(Ezek az Istenek olyan Istenségek, akik sem a Vánok, sem az Ászok csoportjába nem tartoznak)

A Nap megtestesítője, Mundilfari lánya, Glen felesége. Míg a legtöbb mitológiában a Nap jelképezi a férfit és a Hold a nőt, az északi világban éppen fordítva van. Sol, a Muspellheimből származó szikrák segítségével áraszt fényt a világok fölé.

Az Alvísz-ének szerint az égitest elnevezése világokként eltér:

,,Embereknél a neve nap,

Isteneknél izzó fény,

törpéknél Dvalin-dermesztő,

Óriásoknál ózontűz,

Álfoknál Állandó,

 Ázoknál Áradó."

(Alvísz-ének, 16.)

Az égen keresztül Alsvid és Arvak húzza a szekerét. A lovak lábhajlatai alá az Istenek két-két hűtővasat helyeztek el, hogy hűvösen tartsák az állatokat:

,,Koránkelő és Készlábú

ébred, nagy útra kél,

éhesek, keltik a napot;

hordanak hónuk alatt

hűsítő vasat az Ázok."

(Grímnir-ének, 37.)

Solnak volt egy pajzsa is, amelyet Svalinnak hívtak. Ez a pajzs védelmet nyújtott a Nap óriási hőjétől:

,,Enyhítő, ez a neve

a nap előtt álló

állhatatos pajzsnak;

halálra perzselődnének

hegyek és vizek,

ha védőjük hullana."

(Grímnir-ének, 38.)

Testvéréhet hasonlóan, őt is egy farkas üldözte, akit Sköllnek hívtak. Az Istenek alkonyatakor Sköllnek sikerül elkapnia Solt, viszont mielőtt még Fenrir* felfalja őt, életet ad lányának, aki az új világot fogja beragyogni.

,,Az áldozatos Álfsugár

leánynak ad életet,

mielőtt Fenrir felfalja;

a hajadon vágtat majd

anyja hajdani útján végig,

ha vesznek már a hatalmak."

(Vaftrúdnir-ének, 47.)

*A Vaftrúdnir-énekben Fenrirt említik a nap elnyelőjének, viszont ez nem kifejezetten Fenrirre,hanem az óriásfarkasra és a gyermekeire együttesen (Hati&Sköll) utal*