Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

T I Z E N H Á R O M

"-Miért szövetkezel vele? Hiszen ő ölt meg engem!

-Nem kellett volna a gonosz oldalára állj!

-Hülye vagy? - felnevetett. - A kaguyák már eleve a gonosz oldalon voltak! Mit képzelsz mivel vagy te másabb? Ugyanaz a vér csörgedezik a te ereidben is, mint a miénkben!

-Hagyd abba. - hangom nyugodt volt. Nyugodtabb, mint amilyen belül voltam.

-Ó, ismerem ezt a hangszínt! - nevetett. Újra. - Belül most tombolsz igaz? - nem válaszoltam. - Add ki magadból! Gyerünk, őrjöngj!

-Nem! - ordítottam.

-Nem menekülhetsz előlünk, Mayumi.

-Azt majd meglàtjuk.

-Nem örökké. "

Hirtelen ültem fel, annyira hirtelen, hogy bele is szédültem. Egy meleg szobában voltam. Sötét volt, de nem ijesztően sötét. Sokkal inkább nyugtató volt. Üres. Néma.

-Meghaltam? - kérdeztem tétován, miközben végigpillantottam magamon. A fehér ruhám itt-ott véres volt. - Meghaltam. - vigyorodtam el hirtelen. Fogalmam sincs, mi volt ezen olyan szórakoztató. Hitetlenül felnevettem. - Nem húztam sokáig. - mondtam, majd hátradőltem az ágyban. - A pokol kényelmesebb, mint vártam.

-Tudom, hogy a szobám nem egy barátságos hely, de nem mondanám pokolnak. - kipattantak a szemeim. A hang tulajdonosa a sötétben gyorsan mozgott, arcát nem láttam. Persze így is azonnal megismertem.

-Gaara? - kérdeztem meglepetten, mire rám pillantott.

-Igen? - kérdezett vissza.

-Mit keresek itt? Halottnak kéne lennem. - mutattam az ágyára.

-Hosszú sztori. - válaszolt közömbösen, majd leült egy székre. - Kényelmes? - mutatott az ágyra, mire szemöldököm felvonva pillantottam rá. - Nem alszom, szinte sosem használom. - rántott vállat.

-Miért nem? - kérdeztem rá. Hiszen mindenki tudja, hogy a Shukakut már eltávolították a testéből.

-Megszoktam. - mondta. - Ha néha elálmosodnék alszok tíz percet, aztán visszamegyek dolgozni. - bólintottam, majd kitakaróztam. - Hova mész?

-El?

-Miért? - kérdezte értetlenül.

-Mert a vadászok megtaláltak. - mondtam mintha egyértelmű lenne, pedig ők nem nagyon tudhatták, mi történt.

-Nem, amíg nem tisztázod a dolgokat előttünk. - jelentette ki, de én ügyet sem vetve rá, bicegve haladtam tovább.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro