19. Nem azért
És hát... Én se szerettem volna, ha ezt meglátom.
Egy beszélgetés volt megnyitva a telefonján.
Akárhogy is olvastam, értelmeztem és rágtam át a mondatokat akkor sem tudtam nem arra gondolni. Csak így jön le ez az egész, nem lehet máshogy értelmezni.
Lottie-ra néztem megsemmisült fejjel. Ez az, amit világ életemben nem gondoltam volna róla és őszintén, még most is nehezemre esik elhinni, hogy Lottie... Hogy ő Lottie. Az igazi.
- Jól értelmeztem? - tartottam tekintetemmel fogva - Mióta tetszik neked Styles, Lotts?
Beharapta száját. Tekintetét lesütötte, arca pedig vörös rózsa színt vett fel.
- Lottie - szólaltam meg újból - Mióta érzel így Gemma iránt?
Nem szólt semmit. A telefont kikapta a kezemből és befutott a szobájába, majd rám zárta az ajtót.
- Charlotte! - vertem ököllel az ajtóra - Beszéljünk, jó? - akartam kinyitni az ajtót, de hát az az istenért se akart kinyílni - Nyisd már ki ezt a rohadt ajtót! - ràngattam már idegesen, de semmi haszna.
Lottie bezárta magára az ajtót és van egy olyan érzésem, hogy nem mostanában fogja kinyitni.
Sóhajtottam egy hatalmasat. Mik ki nem derülnek...
Most már kijelenthetem: a Tomlinson családból csak Ernest és anyám a normális.
Apám meg egy fasz, ő alapból retardált.
Most sincs itthon a faszkalapja...
Bementem a szobámba ahol aztán beborultam az ágyba. Fejjel lefelé szívtam magamból az édes ciprus illatot. Mikor tudatosult bennem, hogy ez Harry illata, majdnem félrenyeltem a saját nyálam.
Mégis hogyan maradhattam eddig életben?
Felültem. Az ágyam ugyan úgy volt, mint ahogy itt hagytam. Egyszóval: paplan szerteszét, ahogy a takaró is. Mégis, elmosolyodtam ezt látva. Semmi pénzért nem ágyaztam volna most be, pláne, hogy olyan jó emlékeim vannak a tegnapról.
Találkozni kéne Harry-vel.
Telefonomat előkapva dőltem el újra a párnák közé, arra, amelyiken Harry feje volt. Jólesően szívtam be illatát, majd elküldtem neki az üzenet, miszerint átjöhetne filmezni. Kizárólag csak filmezni.
Jó filmnek nyögés a vége.
A gondolataim rossz felé kanyarodtak el, de nem bántam. Tinédzser vagyok, a hormonjaim uralkodnak testemen, az agyamat pedig a nadrágomban hordom, jogom van ahhoz, hogy Harry-t levetkőztessem. Ha nem is a valóságban akkor már a gondolataimban.
Kissé elkalandozhattam, mert a telefonom rezgése zavart fel, kissé meg is ugrottam.
Hajas béka 🐸👅: Szüleid?
Én: Apám biztos valahol a halál faszán, anyám dolgozik, Ernest nagyinál Lottie pedig a szobájában.
Sokáig nem válaszolt rá, pedig látta. Kezdtem ingerült lenni.
Én: akkor átjössz?
Hajas béka 🐸👅: átmehetek...
Én: nyitva lesz minden, tudod már a járást 😛
Erre se válaszolt így inkább elraktam a telefonom.
Ahogy körbenéztem a szobámban, kissé elszégyelltem magam. Biztos, hogy én ekkora nagy kupiba akarom behozni? De már nem gondolkodhattam ezen, mert nyílt az ajtó és belépett rajta a bongyor fejű kisbéka.
- Ez aztán tornádó - bólintott elismerően Harry. Beljebb jött, majd leült az ágyamra.
- Tornádónak becézted magad? - vigyorogtam fel rá. Úgy éreztem valamennyivel felszabadultabb lettem a tegnapi után. Lehet, hogy több szexuális élményben kell részt vegyek és akkor már annyira laza leszek, hogy majd szétesek.
- Tornádónak becéztél? - kacérkodott egyből, mire én elvigyorodva lehúztam magamhoz fejét, ahol aztán egy szenvedélyes csókba hívtam, mint az ajkát és nyelvét.
Ez a nyelv vajon máshol is olyan jól tevékenykedik?
Felmordultam a gondolatra, Harry pedig befeküdt a lábaim közé. Hajamat tépte, de én se tettem mást és már nem csak a hajunkat téptük egymásnak, hanem egymás ajkát.
Egyre többet akartam belőle, meg akartam ízlelni őt, pont úgy, mint ő engem.
Bal kezemet leeresztettem egészen a nadrágja gombjáig, ahol aztán kis ügyetlenkedés után, de kigomboltam. Lehúztam a cipzárját, már készültem volna lehúzni róla nadrágját, mikor elszakadt tőlem, de csak annyira, hogy a szemeimbe tudjon nézni.
- Mit csinálsz? - lihegte. Szemei ködösen csillogtok, sokkal sötétebb színben. Hangja elmélyült, rekedten csengett, de esküszöm, ennél erotikusabb hangot világ életemben soha nem hallottam.
- Viszonzom a tegnapit - kacsintottam rá. Szemei nagyra tágultak, de van egy olyan érzésem, hogy hamarosan nem csak a szemei fognak tágulni.
Ujjaim újra megtalálták a kemény erekcióját, ami még a nadrágjába volt zárva, de nem sokáig.
Ujjaimat megállította.
- Nem azért csináltam, hogy viszonozd - közölte, elég komoly hangnemben, ami a jelenlegi helyzetben kissé szokatlan volt - Hanem azért, hogy jól érezd magad. Hogy megmutassam a szeretetem, ha már szavakban nem tudom neked kifejezni. Meg akartam neked mutatni, hogy nem rossz az, ha élvezed azt, amit adott neked az élet
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro