Nyolc órakor már kétszer megevett az ideg, hatszor nemet mondtam magamban a találkára és véresre haraptam a számat. Debbie-t megőrjítettem a "hülyeségeimmel" és a folyamatos "beszariságommal" így kaptam egy szép nagy pofont az arcomra, ami már úgy ahogy hatott arra, hogy ne legyen szófosásom.

- Debbie, én nem megyek! - toporzékoltam - Meg amúgy is, hogy a picsába menjek el este 10-kor?

- Te biztos, hogy 17 éves vagy? - húzta össze a szemöldökét - Ne basz már, hogy anyád nem enged el.

- Tényleg! - csillant fel a szemem, amit nem igazán értett - Ha azt mondom neki, hogy anyám nem enged, akkor ugrott a találka!

Egy igazi zseni vagyok, gondoltam.

- BIZTOS, HOGY NEM! - tette fel fenyegetve az mutató ujját - Nem azért hallgattalak több órán keresztül, hogy aztán ne menj el. Ennyire beszari azért ne legyél.

- A faszom se beszari - tettem keresztbe a karom bedurcázva.

- Akkor farkald meg - kacsintott rám, amitől pír szökött arcomra.

- Na, hagyjál - fordítottam el tőle a fejem.

Mégis azért ott lebegett a szemem előtt a meztelen teste és az eres keze. Vajon milyen lehet az íze? Ő hangos az ágyban? És ő már csinálta fiúval?

Én vele akarom csinálni.

Fejbe csaptam magam a gondolataim elűzésére, egyáltalán nem akartam már rögtön erre gondolni.

- Megégetett a nap, látom - röhögött ki - Te hülye perverz.

- TE KEZDTED! - kiabáltam rá zavaromban. Már a fülem is piros volt és még mindig ott lebegett előttem a meztelen teste és az ujjai, amik csalogatnak hozzá.

- De te meg folytattad.

- Köcsög - morogtam.

- Szeress! - dörgölőzött hozzám. Bekúszott illata orromba, még szerencséje, hogy imádom a körte illatát.

- Bazdmeg.

***

Még jó volt az idő, kellemesen meleg volt és már sötét is volt.

Számat rágcsáltam, ahogy átmentem az úton. A játszótéren már ott volt Harry, a hintán ült és engem nézett. Szeme színe világított és utat mutatott nekem.

Az életedben is utat fog mutatni...

Hallgass, belső hang, te most kussulsz!

- Eljöttél - mosolygott, gödröcskéje pedig kivillant. *O* alakot formált szám, nem hittem volna, hogy valakinek lehet ilyen szép mosolya. És a gödröcskéi... Imádom a gödröcskéket, de van egy olyan érzésem, hogy már csak az övet fogom hajlandó szeretni.

- Én hívtalak - mondtam, majd némi hezitálás után leültem mellé.

Nyikorgott alattam a hinta, de nem bántam, addig is erőt vettem magamon.

- És miért hívtál, Louis?

Az ő szájából hallani a nevem felért egy álommal. Sokkal más hatásként ért, mintha Debbie vagy akárki más hívna, az ő szájából hallani sokkal egzotikusabb és jól esőbb volt.

- Tudod - krákogtam - Nem is tudom, hogy mondjam - vakartam meg tarkóm.

Hirtelen minden egyes szó, amit idáig gondoltam megszűnt létezni. Nem tudtam neki mit mondani, a szavak nem álltak a számra.

- Hé - fogta meg kezem, mire azonnal oda vándorolt szemeim - Mond ahogy neked jól esik.

- Rendben - bólintottam majd a kezükre pillantottam. Egy kicsit erőre kaptam tőlük - Hazudtam neked. Én... Én nem tudom elfogadni magam. És... Én még tapasztalatlan vagyok úgy, minden téren. Nem tudom, hogy ez az egész micsoda, csak tudom 14 éves korom óta és azóta is küzdök az érzés ellen.

Nagy szemeivel figyelt, majd elém állt. Egyre jobban csillogott írisze, lassan felrobban, éreztem.

- És én nem akarom magam felvállalni. De, ha neked jó... Ha te belemész. Megszeretnélek ismerni. Mert.... Mert hosszú idő után újra felhoztad belőlem az érzéseket, amiket idáig elnyomtam magamban.

- Nem fogsz bennem csalódni - mosolygott. Olyan őszinte és boldog mosolyt még soha életemben nem láttam.

- De nem szeretnélek hitegetni, Harry! - hangom,mint a segélykérő suttogás úgy hatott, de annál többet jelentett - Nem szeretnék veled játszani. Félek az emberek véleményétől. Ezután is benne vagy, hogy ismerkedjünk?

- Benne - bólintott határozottan - De előtte kérhetek valamit?

Félve bólintottam.

- Ha csak fellángolás az, amit éreznél... Kérlek szólj nekem.

- Ez nem az, Harry.

Nagy levegőt vett. Szerintem most könnyítettem meg az éjszakáját.

- Nem csókolóztál még? - tette fel hirtelen fel a kérdést. Meggondolatlanul válaszoltam.

- Fiúval még nem.

- És lehetek én az, akinek adod életed legelső meleg csókját?

Hey!:)
Kedd van, boldog vagyok és már attól bűntudatom van, hogy nem hoztam részt, pedig ha jól tudom hétfőn hoztam. Asszem' ez már betegség😷😌 ehh, szarjátok le, én is azt teszem, remélem tetszett a rész♥