Visszafojtott izgatottsággal nézek végig a bőröndömön és újra leellenőrzöm, hogy megvan-e minden. A gépem holnap kora reggel indul Horvátországba, hogy onnan aztán együtt töltsek pár napot Flo-val és családjával, akik már napokkal ezelőtt elmentek. A gyerek énem teljes mértékben felülhatalmasodik rajtam és alig várom, hogy fürödhessek és lazulhassak. Kicsit szomorkásan néztem végig nem túl barna bőrömön. A nyár elején barnultam még valamit Franciaországban, de az nem segít túl sokat. Inkább közelít a fehérhez a lában árnyalata, mint a nap sütötte barnához.

- Meg van minden? - lép be anya szobámba. Ő annyira nem lelkesedett a nyaralásomért, de nem nagyon érdekelt mit gondol és mivel apa is támogatta kénytelen volt ezt lenyelni. Nem akartam hagyni, hogy csak úgy elrontsa a nyár egyetlen kikapcsolódási lehetőségét. Szinte ég a bensőm, hogy elhagyhatom Angliát, még ha csak egy kis időre is.

- Elméletileg igen, de viszem a bankkártyám, ha bármi van - lépek a válltáskámhoz és leellenőrzöm mindenem megvan-e. Soha nem voltam valami nagy költekező, de mikor tavaly előtt betöltöttem a tizennyolcat kaptam meg apától. Mintha attól a bűvös számtól nem tudnám elkölteni egy perc alatt a zsebpénzem.

- Felnőttél Julie - ül le anya az ágyamra. Biztosan összebeszéltek apával, hogy most ő is ezzel jön.

- Egész biztosan, ha mindenki ezt mondja - ülök le mellé és ráteszem a kezére a kezem. - Nem elköltözöm anya, csak nyaralni megyek. Pár napra.

- Tudom kicsim - mosolyog rám. Anya mindig is nagyon érzékeny volt arra, hogy elhagyjuk őt egy kis időre. Emiatt aztán igazán megviselte Isaac Franciaországban maradása. Meg akarom vigasztalni, de nem tudom. Nem fogok örökre vele maradni, így igazából nem is tudom megnyugtatni. Ez már a saját harca.

Az éjszaka folyamán az égvilágon semmit nem tudtam aludni és kivételesen nem a rémálmok miatt. Sokkal jobban lekötött egész éjjel, hogy milyen lesz nyaralni. Sportolóként ez egy olyan ritka alkalom, hogy pirosbetűs ünneppé kéne tenni a naptárban, mikor eljutok. A repülőm kora reggel indul és át kell szállnom, természetesen Franciaországban. Nem mondom, hogy rutinos repülő vagyok, de volt már alkalmam egy párszor, így mégsem volt teljesen idegen az eligazodás. Meg kell mondanom, hogy bár a nyaralás a pihenésről szól én kellemesen elfáradtam abban, hogy Angliából átjussak Horvátországba. Mielőtt felszállok a célirányosan Horvátország felé tartó repülőmre írok egy üzenet Flo-nak, hogy most szállok fel a felé tartó repülőre és az körülbelül mikor ér oda.

Pár óra múlva, pedig Horvátország verőfényes levegőjére lépek ki kicsit nyűgösen, de annál boldogabban, hogy sikeresen letudtam az utat. Kicsit tanácstalanul sétálok a parkolóban, hiszen Flo azt írta várnak majd rám. Végül aztán megpillantom azt, aki miatt tartok is kicsit a nyaralástól. Lando napszemüvegét kicsit letolja, hogy rám villantsa kékes szemeit, és jelezzen, hogy ő lesz a fuvarom. Ameddig felé sétálok legalább hat imát elmondok, hogy az autóban ott legyen Flo is, de legnagyobb elkeseredésemre a fiú egyedül van.

- Megjött Miss Franciaország. Bonjour Madame! - vigyorog rám, amitől az arcán apró gödröcskék jelennek meg. Kicsit zavarba jövök, hiszen nem gondoltam, hogy az éjszakai találkánk után a fürdőben tud úgy kezelni, mintha mi se történt volna. Lenyugtatom a gondolataim, hiszen feleslegesen pörgök ezen.

- Kimaxoltad minden francia tudásod? - vetek rá egy játékosan lenéző pillantást, amitől a fiú a szívére teszi a kezét. A nyaralás a pihenésről szól, nem pedig összeesküvés elméletek gyártásáról. Ideje legalább egy pár órára a mérgező hangokat a fejemben is nyaralásra küldeni.

- A feltételezés is bántó - kijelentését úgy teszi, mintha az valóban egy világrengető dolog lenne, így akaratlanul is elejtek egy kacajt. - Remélem bemersz mellém ülni.

- Csak nem ölsz meg - nézem, ahogy a bőröndömet berakja a csomagtartóba és elindul a vezető ülés felé. - Azt hittem ilyen fogadtatás után, hogy kinyitod nekem az ajtót.

- El kell keserítenem, semmi ilyen szándékom nem volt - ereszt meg egy vigyort majd gyors mozdulattal be is ül az autóba.

Veszek egy mély levegőt mielőtt beülök. Valószínűleg utazni fogok mellette egy pár órát, és ezért meg kell próbálnom elfelejteni mindent, ami kettőnk közt történt. Végülis csak úgy kell kezelnem, mint mindenki mást és nem úgy, mintha a lelkem legmélyebb bugyraiban nyert volna nemrég belátást.

- Flo hogy-hogy nem jött? - teszem fel az égető kérdést, miszerint a barátnőm nem volt hajlandó kijönni elém.

- Igazából lusta volt. Én pedig elvesztettem egy fogadást és így nekem kellett eljönnöm érted - a fiú a fejét ütemre mozgatja jobbra-balra, én pedig felveszem inkább a napszemüvegem, hogy elfedjem fura tekintetem.

- Fogadtatok arra, hogy ki jöjjön értem? - döbbenek kicsit le. Tudom, hogy szabadszellemű egy család, de azért ez kicsit meglepett.

- Igen és csúnyán elvesztettem - nevet fel. - Igazából két külön csapatban voltunk Flo-val és azt kell mondanom neki kicsit jobb az egyensúlya.

Ezek után csendben utazunk, legalábbis valami olyanra hasonlít, kivéve, hogy Lando végig énekli a számokat. Gyorsan rá kell jönnöm, hogy a saját playlist-je megy, így még csak nem is gondolkodik, hogy mi lehet a szöveg. Kicsit feldobódom, mikor valami olyan szól, amit én is ismerek. Rá kell jönnöm, hogy mostanában csak összetört emberekről szóló számokat hallgatok, hiszen ez passzol a legjobban a hangulatomhoz, de ez nem egy ilyen szám. Most viszont élvezem, hogy kicsit elszabadulhatok a saját világomból. Gondolkodás nélkül nyúlok a rádióhoz és hangosítom fel. Lando arcára eszeveszetten nagy mosoly kúszik, a gombokat lenyomva lehúzza az ablakokat, így a hajamba kap a szél. A napszemüvegjeinken keresztül sejtelmesen összenézünk, majd torkunk szakadtából kezdünk el énekelni. Szabadnak érzem magam hiába van velem. Valaki olyannak, aki már túl rég óta nem vagyok. Most jövök rá mennyire is magamba voltam zárkózva az elmúlt hónapokban. Nem tudom, hogy ezért most hálásnak kéne lennem Lando-nak, vagy csak igazából magam tettem az egészet ilyenné. De persze naiv vagyok, hogy elhiszem minden ennyire zökkenőmentes, és nem fog itt is kísérteni a múltam.

Bár az út nem telt rosszul, nagyon örülök, hogy végre megérkeztünk. Lando kedvesen hozza a bőröndöm és megmutatja a szobám. Szinte azonnal az ablakhoz lépek és mikor megpillantom, hogy az a tengerre néz elönt a melegség. A nyaralás legjobb része általában a tenger vagy óceán, mikor mi van. Flo és a többiek lent fürdenek, és mire megfordulok, hogy megkérjem a fiút a távozásra, addigra ő már nincs is a szobában és a csukott ajtóval találom szembe magam. Azonnal kinyitom a bőröndöm és kikapok belőle egy sötét kék fürdőruha alsót és a hozzá használt fehér felsőt.

Egy pillanatra megingok mielőtt kinyitom az ajtót. Akaratlanul is végig nézek a testemen, és nyomokat keresek, de rá kell jönnöm, hogy azok csak az én fejemben léteznek. Senki más nem látja azt a megbélyegzést csak én, de azért biztosra megyek. Emlékeztetem magam, hogy nem szabad elkövetnem ugyanazt a hibát és nem hagyhatom, hogy Lando-n kívül más is rájöjjön a titkomra. A fiú még lenyelte, hogy nem mondja el senkinek, de attól félek mással nem járnék ennyire kegyesen.  A levegővel együtt igyekszem egy kis magabiztosággot is magamba szívni, majd kinyitom az ajtót és elindulok le.

Nagy mosollyal az arcomon haladok le a partra, ahol mikor Flo meglát szinte azonnal felém kezd el úszni.

- El se jössz már elém a reptérre - kérdem számon nevetve a lányt, mikor az kiér a partra és magamhoz ölelem.

- Bocsii. Reméltem megbirkóztok Lando-val és épségbe eljuttok ide - hideg vizes bőre a bőrömhöz ér és megcsap a tenger sós illata.

Sokadszorra tudatosítottam eddig magamban, hogy nyaraláson vagyok, de szerintem csak most jut el igazán a tudatomig. Gyerekkoromból pedig nagyon is jól emlékszem erre az érzésre. Hiszen melyik gyerek ne szeretné a vizet, árusokat és egyáltalán azt, hogy nem kell otthon lennie. Kegyetlenül őszintén érzem azt most, hogy újra gyerek vagyok, csak egy dologban különbözik az egész. Akkor egy idő után haza vágytam, most viszont azon kívül, hogy a lovaim hiányoznának örökké itt tudnék maradni, jó messzire Anglia borús mindennapjaitól, amik megbélyegzik az életem.

~

A második Lando+Julie pillanat, ami az egyik nagy kedvencem.

Szerintetek, hogy fog alakulni a nyaralás?

Olvassátok a téli tesztek híreit vagy esetleg nézitek is? Vagy esetleg a Drive to Survive-ot? Kevés olyan sorozat van, amit ennyire várnék, mint most a 3. évadot. Hál' istennek el vagyunk látva egy csomó F1-es tartalommal.

Köszönöm a sok pozitív visszajelzést❤️❤️