Már egy teljes hete volt Sekina új gazdájánál, ám helyzete az idő elteltével nem tűnt javulónak.

A korbácsos büntetés óta minden nap próbálkozott az ujjazással, aminek rend szerint minden alkalommal büntetés lett a vége, ami igencsak elkeserítette az amúgyis reménytelen Sekinát.

Adra előző nap azt mondta, hogy ezúttal tovább fog menni, amiről a fiú arra következtetett, hogy ez a szeretkezést jelentette, ami pedig végképp kiborította. Egy átlagos embernek akkor kellene azt csinálnia, amikor valakit igazán szeret és vágyik rá és beleegyezéses alapon kölcsönösen törekszenek a másik kielégítésére, nem pedig akkor, mikor az egyik úgy dönt, hogy ő most szexelni szeretne.

Egyáltalán nem is ismerte, még csak annyit sem tudott a férfiról, hogy mi a munkája, bár arra már több elképzelése is született az egyedül töltött óráiban. A legreálisabbnak a maffia főnök tűnt, testalkata, kisugárzása, öltözködése és a parancsolgatásra való hajlama miatt, de az uzsorás, és a nagy cégigazgató sem állt volna távol tőle, utóbbi főként az öltözködése miatt, azonban uzsorásként is el tudta volna képzelni Sekina, ahogyan random emberek ajtaján dörömböl, majd falhoz szorítja őket és követeli a pénzt. Viszont bármelyiket is képzelte el, a maffiafőnök tűnt a legtesthezállóbbnak számára. Szinte látta, ahogy ült valami titkos bárban, ahol mindenféle bűnöző veszi körül és parancsokat osztogat, hogy milyen bűncselekményt kövessenek el, meg a képessége segítségével tesz el embereket az útból. Kicsit elszállt elképzelés volt, de teljesen kinézte volna belőle. Még azt is megmagyarázta volna, miért jött haza minden nap olyan későn, mert bizonyára akkor tudott sok másik maffiafőnökkel találkozni, mikor már sötét van.

Persze erre reálisan nem sok esély volt, de jót tett a fiúnak, ha arra gondolt, hogy volt rá némi esély, hogy egy napon elkapják a rendőrök és valahogy felszabadul.

Ez a vágya azonban minden egyes nap meghiúsult eddig, pont úgy mint pénteken, így kénytelen volt a hétvégéjét újra a férfival tölteni.

Péntek este újra tágította, ami már szinte napi rutinná vált, ahogyan utána majdnem minden alkalommal a büntetés is, ami mindig egy kicsit más volt mint az előző... Bár Sekinának az lett volna a legjobb, ha leginkább semmilyen se lett volna.

A szombat azonban meglepően eseménymentes volt, csinált Adrának reggelit, felkeltette, aki elvégezte a szokásos rutinját, majd edzett, a férfi főzött egy meglepően finom ebédet, majd elvonult filmezni míg a fiú mosott. Miután végzett a feladatával, még azt is megengedte neki, hogy Netflixezzen a nappaliban, ami kifejezetten jót tett Sekinának az egész hétnyi tömény tehetetlenség után.

Estére, mikor biztosra vette, hogy a gazdája megint tervezett valamit, mire felparancsolta magához már a szorongás nevezetű régi barátja újra a lelkébe költözött.

Miután Adra kérésére elvégezte a már szinte rutinszerű beöntést, visszakozva vonszolta ki magát a fürdőszobából, ahol a színes hajú az ágy szélén ülve várta, mellette a már jól ismert eszközökkel: bilincs és síkosító. Ami némi reménnyel töltötte el, hogy ezúttal nem látott egyetlen dildót vagy vibrátort sem.

– Térdelj le az ágyra – mutatott a takaróra ahogy felállt, a fiú pedig tette amit kért és odatérdelt. – Ma egy kicsit más lesz a dolgok menete. – Ezzel visszaült, egyenesen a fiú elé és elkezdte kigombolni az ingjét, amit azonnal le is dobott... A felsőteste még mindig lélegzetelállító volt, ami még önmagában nem lett volna annyira vonzó, de a férfi arcában egyszerűen hiába akarta az idő legnagyobb részében belelátni, egyszerűen nem talált rajta gonoszságot... Csak az arcába lógó, vörös tincsét, fekete-fehér haját, és lágyan csillogó, lassan bordóra színeződő szemét, és éles állkapcsát. Ha csak annyi lett volna Sekina feladata hogy nézze a férfit a végtelenségig, azt gondolkodás nélkül elvállalta volna, ám a tény, hogy ennél lényegesen fájdalmasabb és nehezebb elvárások voltak felé az élet minden területén kedvét szegte. Nem nagyon tudta megtalálni a helyét az új életében, és ez egyre csak nyomasztotta.

Adra érintése a csípőjénél rángatta ki a gondolataiból, amire először kicsit megugrott, de amint tudatosult benne, hogy nyugton kell maradnia megfegyelmezte magát, és hagyta hogy finom mozdulatokkal levegye róla a férfi a pólóját, majd azt is a földre dobja.

Finoman megtolva a mellkasát parancsolta fekvésbe a fiút, majd a kezét a szokásos módon hozzábilincselte az ágy karikájához. Nem értette, mire fel van ez a kéz kötözős mániája a férfinak, de kicsit kezdte zavarni, hogy mindig így lekorlátozta. Ahogy megvolt ezzel, az egyik kezét otthagyva hajolt le a már kissé megrettent fiú arcához, aki összeszorítva fogait feküdt, hogy csökkentse a szorítást a mellkasában. Adra teljesen átszellemülve figyelte a fiú arcát, főleg a heterokrómiás szemeit, ahogyan végigsimított Sekina karján, majd egészen végig a derekáig, ahol ott is hagyta a kezét. Valahol tudott volna örülni ezeknek a mozdulatoknak, ám nem valószínűsítette, hogy olyan közegben ez valaha bekövetkezne, ugyanis Adra soha nem ért hozzá a büntetéseken és az ágyon kívül, csak ha feltétlen szükséges volt.

– Gyönyörűek a szemeid – suttogta kedvesen... Ez még Sekinát is meglepte. Általában színtelenül, vagy inkább csak lágyan szokott vele beszélni, de kifejezetten kedvesen még nem nagyon szólt hozzá.

Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha meg is akarta volna csókolni... Amitől teljesen megfagyott az egész teste a fiúnak, ám utána kiderült hogy csak amiatt hajolt hozzá olyan közel, hogy lejjebb csusszanjon a fiú derekáig, ahol kigombolta Sekina nadrágját és elsőként attól, majd boxerétől is megszabadította, ekkor azonban ahogy ledobta őket a saját farmerét is velük együtt hajította el, így már csak egyetlen alsó takarta megtermett testét, ami hamarosan újra a félő fiú dereka felé magasodott.

A síkosítóból nyomott egy egészen nagy adagot az ujjára, és egyből kettővel kezdte a fiú ánuszát izgatni, ami bár kényelmetlen volt, már csak apró mocorgást váltott ki Sekinából. Meglepődve tapasztalta hogy ilyen gyorsan hozzászokott, de ha belegondolt... Elég intenzívek voltak az addigi alkalmak, főleg ha azt nézte, hogy még csak nem is az örömszerzésről szólt, egyikőjük számára sem. A legközelebb eddig akkor került az élvezet kategóriához mikor a kis korbáccsal izgatta néhány napja a férfi büntetéskor... Mondjuk utána meg is fizette az árát. De ha ígyis-úgyis fájni fog neki, akkor ha választhatna inkább amellett döntene hogy kapjon némi kényeztetést, vagy élvezetet is.

Ennek ellenére csak ollózást kapott, majd alighogy kezdte elfelejteni a diszkomfortot, máris még egy ujj feszítette belülről, amitől már néhány kellemetlen nyöszörgés hagyta el a száját és tekintetét a szürke plafonra koncentrálva próbálta figyelmét elterelni, vagy legalább egy kis részét átcsoportosítani, azonban bárhogy próbálkozott, nem tudta kizárni a szégyent és a feszítést ahogyan három ujj mocorgott benne minden irányba, míg az aki ezt tette semmit sem szólt, leginkább csak összpontosított, ami a legtöbb alkalomban az egyik legkínosabb rész volt. Nagyon kevésszer mondott bármit, ami nem parancs volt, olyanra meg, hogy őszintén, büntetés emlegetése nélkül megdicsérje, vagy bármilyen élvezetet okozna neki, nem túl sokszor volt már példa.

Váratlanul került bele a negyedik ujj, ami már egyértelműen fájdalmas volt Sekinának és ezt jelezte is, de csak finom csittegést kapott, és kínzóan hosszú ideig tartó tágítást. Még soha nem tartott addig... A végére már nem is fájt, csak zsibbadt belülről a fiú és kész megkönnyebbülés volt, mikor végre valahára kihúzta belőle az ujjait.

Már a legnehezebb részen túl volt...

Megkönnyebbülten sóhajtott fel csukott szemmel ahogy ezt nyugtázta magában és végre egy kicsit kitisztult a feje a rengeteg nyomasztó gondolattól.

– Eddig nagyon ügyes voltál – állapította meg Adra, ami szintén jól esett Sekina lelkének. Végre valahára úgy dicsérte meg, hogy nem mondta mellé, hogy azért még valamiért büntetést érdemel...

Erre a mondatra már nagyjából ellazulva nyitotta ki a fiú a szemeit, ám megfagyott a vér az ereiben attól amikor meglátta hogy a férfi éppen levette magáról boxerét és felfedte a vártnál nagyobb, merev férfiasságát, bár nem tanulmányozta sokáig méretét, mivel teljesen elvörösödött attól, hogy egy másik embert látott meztelenül... Méghozzá olyat, akinek a teste az övéhez képest akár modell is lehetett volna.

Bár a valóságtól ez a meglátás igencsak távol állt, abban a pillanatban a rémült, sápadozó Sekina szemében legalább egy ló hímtagjára hasonlított, mintsem egy reális emberére.

Ez... Egyértelműen azt jelentette, hogy megtörténik. Le fognak feküdni.

Bár minden alkalommal tudta, hogy erre megy ki végső soron a játék, valahol mindig reménykedett benne, hogy ez nem az az alkalom lesz. Volt ideje felkészülni rá. Hogy lelkileg összeszedje magát arra, hogy ő egy olyan emberrel fog életében először szexelni, akit egyáltalán nem ismert és aki őt birtokolta, most mégis... Épp olyan szörnyűnek tűnt, mintha abban a pillanatban tudta volna meg. Nem lett volna szabad ennyire megijednie tőle... elvégre sokat tágította előtte, valószínűleg pedig közben figyelni fog rá, hogy ne okozzon semmilyen nagy sérülést, nem is valami sörhasú jött-ment, borostás, részeg pasi aki, egy kevésbé tiszta pillanatában meg akarta erőszakolni, és nem valami pedofil családtag – bár az ahogy jobban átgondolta igencsak lehetetlen lett volna, tekintve, hogy nincs egyetlen családtagja sem, akiről tudnott volna. Gyakorlatilag csak egy nem szerelemből való együttlét, mégis annyira rémisztő volt.

Kétségbeesetten, könnybe lábadt szemekkel figyelte, ahogy a férfi megidézett tüzével egy óvszert, amit az utána következő hangok alapján felvett, majd valószínűleg síkosítót kent rá.

Minden egyes pillanattal, és hanggal egyre hevesebben dübörgött a Sekina szíve a mellkasában és egyre csak kívánta, hogy örökké tartsanak ezek az apró pillanatok, de ugyanakkor legyen már vége a másodperc tört része alatt... Anélkül, hogy neki bármit éreznie kellene belőle. Az se baj ha belehalna alatta a fájdalomba, csak legyen túl rajta gyorsan.

– Emeld fel a derekad – mondta Adra, amivel kiszakította Sekinát a gondolatai hálójából. Ahogy az értetlen fiú a kérésre odakapta a fejét egy párnát fedezett fel a férfi kezében. A kelleténél sokkal gyorsabban tette amit kért és be is került a csípője alá.

A dermesztő félelem az egész testét összeszorította, ahogyan fölé hajolt a férfi és egyik kezét támaszkodásképp a válla alá vezette.

– Bár van rá sejtésem hogy lenne jobb, mit szeretnél hogyan tegyem be? Lehet lassan, fokozatosan, vagy gyorsan egyben, akkor viszont kevesebb ideig húzódna el az eleje, de valószínűleg jobban fáj majd amíg megszokod.

– Lassan... – vágta rá elvékonyodott hangon Sekina, gondolkodás nélkül. Ha gyorsan tenné be, azt biztos, hogy nem bírná sikollyal. Mivel már eleve remegett és fojtogatták a könnyei, abba teljesen beleszakadt volna.

– Gondoltam – bólintott a férfi. – Akkor most lazíts. Szerintem már észrevetted a tágításoknál, de ha befeszülsz mikor már bent van akkor jobban fog fájni... De igyekszem majd a lehető legkevesebb fájdalmat okozni.

Ezalatt már érezte, ahogyan Adra elkezdte pozícionálni magát, és a fiú minden erőfeszítése ellenére nem tudott úgy ellazulni, hogy ne kiáltson fel ahogy egy lendülettel beléhatolt a férfi.

Annak ellenére, hogy azt mondta a lassú, fokozatos lehetőséget választja, mégis úgy fájt Sekinának, mintha az egész egyszerre feszítette volna.

Ahogy hangosan, fájdalmasan nyüszítve fújtatott, a férfi közelebb hajolt hozzá és a fülébe kezdett suttogni.

– Lélegezz mélyeket. Ez még csak a hegye volt, de most így maradunk kicsit. Próbálj ne arra figyelni ami lent van. A hangomat kövesd és figyelj a légzésedre.

– De fáj... – préselte ki magából a lihegés és a szenvedéssel telt nyöszörgései közt. Csak ezt tudta ismételni. Reszkető lábait ösztönösen össze akarta szorítani, de a férfi teste ebben megakadályozta, így teljesen hozzápréselte szabad végtagjait.

– Tudom, tudom. Próbálj meg majd a következő előtt egy kicsit nyomni, az hátha segít, hogy könnyebb legyen.

Elég nehéz volt ezeknek a szavaknak hinni, tekintve, hogy azokban a pillanatokban Sekina a pokolban érezte magát.

– Most beljebb megyek. – Alighogy ezt belesuttogta, szinte lehelte a fülébe, máris lényegesen jobban elmélyült a fiúban, aki erre egy kisebbet felsikított, és ezen a ponton már hiába próbálkozott, nem tudta visszafogni a könnyeit. – Eddig jól csinálod. Csak próbáld meg visszafogni a hangod és úgy jó lesz. Még mindig csak ide felülre figyelj, hogy mi történik a felsőtestednél.

Ezzel a kijelentésével a lihegő fiú valami teljesen váratlan anyagot érzett egyenesen az egyik mellbimbójára cseppenni, ami kiszakította a pokoli fájdalomból egy pillanatra.

Adra valami barna üveges cseppet tartott a kezében, amiről fogalma sem volt, hogy mikor kerülhetett a férfi kezébe, valószínűleg valamelyik sikolya közben, egyenesen Sekina mellbimbója felett tartotta, és ujjával kopogtatva rajta juttatta az apró, olajos gömböket szolgája egyik legérzékenyebb pontjára. Mikor pedig már körbe végigfojt az egyik oldalon, a másikon is ugyanezt tette, majd ledobta maga mellé az ágyra az üvegcsét.

Mire ez megtörtént, az elsőként beterített mellbimbója valamilyen bizsergető forróságérzetet szivárogtatott mindenhonnan, ahol az olaj érintkezett a bőrével.

– Ez egy nagyon enyhe otthoni használatra készült afrodiziákum, segít hogy ide összpontosíthass – magyarázta, ahogy az egyik kezével elkezdte belemasszírozni az érzékeny területbe, és környékére a készítményt, mire a fiúnak minden szenvedése ellenére fel kellett egyet sóhajtania az izgató bizsergésre, amiből ezután nem maradt ki a másik mellbimbója sem.

Egyszer azonban az élvezettől akaratlanul is megfeszült, így leírhatatlan égető fájdalom nyilallt belé, amitől újra felsikoltott.

Erre még egy kicsit masszírozta a férfi a mellkasát, mielőtt újra megszólalt:

– Most jön az utolsó lökés, lazíts.

Szinte teljesen egy időben és hirtelen, épphogy időt hagyva Sekinának, hogy tegye amit kért, összehangoltan merült el benne, és váratlanul kezdte a kezével kényeztetni a kezével a fiú mellbimbóját.

Még nagyobb meglepetésére pedig egyetlen hang sem jött ki a torkán, csupán feszülésig nyílt a szája és torkában akadt a levegő ahogy egyszerre akart sikoltani és felnyögni a teljesen új és hihetetlenül izgató ingerre.

Ezzel véglegesen kiürült az elméje. Már nem bírt gondolkodni, annyira ellentétes érzések borították el a testét, hogy teljesen belepték a nehéz gomolyfelhők a fejét. Soha senki nem érintette még meg így a mellkasát, de az új ingertől úgy érezte, egyszerűen szét tudott volna olvadni ha nem lett volna a földön túli fájdalom az ánuszában, és még kis érintéstől a férfiasabb területein pillanatok alatt jutott volna a mennyekbe.

Még egy kis ideig játszott Adra a fiúval, csípte, körözött, masszírozta a mellbimbóját, a mámorító élvezettől pedig a fiú a fájdalmas sírás mellett sem tudta visszafogni a sóhajait.

Ahogy ezzel végzett, fejét Sekina nyakhajlatába, és kikötözött karja közé fektetve várt mozdulatlanul, mialatt kezét a szolgája mellkasán pihentette, néha megmozdítva tenyerét. Nem lehetett simogatásnak nevezni, ám a fiúnak ígyis számottevő stimulációt jelentett.

Bár a fájdalom ennyi idővel később is csak leheletnyit csökkent, Adra újra felemelte fejét egy kicsit.

– Olyan forró vagy belül – súgta Sekina fülébe némi élvezettel a hangjában, amitől teljesen felforrósodott az arca. – Lassan elkezdek mozogni, csak utána fogok gyorsítani. Ha tudod húzd fel a lábaid, vagy akár tedd a nyakamba, de körém is kulcsolhatod, úgy talán kevésbé lesz kényelmetlen.

A fiú zokszó nélkül tette volna amit javasolt, mivel a nyomással is igaza volt, de mikor reszkető lábait akár egy kicsit is megpróbálta mozdítani elmondhatatlan fájdalom nyilallt újra belé, így inkább csak úgy hagyta a férfi lába köré összezárt szabad végtagjait, hadd remegjenek eredeti helyükön.

Néhány másodperccel később azonban már hangos sikolyai, vagy nyüszítései töltötték be a hálószobát, ahogyan Adra elkezdett lassan, ritmusosan mozogni.

Még soha nem érzett azelőtt Sekina ilyen fájdalmat. Úgy érezte, mintha belülről égne és tépnék egyszerre és bármit megadott volna azért, hogy megkötözött kezeit kiszabadíthassa és belekarolhasson a férfiba. Biztos volt benne, hogy belemélyesztené a körmeit, nem azért, hogy fájdalmat okozzon neki, pusztán azért, mert másképp nem bírta elviselni. Összeroppan. Hiába az émelyítő érzés, ahogyan a férfi a fokozatos gyorsítással egyre intenzívebben sóhajtozott a nyakhajlatába, és kényeztette egyre intenzívebben az egyik mellbimbóját a kezével, már ez sem tudta elterelni a figyelmét a pokoli szenvedésről amiket csak sikolyokba rejtett könyörgéssel bírt elviselni, akár meg lesz érte büntetve akár nem.

Mikor a legerősebben és leggyorsabban mozgott benne, már egyszerűen nem bírta a fiú, hiába minden kényeztetés, úgy érezte, hogy a fájdalom minden egyes csepp józanságát, korlátait és ép gondolkodását elvette.

– Kérem uram! Nagyon fáj! Nem bírom tovább elviselni, bele fogok halni! – sikoltotta keservesen zokogva.

Ezután nem sokkal fokozatosan elkezdett lassulni a férfi tempója, és abbahagyta Sekina mellkasának a kényeztetését, mígnem lassan és óvatosan kihúzta a férfiasságát, bár szinte biztosra vette volna a fiú hogy nem élvezett el.

– Mára elég lesz ennyi – mondta ahogy lehúzta az óvszert, majd tüzével elteleportálta, helyette pedig egy csomag törlőkendőt szerzett, hogy letörölje a zokogó fiúról a rengetegféle nedvet. – Nem véreztél egy kicsit sem, ez nagyon jó – állapította meg, ahogy elkezdte letörölni Sekinát, elsőként a legfájóbb pontjánál, majd megint elteleportálva azt a kendőt, egy másikkal letörölte a mellkasát, majd legvégül egy zsebkendővel a folyamatosan patakzó könnyeket, meg esetleges nyálat ami kifolyt a sikoltástól. – Most már vége – nyugtatta ahogyan levette és eltüntette a bilincset a még csendesen síró Sekináról, aki bár próbált csendben maradni, nem tudta visszatartani, hogy néha felzokogjon. Még mindig szörnyen fájt minden pont ahol benne volt a férfi, az egész lüktetett és égetett, ő pedig alig bírt megmozdulni.

– Most elengedem azt, hogy hangos voltál – jegyezte meg Adra, bár ezzel abban a pillanatban nem sokat segített a szolgán.

– Köszönöm, uram... – préselte ki magából elhaló hangon, de a gazdája felé fordulni már egyszerűen nem bírt.

– És kivételesen maradhatsz is még az ágyamban. Ha belekapaszkodsz a nyakamba akkor betakarlak – állt fel az ágy mellé a fiú fölé hajolva, aki tégla nehéz karjaival nagy nehezen Adra nyakába kapaszkodott, aki így alányúlva, menyasszonypózba felvette és tüzével eltüntette alóla a takarót, majd ugyanígy rá is terítette, de már ki is takarta. – Csak fel kell venned valamit, hogy meg ne fázz. – Ezzel felszedte a földről a fiú boxerét amit odaadott neki és magára is küzdötte erőtlen izmaival míg a férfi odateleportálta Sekina egyik pulóverét, hogy ráadja, majd visszahajtotta a szipogó fiúra a takarót és miután ő is visszaöltözött beült az ágyba mellé, és bekapcsolta a tévét. – Az se probléma ha elalszol, ha más nem, majd felkeltelek mielőtt megyek aludni.

– Rendben uram... – nyüszítette halkan Sekina.

Tényleg borzalmasan fáradt volt... Megtörte őt ez az este. Teljesen roncsnak érezte magát, de egyszerűen már túl nehéznek érzett maga körül mindent ahhoz, hogy ezzel foglalkozni tudjon.