FIGYELEM: Előre leszögezném, hogy SENKIT nem szeretnék megbántani, NEM szándékozom a fiúkat leszólni vagy megalázni és egyébként nekem tetszett az új klip, még mindig rengeteget dolgoznak a rajongókért, de a tények azok tények, kár őket tagadni.

A történet egyébként régi, bőven a Boy With Luv időszak elején írtam, ezért sok változtatást eszközöltem. Köszönöm a megértést!:)

***

Végre szabad hétvégét kaptam, nem kellett mennem sehova, nem kellett intéznem semmit, senki sem volt otthon, úgy éreztem, végre-valahára pihenhetek egy kicsit és megfeledkezhetek a gondjaimról, amik egyre többet foglalkoztattak mostanság és szépen lassan felőröltek belülről. Tudjátok, hogy van ez, mikor egy idő után elfáradtok, nincs kedvetek az élethez és még ahhoz sincs elég motiváció, hogy levegőt vegyetek...

Na nem azért, hogy hálátlannak tűnjek, de minden ember életében van olyan pillanat, amikor elege van a társaságból és csak a munka, iskola vagy valami fontos dolog miatt lép ki az emberek közé. Ilyenné váltam én is. Sokat csalódtam, sokan használtak ki, beszéltek rólam a hátam mögött, így annyira elhidegültem, hogy bőven elégnek éreztem havi egy alkalmat a kimozdulásra - akkor is rendszerint a saját kis világomban éltem és bólogattam meg vigyorogtam, nehogy antiszociálisnak nézzenek és ne hívjanak többet.

Aztán eszembe jutott az a suttyó Taehyung.

Belenyugodva vettem tudomásul, hogy az idol mély nyomot hagyott bennem a bunkóságával, egyszerűen nem bírtam kiverni a fejemből, bármily erősen próbáltam. Esténként lefekvés előtt, ha lehunytam a szemem, elém ugrott az a hülye, ám rohadtul jóképű arca; gúnyosan mosolygott rám és tátogott valamit némán, de azt nem hallottam, micsodát, mégis hevesebben vert a szívem és képtelen voltam elaludni, reggel meg úgy keltem, mint a mosott szar. Csak azért gondolok rá, mert utálom... ugye? Semmi más szándékom nincs felé, nem igaz? Ő csak egy a sok csili-vili, fényárban fürdő buzis híresség közül, nem igaz? Semmi jelentősége nincs, ez tök normális.

Aztán arra jutottam a nagy elmélkedés közepette, hogy vajon mi lenne, ha rákeresnék a BTS-re az interneten, jobb dolgom úgysincs, aludni meg nem fogok egyhamar. Olyan nagy baj úgy sem lehetett belőle, rajongók milliói bámulták őket nulla-huszonnégyben, sokszor testközelből.

- Lássuk. - motyogtam. Először csak azt a három betűt pötyögtem be a laptop billentyűzetével, aztán kiadott egy csomó dolgot; mikor alakultak, melyik ügynökségnél helyezkedtek el, mit takar a BTS rövidítés - golyóálló cserkészek, ezen könnyesre röhögtem magam, eleinte azt hittem, valami vicc az egész -, ki milyen pozíciót foglal el, meg hasonlók. A legkevésbé szimpatikus nyilván Taehyung lett, az abszolút favorit címet viszont Suga érdemelte ki. Látszott rajta, hogy magasról leszarja az emberiség véleményét, és még nagyban rá is köp, de ugyanakkor ott volt benne az aranyos, gondoskodó hyung, aki minden áron megvédte a barátait és igenis jószívű, na meg törődik ám ő a rajongóival is. Kifejezetten plusz pont, hogy rengeteg dalban ő maga vette ki a legnagyobb részét, producerkedett, beleadta az érzéseit mindenbe, na meg azok a szóló számok... a The Last kifejezetten fülbemászó és erős, szókimondó egy koreai, örökké cenzúrázott műfajhoz képest.

Ott volt még az a J-Hope fickó, akinek szó szerint az összes fogát láttam a vigyorától - tényleg, számoltam -, RM, a flúgos, de kemény és odaadó vezető, Jin, a még flúgosabb, na meg Jungkook, akiről azt írta a Wikipédia, hogy a legfiatalabb tag. Nos, itt egy percre leálltam és beírtam a keresőbe, hogy "Jeon Jeongguk". Ki is adott egy kazal találatot; 1997. szeptember 1, Busan, Dél-Korea."

Mi a fasz?! Az osztálytársaim miért nem néztek ki így soha, mint ő húsz évesen?! - és hasonló kérdések, amik nem nagyon tűrnek további nyomdafestéket. Felháborító, hogy azok, akik felettem jártak két-három évvel, vagy velem egy évfolyamba, maximum a teletabikra hasonlítottak.

Miután túltettem magam azon, hogy ilyen fiatal létére ez az ember úgy nézett ki, mint egy szexisten, tovább léptem a videókra.

No more dream.

We are bulletproof.

Not today.

DNA.

Mic drop.

Fake love - megvan a kedvencem.

Fire.

Spring day.

Egymás után faltam a videoklipeket, koncertfelvételeket, comeback műsorokat, képtelen voltam leállni. Annyi mondanivalót és személyes történetet tartalmaztak ezek a sorok, főleg a lassabbak számok, hogy elkezdett bennem nőni a tisztelet irántuk. Egy icipicit még a kettyós bunkóra is felnéztem.

Amíg el nem értem a 2019-es munkásságukhoz és meg nem láttam egy, a többihez képest sokkal rikítóbb videót. Boy with luv. - Az eddigiek közül egyik sem volt ilyen... rózsaszín.

Jin és Hoseok remekül néztek ki, hozták a szokásos színvonalat. Előbbi, mintha egy herceg lett volna, utóbbi pedig sugározta az energiát és profizmust. Suga kezdte súrolni az önmeghazudtolás határát, Jungkook nyuszikája kicsit hímnős lett, Jimin lánnyá változott, RM meg úgy nézett ki, mint azok a démonok, tudjátok, amikor megidézitek őket, és ők tudálékosan és sunyin, öltönyben meg szulejmános gyűrűkben, sétabottal kóvályognak mellettetek.

Taehyung.

Akár egy hivatásos strici. Hörögve, fóka mód csapkodtam, folytak a könnyeim és folyamatosan visszatekertem a jelenetet, csak azért, hogy lássam a rózsaszín bundáját meg a fehér öltönyét a virágos gyűrűjével együtt és hangosan is kimondhassam, hogy ez életem legjobb estéje. A rózsaszín selyemöltönyről nem beszélve, elég melegbáros. Mit mondhatnék, régen okozott nekem valaki ennyi vidám percet. Meg amúgy is megérdemelte, hogy nevessek. Ha nem lenne így is szemtelenül jó pasi és nem jutna eszembe a csókja, felhívnám és a telefonban is kiröhögném. Csak az a baj, hogy biztosan megnémulnék, ha meghallanám a hangját.

Úgy döntöttem, ennyi szórakozás elég volt mára, a többit később is ráér kielemezni, ezért kikapcsoltam a laptopot - miután feliratkoztam az ibighit Youtube csatornára és könyvjelzőztem a Kpop News híroldalt - és éppen elslattyogtam volna fürödni, de ekkor pittyent a telefonom.

Kpop News

A világ leghíresebb koreai fiúbandájának tagját lencsevégre kapták egy eldugott kávézóban. A szemfüles rajongó látta V-t besétálni, de nem akart alkalmatlankodni, mivel eleinte a férfi a szüleivel volt. De akkor ki lehetett az a csinos hölgy, akit az oszlopos szívtipró jól láthatóan szájon csókolt? Nyilván nem a rokona, de abban biztosak lehetünk, nagyon komoly szálak fűzhetik őket össze, ha az idol szülei már megismerkedtek a lánnyal.

Ti mit gondoltok? Szurkoltok nekik?

Mindenesetre bármi is álljon a háttérben, mi szívből sok boldogságot kívánunk az újdonsült sztárpárnak, reméljük, hosszú ideig együtt maradnak!

További információk a..."

~~~

- Nocsak, már hívogatsz is? Tetszett a csókom?

- Kim... Tae... hyung...

- Ajaj, bedurciztál?

- A RÓZSASZÍN STRICIS SÁLADDAL FOGLAK MEGFOJTANI, CSAK KERÜLJ A KEZEM KÖZÉ, SZATÍR!