Spanyolország még ilyenkor ősszel is sokkal kellemesebb időjárással rendelkezik, mint Anglia. Már amikor megérkezünk rá kell jönnöm, hogy ezzel a környezettel még talán ki is tudnék békülni, ellenben Anglia szomorkás napjaival egyszerűen nem tudok és ez folyamatosan rányomja a bélyeget a hangulatomra. Kicsit azt érzem a lovaim is sokkal jobban szeretik ezt a helyet, vagy csak tudják, hogy versenyezni jöttek. Az idő meglehetősen gyorsan rohan el, ahogy szinte minden nap versenyzünk, de ha nem is, egészen biztosan lovagolunk. Valóban nagyon hiányzott már a versenyek jellegzetes hangulata és Flo ezen még dob is egy kicsit. Az első másfél hét versenyzés után tűkön ülve várom, hogy a szüleim és a tesóim meglátogassanak. Ugyan Isaac-kel soha nem volt olyan hű de jó kapcsolatom, de azért mégis csak a bátyám.

Természetesen az én családom érkezése azt is jelenti, hogy Flo családja már tegnap óta boldogítanak. Nem mintha nem esne jól az anyja támogatása, aki rettentően aranyos, de Lando nem hiányzott. Ugyan egyikünk se ejt szót a történtekről, de érzem, hogy a levegőt belengik a kínosan ki nem mondott szavaink egymás felé. Jobbnak is látom, hogy nem szólunk egymáshoz, mert meglehetősen mérges vagyok a fiúra továbbra is. Haragszom, mert felrúgta az életem és ezt soha nem viselem jól.

Queen már tisztán és felszerelve figyel rám a boxából. A karomon lévő órára pillantok, ami szerint még mindig van időm, így úgy döntök még egyszer áttakarítom a csizmám. Pillantásom a tőlem nem messze ülő Lando-ra terelődik, aki fel se néz a telefonjából. Flo és a többiek elugrottak wc-re, Lando viszont nem ment, és mivel a fiú nem igazán jártas a dolgokban, Flo azt mondta visszajön érte. Így maradtunk az eset óta először kettesben, de eddig nincs semmilyen következménye. A csizmámat törölgetem, mikor a box sort hangos beszéd tölti be. Felkapom a fejem és meghül az ereimben a vér.

A világ hirtelen forog meg velem és kétségbeesetten a fiúra nézek, aki még mindig a közeledő társaságot figyeli. Mintha megérezné, hogy nézem, felém pillant összehúzott szemöldökkel, majd az arca valami teljesen másba vált át. Amint meglátja, hogy szinte fuldoklom szemei aggódóan csillannak rám, de nem mozdul. Épp, hogy csak érzékelem, hogy az izmai pattanásig feszülnek, de az agya mégis megakadályozza, hogy megmozduljon. Túlságosan el vagyok azzal foglalva, hogy ne hulljak darabjaimra. Tekintetem újra a közeledő családom felé fordítom, és a szemem összeakad egy kísértetiesen fekete szempárral. Haja enyhén kócosan hullik a homlokára, ami akárcsak a szeme, olyan színű, mint az éjszaka. Tekintetem a kezére csúszik, ami össze van kulcsolva a volt legjobb barátnőm kezével.

- Julie kicsim - ölel magához apa. Megsemmisülten ölelem vissza és anyára nézek, aki bocsánatért esedezően néz rám. - Remélem nem bánod, hogy Ethan is velünk jött. Meséltem neki az új cégről, ami miatt elköltöztünk és érdekelte. Természetesen nem hagyhattam ki, hogy milyen jól mennek a lovacskáid. Szóval eljöttek, amúgy is itt ruccantak ki Camille-vel.

- Persze semmi baj - mosolygok hamisan, és lopva pillantást vetek Lando-ra, aki a telefonját nézi, de annak sötét a képernyője. - Örülök, hogy szakítottak rám időt - hangomból enyhe gúny csöpög, ahogy a két szerelmespárra nézek.

- Régen találkoztunk - lép felém egyet Cam, aki ölelésre nyitja a kezeit, én pedig hidegen viszonzom. Nem tudom neki ennyi idő alatt megbocsátani. Talán egy élet is kevés ahhoz, hogy elfeledjem mit tett velem.

- Nos nekem lassan mennem kell ki - jegyzem meg majd a fejemre húzom a kobakom és kezembe veszem Queen fülvédőjét és kantárját, aki előre hegyezett füllel figyeli a gyorsan jött tömeget. - Gondolom ha idetaláltatok, akkor a lelátó is meglesz.

- Természetesen, nem is zavarunk tovább - szólal meg anya szinte azonnal. Talán ő az egyetlen, aki felfogja és rögtön kifelé tessékeli az összegyűlteket. Ahogy ők mennek, úgy ér vissza Flo a tesójáért.

Teljesen szétcsúszok attól függetlenül, hogy minden gondolatommal próbálok a szürke kancámra koncentrálni. A feszültség, ahogy felültem átitatódott rá is emiatt pedig szinte semmi se akar összejönni. Kicsit idegesen állok a kapuban, majd mikor a lovas befejezi a pályát beügetek, hogy körbe mutogassam az ugrásokat. Queen idegesen rágja a zablát és egy perce nem képes megállni, így nem is erőltetem. Mikor megkapom a csengőt végig simítok az egyik kezemmel a nyakán és imádkozok benne, hogy legyen jó passzban. És abban is van, így szinte minden gond nélkül ugrik a pályán. Mosolyt csal az arcomra, mikor felveszem és megveregetem. Megint megmentette a seggem és hiába nem voltam a helyzet magaslatán ő orvosolta. Nem mellesleg az erős nemzetközi mezőnyben is sikerül helyezést elérnünk.

Bent aztán tele tömöm almával, aminek meglehetősen örül. Flo gyorsan gratulál majd megy is ki, hiszen ő a következő számban indul. Elvagyok foglalva a cuccaim elpakolásával, így fel sem tűnik, hogy nem maradok egyedül. Éppen becsukom a szekrényajtót és megfordulok, mikor Lando-val találom magam szembe vészes közelségből. A gyomrom újra összeugrik és hirtelen levegőt is elfelejtek venni. Tekintetem a fiú ajkára téved, amit ahogy visszanézek a szemébe látom, hogy észrevesz.

- Nem hallottál még a személyes tér fogalmáról - meredek rá szigorúan, mikor észhez térek, ő pedig megforgatja a szemét, majd kicsit oldalra dönti magát és a fülemhez hajol.

- Nemsokára visszatérnek és szeretnék, ha velük vacsoráznál. Én megbeszéltem Flo-val, hogy vacsorázzatok együtt, ha már ilyen jól mentél ma és én eldoblak titeket - suttogja és egyszerűen nem tudom megállni, hogy ne rázzon ki a hideg.

- Mi hasznom van ebből? - kérem számon sértett hangnemben. Miből gondolja, hogy szükségem van a segítségére? Miért akar minden áron megmenteni, ahelyett, hogy hagyna veszni a gondjaim tengerében. - Honnan veszed, hogy nem akarok velük kajálni?

- Csak gondoltam talán nem akarod az exedet és az új barátnőcskéjét nézni egész este - szavai hallatán újra, mint pár órával ezelőtt megdermedek. A tudat, hogy ennyire jól kiismerte a helyzetet megrémít. Megrémít, mert attól félek, ha ő rájött más is rá fog. - De te tudod.

- Honnan? - tátogom, mint valami hal. A fiú elhajol tőlem és megvonja a vállait.

- Egyértelmű volt - egy pillanatra elpillant és rájövök. Tudja, hogy köze van hozzá mindennek. Figyelmessége letaglóz, és úgy érzem mintha már ezer éve ismerne és feltűnt neki a változásom. Nem fér a fejembe, hogy jött rá, hogy az akit mutatok nem én vagyok.

És be is igazolódik, amit mond. Ahogy apáék megérkeznek nagy boldogan szinte azonnal megkérdezi, hogy megyek-e velük kajálni, én pedig elutasítom Flo-ra hivatkozva. Épp elég gond, hogy a nap további részét velük töltöm és hiába versenyzek Chaos-sal is egyszerűen fojtogat Ethan közelsége.

Minden alkalommal, mikor ránézek úgy érzem mintha a fogva tartóm lenne. Mintha bezárta volna az ép elmém egy ketrecbe és a kulcsát eldobta volna valahol a semmi közepén. Ennek függvényében egyszerűen nem tudok egy falatot se lenyelni nap közben. Minél több időt töltök a közelében annál inkább emlékezet minden elkövetett bűnömre és arra, hogy megérdemeltem. Az emlékképek élesebben villannak be, mint bármikor máskor és mire Chaos-ra kerül a sor úgy érzem, hogy megtudnám magam fojtani a wc-ben. Egyfajta felüdülést ad a tapaszt herélt, akivel szintén jól zárom a napot. A hálám kifejezhetetlen a két lónak, és bár nagyon szeretem Loui-t vele lehet nem ment volna ilyen könnyen minden.

Fellélegzem, mikor elköszönnek Ethan-nék és magamban elmondok egy imát, hogy remélhetőleg egy jó ideig nem kell újra látnom. Ugyan a családom jön holnap, de ők kevésbé zavarnak, mint a fiú, aki megtestesíti a kétlábon járó múltam. Mikor Lando mellett ülök, Flo-val a hátam mögött már sokkal jobb hangulatom van. Természetesen csak kívülről. Flo-val kitaglaljuk, hogy milyenek voltak ma a lovak és hogy mennyi minden történt Lando pedig csendben vezet afelé az étterem felé, amelyet Flo mondott neki. Bár Flo-nak feltűnik, hogy azért nem teljesen felhőtlen a boldogságom, de lerendezem annyival, hogy fáradt vagyok. Csak remélni tudom, hogy el is hiszi.

- Biztos nem maradsz? - kérdezi Flo utoljára a fiútól, mikor már kiszálltunk. Egy pillanatra rám pillant és olvasok a tekintetéből. Azt szeretné, ha megbeszélném az egészet a húgával, de én már előre tudom, hogy erre nem fog sor kerülni.

- Hagylak titeket dumálni a csajos dolgokról - mosolyog és arcán megjelenek az apró gödröcskék.

- Te is elég csaj vagy azokhoz a beszélgetésekhez - szól be a testvérének Flo, amitől Lando durcásan összepréseli az ajkait. - Jól van, nem kell itt drámázni. Jössz értünk vagy taxit kell hívnunk?

- Ha rakatsz el nekem valami kaját, még arról is lehet szó, hogy hazavigyelek titeket - derül fel azonnal Lando, én pedig megrázom a fejem, hogy mennyi ideig képesek csipkelődni.

- Haszonleső - nyújtja ki rá Flo a nyelvét. - Majd hívlak.

Egy utolsó pillantást vetek a rá mielőtt Flo megfordul és egymásba karolva indulunk meg az étterem felé. Lando teljesen összezavar. Egyszerűen nem tudom az egészet hova tenni. Végig ignoráltam a fiút és még csak hozzá se szóltam ő mégis kimentett. Újra az az érzésem támad, hogy meg kell hálálnom valamivel. Egyre több minden kerül a számlámra ahhoz, hogy nyugodt szívvel tudjak aludni. De talán az az egy megnyugtat, hogy Flo nem tud semmiről és Lando se tervezi beavatni a dolgokba. Mintha egy megállapodás lenne köztünk, amit egyikünk se ejt ki. Hirtelen kellemes melegség önti el a szívem. Rájövök, hogy Lando olyan ember, akire az ember rámeri bízni a titkait, mert az nem fogja világgá kürtölni. Valaki olyan, akit minden ember akar mellé. Lando az a bizonyos fiú, és hosszú idő után rá kell jönnöm, hogy nem akar nekem rosszat. Hirtelen kellemetlen érzés fog el, amiért egészen eddig igyekeztem utálni. Vajon, hogy mondjam meg a Norris családnak, hogy megmentették az életem? És ami még fontosabb kérdés, vajon mibe fog ez nekem kerülni?

~

A mai futam nagyobb érzelmileg nagyobb teher volt, mint szerintem az egész érettségi lesz. 🤦‍♀️

Megvan a véleményem az egész történtekről, de minden esetre meglehetősen izgalmas futam volt.

És igen kedvet kaptam részt feltölteni szóval itt is van és talán valami fordulópontnak is értelmezhetjük az egészet. 👀

Rettentően köszönöm a rengeteg pozitív visszajelzést és a sok sok olvasást/csillagot. Csodásak vagytok. ❤️

Love u all❤️