,,Őket nevezik Valkyrjáknak. Odin minden csatában kiküldi őket. Ők választják ki, ki fog elesni, és hogy kié lesz a győzelem." 

(Gylfi káprázata, 36. fejezet)

A Valkűrök Odin lányai és egyben akaratának végrehajtói. Odin parancsára ők döntik el, hogy egy csatában ki haljon meg. Ahogy a Nornák  sors felett rendelkeznek, úgy a Valkűröknek is ezzel hasonlatos hatalmuk van. A különbség, hogy ők csupán a hadi-sorsét felelnek, és kizárólag Mindenek Atyjának a parancsára tudják ezt befolyásolni. Általában kilences csoportokban járják a világot. A harcban elesettek fele (legyen szó bármilyen párbajról vagy ütközésről) Odinhoz a Valhallába, míg a másik fele Freyja csarnokába kerül.

A hadakozás után a csatában elesett bátor vitézek (einherjárokat) a Valkűrök felviszik a Valhallába és ott kiszolgálják őket étellel és itallal. Az ételt az Istenek főszakácsa Andhrimnir, a legfinomabb vadkan (Saehrimnir) húsából készíti. Ez az állat olyan különleges, hogy minden este levághatták, mivel másnap újjászületett. Italul a mágikus Heidrun kecske tőgyéből származó mézsört itták.

Az elesett hősök a lakomázáson kívül a napjaikat az egymással való küzdelemmel töltik, ahol nem ritka, hogy sokan életüket is vesztik, de mire leszáll az est, újból feltámadnak. Ez egészen addig tart, amíg el nem jön a végső ütközet napja, a Ragnarok. Ekkor az Ászok mellet vonulnak ki a Valhalla kapuin keresztül Vígrid mezejére, hogy megvívják a végső harcukat.

,,Folkvang a kilencedik,

itt Freyja kegye határozz,

ki hol ül, ő mondja meg,

a hősi halottak felét

maga választja nap mint nap,

másik felét Ódin."

(Grímnir-ének, 14.)

,,A terme ötszáz,

s még négyszer tíz, úgy tetszik,

Valhallának, a várnak.

Nyolcszáz hős harcos

árad ki minden ajtaján,

Fenrir farkas ellen."

(Grímnir-ének, 23.)

,,Heidrún, a kecske

a Had Atyjának kapujánál

Legeli Lérad lombját,

megtölti a kancsót

világos méztejjel,

ízletes itala végtelen."

(Grímnir-ének, 25.)

A valkűrök száma körül a mai napig nincs teljes egyetértés. A leggyakrabban kilenc vagy tizenkét Valkűrt említenek, de van ahol ennél többet is felsorolnak.

A Valkűrök neveit elsődlegesen a Verses Eddában olvashatjuk, viszont a Prózai Eddában és a hősi történetekben is megjelennek. 

,,Söröskupámmal serénykedjen

Botor és Bárdos,

Taglózó és Tornyostörzs,

Harcos és Seregrontó,

Rikoltó és Dárdahajító,

Dúló és Pajzstörő,

Tomboló és Hősgyötrő,

Hatalomhagyományozó;

hozzák a sört sok hősnek."

(Grímnir-ének, 36.)

,,Látott valkűröket,

messziről lovagoltak,

készek akár

a gótok földjéig;

Szkuld pajzzsal jött,

követte Szkögul,

Gunn, Hild, Göndül

és Geirszkögül.

Sorban, ím, hölgyei

a Seregek Urának,

föld felett lovagolni

kész valkűrlányok."

(A völva jövendölése, 30.)

Valkűrök eredeti nevei: Hrist - Botor;  Mist - Bárdos; Skeggjöld - Taglózó; Skögul - Toronyostörzs; Hild - Harcos; Thrúd - Seregrontó; Hlökk - Rikoltó; Herrfjötur - Dárdahajító; Göll - Dúló; Geirölul - Pajzstörő; Randgríd - Tomboló; Rádgríd - Hősgyötrő; Reginleif - Hatalomhagyományozó; Sküld - Jövő; Gunn - Háború; Göndül - Pálcaforgató; Geiriszkögül - Lándzsarázó

További Valkűrök - Eir, Geiravör, Geirdriful, Herja, Hladgudr Svanhvít, Hjalmthrimul, Hervör Alvitr, Hjörthrimul, Hrund, Kára, Ölrún, Róta, Sanngridr, Sigrdrífa, Sigrún, Skalmöld, Svipul, Thögn, Thrima

Hrist és Mist csupán Odint szolgálták ki a Valhallában. A ,,söröskupámmal serénykedjen" rész hivatkozik rájuk. Thrúd nem más mint Thor lánya. Skuld pedig a három fő Norna egyike. 

A Valkűrök képesek alakot váltani (a hattyú alakot kedvelték a legjobban, amely a Nornák szimbóluma is volt). Fényes páncélöltözetük különleges ragyogását az éjszaki fénnyel azonosítják. Amikor pedig a lovaik megrázzák magukat, akkor róluk harmat hull a földekre, amely terménnyé teszi a fákat és a növényeket. Fegyverül leginkább a lándzsát preferálják, de van ahol karddal vagy fejszével is ábrázolják őket.

A Valkűrök (egy része) a Nornákkal együtt az alacsonyabb rendű Istennők, a diszek csoportját alkotják. Míg a régebbi történetekben a Valkűrök gyakran szörny-formájúnak is mutatkoznak, a későbbi korokban már többnyire jóindulatúak, hősepikai környezetben pedig barátságosnak.

A Valkűrökről szóló történetek közül a legismertebb Brünhild története, aki egy alkalommal ellenszegült Odin akaratának, mert két vezér - Hjalmgunnar és Agnar - párviadalában nem Odin kedvencét, az öreg Hjalmgunnart segítette, hanem saját választottját, az ifjú Agnart. Odin ezért álomtövissel szúrta meg és messze egy hegy csúcsára börtönözte őt, ahol addig fog aludni, amíg valaki meg nem menti és el nem veszi őt feleségül. Ez a férfi volt aztán Sigurd. 

Richard Wagner négy operában álló ciklusában (,,A Nibelung Gyűrűje") dolgozta fel többek között Brünhild és Sigurd történetét, amely a leghíresebb északi mitológiával kapcsolatos színdarab.