglepődtem, honnan tudta meg a számom. De ezzel nem foglalkozva írtam neki vissza.
Bad: Szia Skeppy. Nem zavarsz.
Skeppy: Szuper. - jött is egyből a válasz.
Bad: De honnan tudtad meg a számom?-nagyon kíváncsi voltam honnan tudta meg.
Skeppy: Össze futottam Quackity-el és beszélgettünk, aztán meg megkérdeztem hogy ismer-e téged, azt mondta hogy ő a legjobb barátod, szóval elkértem a számod igazából ennyi.
Bad: Ohh.. Értek mindent, akkor már nem kell neki bemutatnalak.
Skeppy: Hát igen, de akkor majd holnap a suli előtt tali, mert nekem most mennem kell.
Bad: Rendben szia.
Nagyon boldog voltam, hogy ennyire kellett neki a számom, de igazából hamar pofára estem hisz csak ugye barátok vagyunk szóval semmi olyanra ne gondoljak. Szóval inkább elkezdtem házit írni, de persze közben Quackity-vél beszélgettem közbe hisz mindig együtt írjuk meg a házinkat. Hamar be is sötétted ugyanis elég sok házink volt. Szóval el is köszöntem tőle, és mentem fürdeni és be feküdni az ágyba, egészen addig amíg el nem aludtam csak Skeppy volt az eszemben.
*Skeppy*
Örülök hogy már van 2 barátom az első napon, igaz nem volt zökkenőmentes az első napom de kellenek ilyenek is, Bad meg olyan kedves volt velem a többiek meg inkább hagyjuk is őket, borzalmasak, szerintem ezért is nem beszélnek velünk Baddel. Quackity is rendes srác, ami azt illeti lehet hogy egy kicsit tetszik is, szerintem majd elmondom Badnek, hátha tud segíteni hisz ők ketten legjobb barátok. De persze mindent a maga idejében szóval irány házit írni, szerencsére én mindig hamar végeztem a házimmal, nagyon ment nekem a tanulás, ami egy nagyon jó adottságom. Írtam is Badnek ugye ma, de muszáj volt elköszönöm tőle, mert Quackity-el kezdtem el beszélni. Amit kicsit sajnálok de ha tetszik akkor nem szeretném megvárakoztatni.
Skeppy: Szia, milyen volt a napod?
Quackity: Hát jobb mint nektek Baddel.
Skeppy: Hát igen. Örülök hogy megismertelek titeket.
Quackity: Én is. Majd holnap a suli előtt, megvárjuk Badet is.
Skeppy: Benne vagyok.
És ezzel a tudattal mentem el fürdeni és lefeküdni az ágyba hisz holnap úgymond nagy nap vár rám... Boldogan aludtam el...
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro